Vásárhelyi Ujság, 1933. január-március (13. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

3 tudja! f ~; 7087! t balzsam I szta szesz/ i a légii helye '-szerű éla Jan. •ni.ek, kedves e“l‘ iáimnak egyba on is «endőt 37MOS f| 'ajdoi os. tea ismerő’■ d iván iipjilzlet -1'^ Ferenc L 'tiván 'Sdelőinek erenc " szabó, k v jóbará^ kíván jadár 51—; se.mnek int«** Ff inos ‘Hódmezővárí n- 2 _s?:k iénekelS[erősének I , fy*-n níjház. kíván ká jó barátjai r&ein ' 5 J Kívánve Álljunk meg egy pillanatra annál a pontnál, melyet tegnap éjféli tizenkét órakor feltettünk az idő kerekének forgása után s állítsuk fel a mérleget. Nehéz a feladat, de meg kell vele birkózni, mert az uj határkőnél már az új feladatok és az új problémák megoldásával kell foglalkoznunk. Ahogy forgatjuk az elsuhant év krónikáját és bármilyen vonatkozásban nézzük az eseményeket, egyre csak azt látjuk, hogy ez a szerencsétlen nemzet apraja-nagyja egyaránt áldozatokat hozott. Az egyik igy, a másik úgy, az egyik ilyen formában, a másik amolyan alakban. A gazdát elemi csapások érték, értékesíteni nem tudott, a kereskedő üzlete megbénult, az iparos rendelőt nem kapott, ajtovviselő szűkreszabott jövedelméből ésaak a mindennapira tellett s mindezeknek következményeként tétlenségre kárhoztattak a munkáskezek, pihenésre kényszerült a kenyeret jelentő és kenyeret adó szerszám. Hiába is szépítenénk a dolgokat, hiába is akarnánk az optimizmus rózsaszínű leplébe takarni a múltat, mit se érnénk vele. Jobb, ha tiszta képet adunk, ha leplezetlenül megmondjuk: bajok voltak, hibák voltak, tévedések és ballépések súlya alatt nyögtünk s ezek hozták ajkunkra a panaszokat, a keserű kifakadásokat, ezek miatt vádaskodtunk, gyanúszottunk sokszor talán oktalanul, mert hiszen a magunk kis körében nem ismerhetjük a dolgok eredendőségét. Állapítsuk azonban meg azt is, hogy a csapások özöne speciális magyar jelenség. Nemcsak nálunk nehéz az élet és tövis, az út, melyen járunk, hanm mindenféle a világon. Nemcsak mi vagyunk kereszthordozók, akiket kincseinktől fosztottak meg és testvéreinket parancsolták idegen járom alá, hanem az úgynevezett győzők is, akik azt gon^^'ták hogy századokon át he' Tver ’: ^odalmat ülhet- 7*1 vár'm- tetik. I Majd hárommillió pengő adót fizetett Vásárhely lakossága A évvégi statisztikai adatok között fáim legérdekesebb az adófizés dolga,mely ma már mindenféle sibeszed tárgyát képezi ,mert kétségtele, hogy a polgárságnak súlyos terhekekell viseln, majd két akkorát, mint boldog békevilágban, amikor mindenek volt ára, amikor a gazda értékelteni tudott, a kereskedőnek volt vvője, az iparosnak rendelője s ezeken keresztül a munkásnak keresete. Átnéztük tegnap azdóhivatal pénztárában a lezárt naplóba, összeadtuk a nagy számsorokat s akkor tudtuk meg, hogy a vásárhelyi adópénztárnak a letűnt évben 2.702.256 pergő bevétele volt. Az említett hatalmas összeg nemcsak állami és városi adó, hanem más köztartozás is, melyet szintén 11 adóhivatal kezel s megállapított kulcs szerint oszt szét hetenként, így a városi adóhivatal pénztára kezeli a vigalmi adót, itt fizetik a földreform során kiosztott földek törlesztési részleteit, ide folyik be a református és katolikus egyházi adó, az ármentesítő adó, továbbá a járdaburkolási költségekből a háztulajdonosokat illető rész. Egyébként a fent említett összeg ne téveszen meg senkit, mert maradt még hátralék bőven. Az 1931. évről másfél millió pengőt hoztak át, az 1932. évi előírás 3 és félmillió pengő körül mozgott, így a hátralék majd két és félmillió pengő. Érdekes lenne az, hogy várjon boletfával mennyi adót fizettek, ez azonban csak a jövő hét végére kerülhet nyilvánosságra, mert a számadásokat most állítja össze az adópénztár. ---------«X»-------- A tisztviselők nyugdíjtöbbletének visszafizetése körül Mindössze párezer pengőről van szó Többször írtuk már, hogy a városi tisztviselőktől az állam nyugdíjtörvényben elvirt járuléknál évekre visszamenőleg többet szedett a város. Nem régen a kvíizgazgatási bíróság a bajai tisztviselők panaszával kapcsolatban kimondotta, hogy a városok nem vonhatnak le tisztviselőiktől nagyobb nyugdíjjárulékot, mint amennyit az állami nyugdíjtörvény előír, ez pedig a fizetések másfél százaléka. Megírtuk azt is, hogy Vásárhely tisztviselői most kérelmet nyújtottak be a polgármesterhez a többletnyugdíjak visszautalása céljából, egyben azt is kérték, hogy a jövőt illetőleg csak az állami nyugdíjtörvényben elért járulékokat vonják le fizetésükből. A fentiekkel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el a városban, mintha a többlet nyugdíjak összege, melyet a_______________________ városnak előbb utóbb vissza kell fizetni, 700 ezer pengőt tesznek ki. Ilyen híreket csak azok korportálhatnak, akik teljesen tájékozatlanok. Tudni kell ugyanis, hogy csak három évre visszamenőleg lehet a nyugdíjtöbbleteket folyósítani, ez pedig nem tesz ki többet 5 6000 pengőnél. A tisztviselők 80 százalékánál fél százalékos a különbözet s csak azoknál nagyobb és ilyenek vannak a legkevesebben, akiknél 3 és fél per centes a többlet. Az előbbieknél 50 —80 pengőkről, az utóbbiaknál 200 —400 pengőkről van szó. Különben a számvevőség el fogja készíteni a kimutatást s akkor majd végleg eloszlanak azok a hírek, melyek forgalomba kerültek.______________ Nyugalomba helyezték Szalay József dr kerületi főkapitányt A hivatalos lap mai száma fogja közölni, hogy Szalay József dr. kerületi főkapitányt a belügyminiszter saját kérelmére nyugalomba helyezte. Szalay József dr. kerületi főkapitányt eltéphetetlen szálak fűzték Hódmezővásárhelyhez, úgy akkor, mikor életének új határkövéhez ért, — egy pillanatra meg kell állanunk munkája eredményeinél. Szalay József dr. fiatal korában Orosháza főszolgabirája volt. Később országgyűlési képviselő, majd vásárhelyi, azután szegedi rendőrfőkapitány, végül a szegedi rendőrkerület főkapitánya. Hivatalos működése nyitott könyv, melynek napjaira a hivatását ismerő és a fe '^-legteljes pozíciót a legválságo- Hanatokban is közmegelégelő értékes tevékenykedésénak feljegyezve. Szalayoncsak tisztviselő volt, hanem elhivatott író is és ezen keresztül minden kulturmegmozdulásnak lelkes, önzetlen harcosa. Az utóbbi időben megrendítő csapások érték, melyeknek súlya alatt visszavonultan élt, de dolgozott s ma is dolgozik, mert lelkében ott ég az alkotó tűz s annak tudata, hogy érdemes magyarnak lenni s érdemes Magyarországért munkálkodni. Mi úgy gondoljuk, hogy a hivatalos írás, mely Szalay József nyugalmazását hirdeti, csak forma, mert hiszen ő nem az az embertípus, akinél a forma parancs is. Kár is lenne, ha így történnék, mert Szalay József olyan értékes egyénisége a magyar közéletnek, amilyen kevés van s amilyenre épen a mai világban nagy szüksége van ennek a szerencsétlen országnak. ----------«X»----------,_________ édelmi és Iparkamara is teiedők és iparosok terheir e emelték fel a kamarai illetéket és iparelnöklete 11 órakor ők legfönjövő évi költségvetésének letárgyalása volt. Nemcsak a kamara szegedi tagjai vettek részt nagy számban a teljes ülésen, hanem a vidéki kamarai tagok is, köztük Vásárhelyről dr Blantz Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. Deák Ferenc utca 15. sz. Dura-nyomda, * Telefon sz.: 254. Előfizeti díj: egy hóra ill, negyedévre 7-60 pengő, egész évre 16 pengő 80 fillér. Külterületre és vidékre egy hóra 2*50 pengő, negyedévre 700 fill. XIII. évfolyam, 1. szám. I| FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP 15*^6 »1933. január 1., vasárnap Béla és Tolkolcs Ferenc szintén beutaztak ebből az alkalomból Szegedre. Már a teljes ülés megnyitásakor előre lehetett látni, hogy az ülés lesz sima lefolyású, mert minden kamarai tag tisztában van azzal, hogy a kamara költségirányzatának egyensúlyát csakis a kamarai illeték kulcsának felemelésésével lehet egyensúlyba hozni, így is történt. Dr Tonelli Sándor főtitkár a költségvetés ismertetése után bejelentette, hogy soha olyan nehéz helyzetben, mint most, nem volt még a kamara. A kamarai illeték az év második felében sokkal kisebb mértékben folytak be a rossz gazdasági helyzet következtében, mint, ahogy az előre látható volt. Emiatt aztán az elnökség úgy határozott, hogy a költségvetést csak az év végével állítják össze. Bejelentette a főtitkár, hogy a költségvetés összeállításánál a nyugdíjalap rentabilitása, amelyet csak úgy lehet biztosítani, ha a kamara a székház melletti épületét, annak 6400 pengős évi tisztajövedelmével együtt átengedi a nyugdíjalapnak. A 34 évi nyugdíjjogosultságot biztosító szolgálati évet 40 évre fel kell emelni, ezenkívül a nyugdíjszabályzat reformját keresztül kell vinni. A költségvetés egyensúlyának biztosítására a főtisztviselőknél 20, a középtisztviselőknél 15 és a kistisztviselőknél pedig 10 százalékos fizetésredukciót kell keresztülvinni. Ennek ellenére is azonban szükség van arra, hogy a kamarai illeték kulcsát 5 százalékról 6 százalékra emeljék fel. Az előterjesztés után szenvedelmes vita vette kezdetét. Ennek során Brantz Béla dr. helyeselte a kamarai tisztviselők fizetésének leszállítását, nézete szerint azonban a nyugdíjalap szanálását célzó összeget még ebben az évben nem kellett volna felvenni a költségvetésbe. Takács Ferenc helytelenítette felszólalásában, hogy a kamara vezetősége a költségvetést az év végére „sibolta“ és most is „frakker“ számokat hoztak a teljes ülés elé. A kamarai tagoknak egy két nap alatt nem állt módjukban a költségvetést áttanulmányozni és ezért szükséges, hogy azt először egy bizottság alaposan letárgyalja. Hangsúlyozza, hogy a súlyos terhek alatt roskadozó iparosságra újabb terhet nem lehet áthárítani, mert az iparosok széles rétegei nagy nyomorban élnek. Még sokan szólaltak fel hasonló hangnemben, a vége azonban mégis az lett a dolognak, hogy Wimmer Fülöp elnök puccsszerűen elrendelte a szavazást, amely aztán többséget hozott a kamarai illeték felemelését célzó javaslat számára. A főispán újévi üdvözlése A főispán hivataltól nyert értesülésünk szerint Farkas Béla dr. főispán az újév ünnepét is munkában tölti. Halaszthatatlan teendői annyira lefoglaltak, hogy újév első napján nem fogadhat, így a szokásos üdvözlések az idén elmaradnak. Mindazok, akik a főispánhoz el akarják juttatni újévi jókivánataikat, aláírhatják a titkári hivatalnál az e célból kitett ívet. Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint az óév utolsó napja egész Európában rendkívül enyhe volt, csapadékul csak az északi részekről jelentettek. időjóslási Lényeges változás nem várható.