Vasárnapi Hírek, 1991. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1991-09-22 / 38. szám
Ebből is, abból is egy kicsit Kilenc Kabos ötven évvel ezelőtt tragikus körülmények között New Yorkban hunyt el minden idők egyik legpompásabb magyar komikus színésze, Kabos Gyula. Ebből az alkalomból október 6-án Kabos Gyula-sorozat kezdődik a TV 2 programjában. Első alkalommal, mintegy bemelegítésképpen Kertész Pál összeállításában A felejthetetlen komikus című filmet sugározzák, amely Kabos Gyula alakját idézi fel. Az ezt követő vasárnap délutánonként pedig további nyolc filmet mutatnak be, melyeknek Kabos játssza a főszerepeit. Közülük hiányozni fognak majd az elmúlt években már annyiszor látott híres Kabos-filmek (Hyppolit a lakáj, Lila akác, Lovagias ügy stb.), viszont először találkozhatunk a képernyőn néhány más, nem kevésbé jellegzetes alakításával, amelyben kiváló partnereit is élvezhetjük. Legelőbb — október 13-án — a Köszönöm, hogy elgázolt (1935) című vígjátékban Turay Ida, Jávor Pál, Páger Antal, Erdélyi Mici, és Salamon Béla társaságában láthatjuk; ezt az Okos mama (1935) követi, amelynek érdekessége, hogy a híres primadonna, Kosáry Emmi játssza a film női főszerepét, partnere pedig Törzs Jenő. A Kabos-sorozat további filmjei: Elnökkisasszony (1935), Százhúszas tempó (1935), Úrilány szobát keres (1937), Pillanatnyi pénzzavar (1937), Döntő pillanat (1938), Rozmaring (1938). Másornapi Viteó ÉREZNI A FORRÓSÁGOT Olyan ez a film, mint egy modern mese. Nem azért, mert a főszereplő zsaruhölgynek (Tiana Alexandra) Hófehérke az álneve, hanem, mert mesébe illő, fura ötletet talált ki az Oscar-díjas forgatókönyvíró-producer, Sterling Siliphant (akinek a Forró éjszakában, a Pokoli torony, a Poseidonkatasztrófa és más ismert művek fűződnek a nevéhez. E szerint Jason Hannibal (Rod Steiger), a Buenos Aires-i kábítószerbanda főnöke — aki „mellékállásban” a Costello Klub nevű mulatóhely táncosnőit menedzseli — úgy csempészteti át a drogot Argentínából az USA-ba, hogy plasztikai műtétre küldi a lányokat. Ám nem szilikonnal, hanem kokainnal duzzasztják fel a hölgyek kebleit, s a drogot az Egyesült Államokban operálják ki belőlük. (Video 2000) . Októbertől a képernyőn Buzog az új folyam Kft . Korlátlanul Fergeteges tévékomédia Előpremierre voltunk hivatalosak. Família Kft. címmel egy televíziós szituációs komédia első részét mutatta be Gát György producer és rendezői kollektívája: Szurdi Miklós, Kolos István és Rozgonyi Ádám. Ez a groteszk hangulatú sorozat, melynek első fejezetéből ízelítőt kaptunk, egy új műfaj megjelenését jelzi a magyar telvízióban. Maga a a kft. egy családi kört jelent, de jelentheti a műfaj játékos megnevezését is, hiszen az alkotók Korlátlanul Fergeteges Tévékomédia megalkotásának szándékával láttak munkához. Ezt a tévésorozat fajtát invilágszerte így nevezik: situation comedy és sokban emlékeztet klasszikus televíziós rokonára, hiszen a végtelenségig folytatható. Addig bonyolíthatók a családon belüli történések, ameddig a közönség nem vonja meg érdeklődését a sorra-rendre hetenként megjelenő epizódoktól. A lényeg az, hogy ebben a műfajban nincs publicisztika, drámázás, humoros kalandsorozat zajlik és minden részlet telített bohózati-burleszk elemekkel. A történetek középpontjában egy rokonszenves család, a Szép-família áll, akik együtt és külön-külön értelmes és bolondos vállalkozásokba bonyolódnak, s ha egy vállalkozásuk kudarcba fullad, újabba fognak, a bukásokat és a kalandokat mindig kedéllyel, ironikus hangon oldják fel és élik meg. Nálunk újszerűnek számít, hogy a sorozat számára felépítenek egy állandó stúdiót és nézők jelenlétében készül a film. Főszerepeit Esztergályos Cecilia, Szombathy Gyula, Baranya László, Moór Marianna, Suka Sándor, Bőd Teréz, Kárász Zénó, Xantus Barbara és Balázs Péter játssza. Az első három részt októberben láthatjuk; a visszhangok egyben inspirációt, talán korrekciós felismeréseket is közvetítenek majd az alkotók számára. A nézői reagálások alapján formálják majd tovább a Família Kft. újabb fejezeteit. i.. Tajvaniak először Sejtelmes hangulat A Kína melletti sziget Tajvan fővárosából, Taipeiből érkezik az a művészegyüttes, amely 22-én és 23-án, ma és holnap este mutatkozik be a Pesti Vigadóban. A csoport fellépése — bátran mondhatjuk — szenzáció számba is megy, hiszen első ízben lépnek fel Magyarországon e távoli táj művészei, kik hazájukban már hosszú évek óta ismertek és igen népszerűek: finoman cizellált előadásaik mindig nagy eseményt jelentenek a szigetország és Kína művészeti életében. Az idéntől kezdve három nagyobb csoportjuk turnézik a világban. Az egyik Kelet-Ázsiában és Ausztráliában, a másik Észak-Amerikában, a harmadik pedig Európában — sikert sikerre halmozva — végzi küldetését: hazájuk életének, életmódjának, szokásainak és hagyományainak, hétköznapjainak és ünnepeinek, és ezzel így kultúrájának bemutatását. A Tavaszi Folyó tánca; Útelágazás; A Shaolin legendája; Ünnepi szertartások, csak néhány cím pesti vigadóbeli műsorukból, melynek spektruma az ősi kínai táncművészettől kezdve, a harc- és népművészeteken át a sejtelmes hangulatú zenedarabokig terjed. — tád — Sosem látott filmek Aki sárga masnit viselt A western két nagy alakja szövetkezett: John Ford rendező és John Wayne színész. Igaz, elég régen, még 1949-ben, de se szeri, se száma közös filmjeiknek. A most látható egy trilógia középső része, mindazonáltal önmagában is kerek és egész. A legendás rendező pontosan körülhatárolt jellemekkel dolgozik. A polgárháborút követő időszak poros helyőrségében föllelhető a sárga masnis katonalány, akiért két heves hadnagy kakaskodik, az iszákos és jószívű őrmester, a kardos katonafeleség, a jó meg a rossz indián. Egyszóval mindaz, amiből később százféle utánzat tűnt fel a westernekben. Magát a főszereplőt, persze, nem lehet utánozni: a mackós és egyszerű Wayne legföljebb a más típusú filmekben jeleskedő Jean Gabinhez hasonlítható. Az Aki sárga masnit viselt két operatőrét annak idején Oscar-díjjal tüntették ki. Légi és földi premier Meglepő premierre készül az Arizona Színház, amely talán még a Guinness rekordok könyvébe is bekerül, hiszen értesülésünk szerint ez lesz a világ első légi színházi bemutatója. Színhely a Budapest és Ciprus között közlekedő repülőgép! Időpont: 1991. szeptember 27. A fedélzetén ülő utasok Hernádi Gyula Csillagszóró című groteszk játékát láthatják, amely nemcsak mondanivalójában, hanem a játék hangulatában is izgalmasnak ígérkezik, hiszen a nézőik egy szabályos géprablás körülményeit élhetik át, amelyben izgalom, játék, költészet és valóság keveredik. A jelenlévők előtt bonyolódik majd a gépeltérítők és a személyzet különös küzdelme, mely az író szándéka szerint mögöttes tartalmában nemcsak a történet kegyetlenségét, hanem a mai kor etikai konfliktusait, a modern ember választásait, cselekvési alternatíváit is felvillantja. A próbák az Arizona Színház kamaratermében folynak, ahol felépült már egy repülőgép belső terére emlékeztető díszlet és a nézők számára itt is megteremti a repülés életszerűségét, hangulatát. A rendező, Pintér Gábor fiatal újvidéki végzős rendező, akinek ez a produkció egyben vizsgarendezése is lesz. Nem meglepő tehát, hogy nagy lelkesedéssel, felkészülten, rengeteg ötlettel építi, színesíti a játékot. Fiatalsága és kivételes műveltsége minden erejével arra törekszik, hogy pesti debütálása jeles eredménnyel záruljon. A próbán jelen van a szerző, Hernádi Gyula is, őt kérdeztük az előkészületekről. — Azt láttam a próbán — mondja —, hogy a többrétegű mondanivalót, ezt a groteszk hangulatú történést a rendező és a színészek nagy-nagy igyekezettel és valami kivételes felelősséggel formálják meg ebben a különös térben. Azt remélem, ez lesz a darab igazi próbatétele. Minthogy krimiszerű groteszk játékról van szó , nem akarom elmondani , hogy a rendező jól érti a szó drágább színházjegye, ez a retörténést, hiszen ebben a csevegők mögöttes tartalmait, jelpülőgépes bemutatóra szóló reményben többféle stiláris komponálja meg a járásokat, belépő, jó invokáció lenne a elem és gondolati világ hangmozgásokat, hatásosan játszik darab további életútjához ... jazt próbáltam egységessé komez a tér, egy repülőgép belső ponálni. Azt látom a próbán, tere. Szeretném, ha a világ leg- (sj.) Bekerül a Guinness rekordok könyvébe? (Lenye László felvételei) A repülőgépet jelző térben vezeti a próbákat Pintér Gábor rendező, mellette S. Tóth József. Fenn: Epres Attila ( Tárlatunk) Olexa József: Erdő A művész akvarelljeinek kiállítása Budapesten, a Rátkai Márton Klubban (VI., Gorkij fasor 38.) október 4-ig tekinthető meg. Emlékszoba tervek A hely lelke Az idén 600 esztendős Jászkisér jubileumi napjai progamjában holnaptól, szeptember 16-tól szeptember 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők a helyi művelődési házban Kocsis László festőművész emlékkiállítását. Viski János festőművész száz évvel ezelőtt született Szokolyán. Ebből az alkalomból rendezték meg e kies börzsönyi faluban, a Mányoky Ádám Teremben gyűjeményes kiállítását, mely szeptember 22-ig látható. A Zala megyei Gellénházán született, Jászkiséren nevelkedett , Szigetszentmiklóson és később Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanított Kocsis László festőművész. Munkásságát a szentendrei motívumok, Braque és Barcsay konstruktivizmusának ihletése jellemzi. Sajátos belső lírájának sugallatai nyomán keletkezett képi ötvözetek alakították erőteljes egyéniségét. Meghittség társul szigorú szerkezeteihez, rajzi fegyelem és mérlegelt színrend. Portréi, tájképei, szentendrei részletei egyszerre kínálnak látványt és gondolatot. Ízlése óvta a túlzásoktól, a tökéletesség megszállottja volt. Fokozatosan jutott el az absztrakcióig, de a belső látomás színeiben mindig tükröződik a fölismerés igazsága, a valóság anatómiája, megfelelő arányokkal. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Hermann Ottó Múzeum — tervezik, hogy Szigetszentmiklóson fölavatják emlékszobáját főműveivel, melyet felesége adományozott a Csepel-szigeti városnak. ★ Viski János, a szokolyai bognármester fia — Zemplényi Tivadar tanítványaként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Hallatlan rajzkészséggel örökítette meg a száguldó méneket, a hortobágyi terelést. (Az utóbbi egykoron az 50 pengős hátoldalát díszítette.) A lovat az ember hű társaként ábrázolja. Olyan állatfestő volt, aki vihar előtt csoportosuló paripáiban, a szekér mellett futó kis csikóban is az emberi játékosságot és a derűs életérzést ragadta meg. Pazar változatokat teremtett ebből a számára kifogyhatatlan témából. Forrásul fölhasználta az Alföld lovait, de modellje lett a sok perui, brazíliai, chilei indiánló is, hiszen 1923 és ’29 között Dél-Amerikában tartózkodott. Tervezik, hogy Szokolyán Viski-emlékszobát nyitnak életműve megbecsüléseként. (losonci) Ellentétes képi világok A Vigadó Galériában október 6-ig található Matilde Móllá spanyol és Francisco Coello ecuadori festőművész tárlata. Két külön festői világot láthatunk ezúttal. Matilde Móllá szabadon enged teret asszociációinak, szinte tüntet azzal, hogy kevéssel is megelégszik: egy-egy heves formagesztust és kedvelt tónust fogad el a mű egyetlen alapértékének. Aszkézis ez, vagy a képzelet szűkös volta? Minden bizonynyal mindkettő, mert az önszigor és a szerkesztőerő érződik a képeken. Csak a színes öröm nem tud hatalmunkba keríteni a művek láttán, s szemünk még akkor is lázadozik, ha a festőnek nyilvánvalóan nem az a célja, hogy megrendítsen bennünket. Francisco Coello más alkat. Jeleket, folklorisztikus elemeket ötvöz és sűrít az emberi anatómiába. Mella fegyelme helyett az a tomboló bőség válik uralkodóvá, ami elveti a szomorúságot. Collo akadémikus értelemben is kifogástalanul rajzol, szellemesek a vizuális megoldásai. Mindketten — Mellá és Coello — nemzetközileg elismert művészek, több nemzetközi díj birtokosai. L. M. 1991. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP 15