Vasárnapi Hírek, 1992. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-05 / 27. szám

A harmadik hullám - FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL -Illetékesek úgy vélik, hogy már most szombat-vasárnap este is­mét több száz menekült kér majd bebocsátást, akik a Kelebiára ilyenkor befutó vonatokkal jön­nek — a Balkán este 8-kor, az Attika 21.15, az Isztambul 22.00, a Belgrád—Bécs gyorsvonat 22.45 órakor érkezik. A nagyatádi után megtelhet a mohácsi, a bé­késcsabai, s a többi, a romániai események idején létesített állan­dó, sőt az ideiglenesen kijelölt me­nekülttáborok sora is. Ausztria bezárt Ausztria nem fogad tömegesen menekülteket, mert erre Nyugat- Európa sem hajlandó. Szomszé­dunk — alighanem érthetően — megsokallta és befejezettnek véli azt a szerepet, amelyet a kétpólu­sú világ idején mint a „Nyugat szélső országa” eljátszani kény­szerült. Nem akarják, hogy Trais­­kirchen és a többi tábor újra meg­teljen, s hogy bizonytalanságban élők tízezrei várják náluk a haza­térés vagy méginkább a tovább­utazás mind valószínűtlenebb le­hetőségét. A keserves humanitárius sze­rep most az amúgy is súlyos gon­dokkal küzdő Magyarországra há­rul. Hogyan boldogulunk vele, és ki fog nekünk segíteni? Három év alatt immáron a har­madik menekülthullám érte el a magyar határt most, július első napjaiban... 1988—89-ben százezernyi, többségében magyar nemzetiségű romániai állampolgár keresett ideiglenes vagy végleges menedé­ket hazánkban Ceausescu dikta­túrája elől. A nyugati fogadókész­ség már akkor sem volt nagy, s a „romániai forradalom" idején vég­leg megszűnt, mondván, hogy a diktatúrától megszabadult ország polgárainak már nincs okuk s jo­guk a menekülésre. A horvát—szerb konfliktus, a szlavóniai, a baranyai három­szögben folyó harcok harminc­­negyvenezer lakost űztek át Ma­gyarországra. Lehetőségeinkhez mérten róluk is példásan gondos­kodtunk, holott a költségvetésben e célra elkülönített százmilliók hamar és vészesen fogyatkoztak. A menekülteknek ellátás jár, fűtési, étkezési hozzájárulás, a gyerekeknek iskola... Dr. Boross Péter belügyminiszter és Márkus István, a menekültügyi hivatal el­nöke több ízben is hangoztatta, hogy a gondoskodás és ellátás költségeit javarészt hazánk kény­szerült vállalni. Becslések szerint a nemzetközi menekültügyi szer­vezetek és a különböző karitatív segélyszolgálatok révén a szüksé­ges összegnek legfeljebb húsz szá­zalékát adta a külföld. E segítség­nek néha nagyobb volt a fénye, mint a melege — nem becsülve le természetesen az egyházak és má­sok jószolgálati tevékenységének jelentőségét. Erre futja A harmadik menekülthullám közeledik a magyar határhoz, már át is csapott rajta. S föltorlódhat a tőlünk nyugatabbra emelt gátak előtt. Még akkor is, ha csak a valóban rászorultakat fogadjuk, s a többieket kemény szívvel vissza­fordítjuk mi is: esetleg több tízezer emberről kell hetekig, hónapokig (évekig?) gondoskodnunk. A kor­mány a Budapesten akkreditált diplomaták útján tájékoztatta a külföldet, és nyilván segítséget kért. Mert — mint dr. Boross Péter belügyminiszter egy néhány nap­ja adott interjújában mondotta — ez az öröklött gazdasági gondok­kal küzdő kis ország ennél többet már nem tehet. De azon túl, hogy rádióban­­televízióban-újságokban megsza­porodnak ismét a karitatív szerve­zetek munkájáról szóló tudósítá­sok, vajon érkezik-e igazán hatha­tós segítség? Avagy marad a régi metódus, hogy „lássuk, Uram Is­ten, mire megyünk ketten"? Kelebián a menekültügyi szak­emberek, a határőrök stábja várja az esti expresszvonatokat. Szíj Szerbia felelős Szombaton bizottsági ülésekkel folytatódott a helsinki folya­mat 52 tagországának parlamentjeit összefogó EBEÉ-parlament ülése az Országházban. Zárt ajtók mögött tárgyalt a Gazdasági Dimenzió, az Emberi Jogi Dimenzió, valamint az Általános Bizton­sági Ülések Bizottsága­ szorgalmazza a menekültkérdés szempontjából válsággócnak szá­mító területekre, és felhívással fordul az európai közvélemény­hez, valamint kormányokhoz: se­gítsenek a fogadó országok — el­sősorban Magyarország — anyagi és egyéb nehézségeinek megoldá­sában. A Emberi Jogi Dimenzió Bizott­ságában megvitatták az emberi kérdésben is: a Jugoszlávia nevét J°g°k helyzetével kapcsolatos jó viselő szerb—montenegrói állam­­alakulat nem jogörököse az egyko­ri Jugoszláviának. A határozat­ban felhívják a feleket a békés rendezésre. A magyar indítvány három ele­met tartalmaz: elítéli a nem szerb lakosság erőszakos kitelepítését, nemzetközi megfigyelők küldését­lentést. A vitában elhangzott: töb­bet kellene tenni a kisebbségi jo­gok érvényesülése érdekében. A budapesti tanácskozás a ter­vek szerint vasárnap záróközle­ményt fogalmaz meg. A dokumen­tum szövegezésével megbízott tes­tületet Batinka József, a magyar küldöttség vezetője irányítja. Az emberi jogi kérdésekkel fog­lalkozó testület határozatot foga­dott el a jelenlegi jugoszláv hely­zetről. A tárgyalás alapja a brit javaslat volt, ehhez a magyar kép­viselők is terjesztettek be módosí­tó indítványt , amelyet a bizott­ság egyhangúlag támogatott. Az elfogadott dokumentum megálla­pítja, hogy a kialakult helyzetért jórészt Szerbiát terheli a felelős­ség. Állást foglal egy lényeges, elvi Vasárnapi (HSreksssm X ?­ 2 . Szervezkednek, akiktől levonnak Tisztán lássuk, hogy vágnak meg Az a jó adórendszer, melyet nem pusztán a költségvetés étvágya szabályoz, hanem egyfajta közmegegyezés eredmé­nyeként többé-kevésbé mindannyiunk érdekei kifejeződnek benne — hangzott el szombaton a Magyar Adófizetők Orszá­gos Szövetségének első nyilvános rendezvényén. A tanácsko­zást levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, kiemelve az állam és az adózó polgár közötti bizalom je­lentőségét. A magyar adórendszer bonyo­lult, és drága ellenőrző appará­tust igényel — szóltak a kritikák a MOM fővárosi művelődési házá­nak nagytermében. A szövetség időközben megbetegedett elnöke, Pisztray Géza sajátos módon, képmagnóra rögzített hozzászólá­sában javasolta: a költségvetés tervezete a vélemények szélesebb köréből merítve, közérthetőbb for­mában kerüljön a törvényhozás elé, mert a honatyák nagy többsé­ge is csak átlagemberként birkó­zik a súlyos szakmai anyaggal. A törvény mondja ki, milyen követ­kezményekkel járjon, ha a beter­jesztés késik. Egyszerűbb és áttekinthetőbb szabályozásra lenne szükség ah­hoz, hogy a magyar adórendszer az EK kívánalmainak jobban megfeleljen — fogalmazott Re­né André, az Európai Közösség magyarországi követe is. A pénz­ügyminisztérium képviselőjének, Surányi Imréné főosztályvezető­nek mondandójából viszont az csendült ki, hogy a jövedelemadó­zás modelljét tekintve már köze­ledtünk a fejlettebb Európához, rövid távon csak kiigazításokra van mód, a kormányzat nem ígér­heti a jövedelmek átlagos adóter­heinek csökkentését. A népesség elöregszik — közelített a témá­hoz dr. Mikola István, a Népjóléti Minisztérium szakértője, a tb-já­­rulék szempontjából nézve, s a szűkebb, aktív dolgozórétegre mind nagyobb teher hárul. De mit tehet az adófizetők szö­vetsége? — kérdezte a Vasárnapi Hírek dr. Desics István alelnöktől. — Például információs „hidat” lé­tesíthet. A polgár bizalmatlan, nem tudja, mire költik a pénzét, és a pénzügyi kormányzat is haszno­síthatná az adófizetők javaslatait. Ugyanakkor szolgáltatást nyújta­nának tagjainknak, elkészítve például az adóbevallást, mert — gondoljunk csak azokra, akik munkára is használják gépkocsi­jukat — az év végi útfelszámolás valóságos matematikai mutatvány. XMI -­ re- Hírsorok szombatról • Az Amerikai Egyesült Ál­lamok nemzeti ünnepe alkal­mából Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Antall József miniszterelnök táviratban köszöntötte George Bush amerikai elnököt. • Az 1994-es választások­ra való felkészülés jegyé­ben tartotta meg szombaton a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt nagyválaszt­mányi ülését, amelyen a program legfontosabb ré­szeiről, a harmadik út gon­dolatának korszerűsítésé­ről és mai viszonyokhoz al­kalmazásáról, a népi-nem­zeti program gazdaságpoli­tikájának elveiről tanács­koztak. Mint elhangzott, harmadik útként a párt a jobb- és baloldali szélsősé­gektől mentes, szigorúan a nemzeti hagyományokból szervesen kinövő politikai irányt követi. • Drégelyvár hősi csatájá­nak 440. évfordulója alkal­mából Szondy-emlékünnep­­séget tartottak szombaton Drégelypalánkon a helyi ön­­kormányzat és a Börzsöny Baráti Kör rendezésében. Előbb megkoszorúzták a falu központjában felállított Szondy-szarkofágot, majd a volt Szondy-kápolna helyén ünnepi szentmise keretében avatták fel a most kialakí­tott Szondy-emlékhelyet. A szentmisét Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi érsek celebrálta, majd Für Lajos honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Kalózrádió ♦ // - FOLYTATÁS // AZ 1. OLDALRÓL -'­­ mozgó stúdió egyébként a I Balaton valamennyi kikötőjében I lehorgonyoz, de amikor szüksé- I ges, akár a riportot megszakítva I száguld tovább, hogy minden ér- I dekeS és olykor tragikus esemé- I nyről egyaránt hírt adhasson a I nyaralóknak. I Balatonalmádiban a Panoráma­­ diszkóban a Juventus Rádió I egyébként tegnap klubot nyitott,­­ ahol az érdeklődők az adások ri- s­portereivel, valamint a március I közepe óta „szolgálatot teljesítő"­­ boszorkánnyal találkozhatnak. I f- á-I (Lenyó László felvétele) Csodaszép Juventus görlök ! a „cirkáló” fedélzetén Mi X Nem kell a pénz 1992 első félévében továbbra is pénzbőség jellemezte a magyar gaz­daságot. Az első öt hónapban — egész évre számolva — 27,4 száza­lékkal bővült a pénzállomány — de­rül ki a Pénzügyminisztériumban készített jelentésből, amely az idei gazdasági folyamatokat elemezte. A kereskedelmi bankok hitelállo­mánya csak mérsékelten növeke­dett. Elsősorban rövid lejáratú köl­csönöket helyeznek ki a pénzinté­zetek, a fejlesztési hitelek iránti igény hónapról hónapra csökken. A bankok állampapírokat vásárolva próbálják lekötni felesleges forrása­ikat. A Pénzügyminisztérium elem­zése szerint a kereskedelmi bankok kamatpolitikája csak lassan, ellent­mondásosan alkalmazkodik ehhez a helyzethez. A hitelkamatok mér­séklődését akadályozza, hogy a pénzintézetek igyekeznek kétes kintlévőségeikre minél nagyobb fe­dezetet biztosítani, a betéti és a hitelkamatok közötti kamatrés nö­velésére pedig tekintélyes nyere­ségre törekszenek. A hitelkamatok várható alakulá­sa szempontjából biztató, hogy az OTP a közelmúltban jelentős, mint­egy 3-5 százalékos kamatcsökke­nést hirdetett meg, ami a Pénzügy­minisztérium szerint remélhetőleg a többi kereskedelmi bank kamat­­politikáját is ilyen irányba változ­tatja. Jehova tanúi a BS-ben *10­-— Tömeges megmerítkezés Több mint négyszázan merít­­keztek alá a Budapest Sportcsar­nok küzdőterén egy hatalmas műanyag kádban Jehova tanúi­nak kerületkongresszusán a szombati déli szünetben, miután az ezen az ünnepélyes aktuson már korábban átesettekkel együtt meghallgatták a „Sötétségből a vi­lágosságra, önátadás és alámerít­­kezés által" című előadást. Ponto­san azonban nem tudni, hány testvért egyesít soraiban a Ma­gyarországon 1989-ben hivatalo­san is elismert, korábban sok zak­latásnak kitett vallásfelekezet. Az idei áprilisi emlékünnepek részt­vevőinek száma megközelítette a 28 ezret. A Budapest Sportcsar­nokba a pénteken kezdődött há­romnapos kongresszusra 11 ez­ren jöttek el, sokan hozták el gyer­mekeiket, unokáikat is. A példás szervezés, az előadásokat és szim­póziumokat fegyelmezetten végig­ülő, s az elhangzottakra gyakran tapssal reagáló hallgatóság még a sok rendezvényen megfordult új­ságírókra is nagy hatást gyako­rolt. Feszültségekkel, indokolat­lan acsarkodásokkal teli világunk békés szigete volt a mellesleg kivá­lóan légkondicionált, a júliusi ká­nikulát a falai mögé rekesztő sportcsarnok... A kongresszus hírszolgálati osztályán Lehoczky Zsolt osztály­­vezető és Ferenczy Sándor nyug­díjas orvos a VH kérdésére vála­szolva elmondták, hogy az elmúlt­­években gyakran félreértések ke­letkeztek Jehova tanúi vallásos hitnézetéről és ennek gyakorlati kihatásairól. Ezt elkerülendő és megelőzendő, mostani kerület­kongresszusaikra bibliai lexikont és több szakkönyvet, füzetet ad­tak ki, melyek nemcsak a biblia­­kutatók számára nyújtanak segít­séget, értékes információkat tar­talmaznak azok számára is, akik foglalkozásuk miatt kerülnek kapcsolatba Jehova tanúival. Hogy kik ezek? Tanárok, orvosok, vállalatvezetők, politikusok, s vé­gül, de nem utolsósorban — új­ságírók. Megtudtuk, hogy ma kerül sor a „Törődjünk egymással a keresz­tény háznépen belül” szimpózi­umra. A délutáni nyilvános elő­adás, az Őrtorony-összefoglalás, imádkozások és együttes éneklé­sek után késő délután fejeződik be a kongresszus. Ezzel azonban nem érnek véget a vallásszervezet nyári összejöve­telei. Hasonló háromnapos kong­resszusok kezdődnek július 10-én Miskolcon, július 17-én Pécsett és július 24-én Debrecenben. M. Cs. Aida helyett A portréi néma A várva várt július 3-i monstre Aida előadás mintegy harmincötezres hallgatósága félórás kínos, logikátlan sza­­badkozásokkal tarkított vára­kozás után azt hihette, hogy végül nem az etióp király rab­szolgasorsra kárhoztatott leá­nya, Aida lépett színre, hanem Fenella, a portréi néma. Egy hangot sem lehetett ugyanis hallani. De nemcsak a korább­ról valódi világnagyságnak is­mert Katia Ricciarellit nem hal­lottuk, hanem a zenekart sem. Semmit. Csak a közönség fü­tyülését és — jogos — fujjo­­lását. Áramszünet? A legkevésbé sem. Súlyos felelőtlenség! A következőkben, nem lévén mit méltatni, sajnos ezt kénysze­rülök bizonyítani. Mert a dolog nem itt kezdődött. Nem is az elsőnél is elsőbb pillanatban, Valentin Pipovarov (Ramfis fő­pap) csakugyan csodálatos baszszusával, amely helyett a „legmodernebb francia hango­­sítóberendezés” (az Opera In­ternational Limited és szemé­lyesen maestro Giuseppe Raf­­fa szédelgően feldicsérő meg­határozását idézve) fülsértő kakofóniát lőtt a közönség fü­lébe. A drága pénzért élményre vágyók sokaságának selejt­­hangosítással kellett beérnie, operáról lévén szó, így hát se­­lejtélménnyel. Világszenzáció helyett világbotránnyal. Még „szerencse", hogy ez is percek alatt véget ért, és hogy a Nép­stadionban ezúttal sem volt jelen a „B-közép”. Televíziónézők százezrei már előbb értesülhettek róla, hogy a felelőtlenség nem e fel­idézett pillanatokban kezdő­dött. A pontos napot nehéz volna megállapítani, hogy a beharangozás elmúlt félévé­ben mikor. Annyi bizonyos, hogy ez nem a premiert közvet­lenül megelőző sikertelen főpróba napja volt. Felelősség mellett egy világszenzációnak hirdetett szabadtéri produkció hangosítóberendezéséről nem derülhet ki a főpróbán, hogy selejt, hogy a másnapi premi­erre is lényegében javíthatat­lan; hogy művészeknek pél­dátlan módon egyetlen zene­kari próba nélkül kell kiállni premierre! Itt kizárólag annak a felelőtlenségéről kell beszél­ni, aki törődött az állatokkal (törődött?!), már ami a hírve­­rést illeti, de nem a nézők tízez­reivel és a művészek százaival, akiknek a pályáján efféle bot­rány cseppet sem mellékel. Elkerüléséről nem a főpróba napján kell megkísérelni kap­kodva gondoskodni. Amikor — lapzártakor — kritika helyett mindezt írom, további, elképesztő felelőtlen­ségre valló hírt mond a rádió (a pénteki és szombati közönség bezsúfolása a mai esti elő­adásra, a jogos helyekért folyó, akár tettlegességig fajuló „mérkőzések” vállalásával a Népstadionban). Majd hallom az abszurd hír visszavonását. És az ígéretet, hogy szombaton már minden rendben lesz. Utólag és ma estére vonat­kozóan előre is reméljük, hi­szen mindvégig segítettük a jónak hitt ügyet. A felelősség áthárítása a hangosítóberen­­dezést gyártó, szállító cégre azonban — ez is elhangzott a rádióban — újabb felelőt­lenség. Mélységesen sajnál­juk, a Budapesten deklaráltan sok segítséget kapott vállalko­zás parancsnokának kell azon­ban mélyen elgondolkodni a bekövetkezett erkölcsi és anyagi károk következmé­nyein. Rajk András 1992. JÚLIUS 5., VASÁRNAP.

Next