Vasárnapi Hírek, 1992. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-05 / 27. szám

A harmadik hullám - FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL -Illetékesek úgy vélik, hogy már most szombat-vasárnap este ismét több száz menekült kér majd bebocsátást, akik a Kelebiára ilyenkor befutó vonatokkal jönnek — a Balkán este 8-kor, az Attika 21.15, az Isztambul 22.00, a Belgrád—Bécs gyorsvonat 22.45 órakor érkezik. A nagyatádi után megtelhet a mohácsi, a békéscsabai, s a többi, a romániai események idején létesített állandó, sőt az ideiglenesen kijelölt menekülttáborok sora is. Ausztria bezárt Ausztria nem fogad tömegesen menekülteket, mert erre Nyugat- Európa sem hajlandó. Szomszédunk — alighanem érthetően — megsokallta és befejezettnek véli azt a szerepet, amelyet a kétpólusú világ idején mint a „Nyugat szélső országa” eljátszani kényszerült. Nem akarják, hogy Traiskirchen és a többi tábor újra megteljen, s hogy bizonytalanságban élők tízezrei várják náluk a hazatérés vagy méginkább a továbbutazás mind valószínűtlenebb lehetőségét. A keserves humanitárius szerep most az amúgy is súlyos gondokkal küzdő Magyarországra hárul. Hogyan boldogulunk vele, és ki fog nekünk segíteni? Három év alatt immáron a harmadik menekülthullám érte el a magyar határt most, július első napjaiban... 1988—89-ben százezernyi, többségében magyar nemzetiségű romániai állampolgár keresett ideiglenes vagy végleges menedéket hazánkban Ceausescu diktatúrája elől. A nyugati fogadókészség már akkor sem volt nagy, s a „romániai forradalom" idején végleg megszűnt, mondván, hogy a diktatúrától megszabadult ország polgárainak már nincs okuk s joguk a menekülésre. A horvát—szerb konfliktus, a szlavóniai, a baranyai háromszögben folyó harcok harmincnegyvenezer lakost űztek át Magyarországra. Lehetőségeinkhez mérten róluk is példásan gondoskodtunk, holott a költségvetésben e célra elkülönített százmilliók hamar és vészesen fogyatkoztak. A menekülteknek ellátás jár, fűtési, étkezési hozzájárulás, a gyerekeknek iskola... Dr. Boross Péter belügyminiszter és Márkus István, a menekültügyi hivatal elnöke több ízben is hangoztatta, hogy a gondoskodás és ellátás költségeit javarészt hazánk kényszerült vállalni. Becslések szerint a nemzetközi menekültügyi szervezetek és a különböző karitatív segélyszolgálatok révén a szükséges összegnek legfeljebb húsz százalékát adta a külföld. E segítségnek néha nagyobb volt a fénye, mint a melege — nem becsülve le természetesen az egyházak és mások jószolgálati tevékenységének jelentőségét. Erre futja A harmadik menekülthullám közeledik a magyar határhoz, már át is csapott rajta. S föltorlódhat a tőlünk nyugatabbra emelt gátak előtt. Még akkor is, ha csak a valóban rászorultakat fogadjuk, s a többieket kemény szívvel visszafordítjuk mi is: esetleg több tízezer emberről kell hetekig, hónapokig (évekig?) gondoskodnunk. A kormány a Budapesten akkreditált diplomaták útján tájékoztatta a külföldet, és nyilván segítséget kért. Mert — mint dr. Boross Péter belügyminiszter egy néhány napja adott interjújában mondotta — ez az öröklött gazdasági gondokkal küzdő kis ország ennél többet már nem tehet. De azon túl, hogy rádióbantelevízióban-újságokban megszaporodnak ismét a karitatív szervezetek munkájáról szóló tudósítások, vajon érkezik-e igazán hathatós segítség? Avagy marad a régi metódus, hogy „lássuk, Uram Isten, mire megyünk ketten"? Kelebián a menekültügyi szakemberek, a határőrök stábja várja az esti expresszvonatokat. Szíj Szerbia felelős Szombaton bizottsági ülésekkel folytatódott a helsinki folyamat 52 tagországának parlamentjeit összefogó EBEÉ-parlament ülése az Országházban. Zárt ajtók mögött tárgyalt a Gazdasági Dimenzió, az Emberi Jogi Dimenzió, valamint az Általános Biztonsági Ülések Bizottsága szorgalmazza a menekültkérdés szempontjából válsággócnak számító területekre, és felhívással fordul az európai közvéleményhez, valamint kormányokhoz: segítsenek a fogadó országok — elsősorban Magyarország — anyagi és egyéb nehézségeinek megoldásában. A Emberi Jogi Dimenzió Bizottságában megvitatták az emberi kérdésben is: a Jugoszlávia nevét J°g°k helyzetével kapcsolatos jó viselő szerb—montenegrói államalakulat nem jogörököse az egykori Jugoszláviának. A határozatban felhívják a feleket a békés rendezésre. A magyar indítvány három elemet tartalmaz: elítéli a nem szerb lakosság erőszakos kitelepítését, nemzetközi megfigyelők küldésétlentést. A vitában elhangzott: többet kellene tenni a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. A budapesti tanácskozás a tervek szerint vasárnap záróközleményt fogalmaz meg. A dokumentum szövegezésével megbízott testületet Batinka József, a magyar küldöttség vezetője irányítja. Az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó testület határozatot fogadott el a jelenlegi jugoszláv helyzetről. A tárgyalás alapja a brit javaslat volt, ehhez a magyar képviselők is terjesztettek be módosító indítványt , amelyet a bizottság egyhangúlag támogatott. Az elfogadott dokumentum megállapítja, hogy a kialakult helyzetért jórészt Szerbiát terheli a felelősség. Állást foglal egy lényeges, elvi Vasárnapi (HSreksssm X ? 2 . Szervezkednek, akiktől levonnak Tisztán lássuk, hogy vágnak meg Az a jó adórendszer, melyet nem pusztán a költségvetés étvágya szabályoz, hanem egyfajta közmegegyezés eredményeként többé-kevésbé mindannyiunk érdekei kifejeződnek benne — hangzott el szombaton a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének első nyilvános rendezvényén. A tanácskozást levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, kiemelve az állam és az adózó polgár közötti bizalom jelentőségét. A magyar adórendszer bonyolult, és drága ellenőrző apparátust igényel — szóltak a kritikák a MOM fővárosi művelődési házának nagytermében. A szövetség időközben megbetegedett elnöke, Pisztray Géza sajátos módon, képmagnóra rögzített hozzászólásában javasolta: a költségvetés tervezete a vélemények szélesebb köréből merítve, közérthetőbb formában kerüljön a törvényhozás elé, mert a honatyák nagy többsége is csak átlagemberként birkózik a súlyos szakmai anyaggal. A törvény mondja ki, milyen következményekkel járjon, ha a beterjesztés késik. Egyszerűbb és áttekinthetőbb szabályozásra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar adórendszer az EK kívánalmainak jobban megfeleljen — fogalmazott René André, az Európai Közösség magyarországi követe is. A pénzügyminisztérium képviselőjének, Surányi Imréné főosztályvezetőnek mondandójából viszont az csendült ki, hogy a jövedelemadózás modelljét tekintve már közeledtünk a fejlettebb Európához, rövid távon csak kiigazításokra van mód, a kormányzat nem ígérheti a jövedelmek átlagos adóterheinek csökkentését. A népesség elöregszik — közelített a témához dr. Mikola István, a Népjóléti Minisztérium szakértője, a tb-járulék szempontjából nézve, s a szűkebb, aktív dolgozórétegre mind nagyobb teher hárul. De mit tehet az adófizetők szövetsége? — kérdezte a Vasárnapi Hírek dr. Desics István alelnöktől. — Például információs „hidat” létesíthet. A polgár bizalmatlan, nem tudja, mire költik a pénzét, és a pénzügyi kormányzat is hasznosíthatná az adófizetők javaslatait. Ugyanakkor szolgáltatást nyújtanának tagjainknak, elkészítve például az adóbevallást, mert — gondoljunk csak azokra, akik munkára is használják gépkocsijukat — az év végi útfelszámolás valóságos matematikai mutatvány. XMI - re- Hírsorok szombatról • Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök táviratban köszöntötte George Bush amerikai elnököt. • Az 1994-es választásokra való felkészülés jegyében tartotta meg szombaton a Magyar Néppárt—Nemzeti Parasztpárt nagyválasztmányi ülését, amelyen a program legfontosabb részeiről, a harmadik út gondolatának korszerűsítéséről és mai viszonyokhoz alkalmazásáról, a népi-nemzeti program gazdaságpolitikájának elveiről tanácskoztak. Mint elhangzott, harmadik útként a párt a jobb- és baloldali szélsőségektől mentes, szigorúan a nemzeti hagyományokból szervesen kinövő politikai irányt követi. • Drégelyvár hősi csatájának 440. évfordulója alkalmából Szondy-emlékünnepséget tartottak szombaton Drégelypalánkon a helyi önkormányzat és a Börzsöny Baráti Kör rendezésében. Előbb megkoszorúzták a falu központjában felállított Szondy-szarkofágot, majd a volt Szondy-kápolna helyén ünnepi szentmise keretében avatták fel a most kialakított Szondy-emlékhelyet. A szentmisét Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrálta, majd Für Lajos honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Kalózrádió ♦ // - FOLYTATÁS // AZ 1. OLDALRÓL -' mozgó stúdió egyébként a I Balaton valamennyi kikötőjében I lehorgonyoz, de amikor szüksé- I ges, akár a riportot megszakítva I száguld tovább, hogy minden ér- I dekeS és olykor tragikus esemé- I nyről egyaránt hírt adhasson a I nyaralóknak. I Balatonalmádiban a Panoráma diszkóban a Juventus Rádió I egyébként tegnap klubot nyitott, ahol az érdeklődők az adások ri- sportereivel, valamint a március I közepe óta „szolgálatot teljesítő" boszorkánnyal találkozhatnak. I f- á-I (Lenyó László felvétele) Csodaszép Juventus görlök ! a „cirkáló” fedélzetén Mi X Nem kell a pénz 1992 első félévében továbbra is pénzbőség jellemezte a magyar gazdaságot. Az első öt hónapban — egész évre számolva — 27,4 százalékkal bővült a pénzállomány — derül ki a Pénzügyminisztériumban készített jelentésből, amely az idei gazdasági folyamatokat elemezte. A kereskedelmi bankok hitelállománya csak mérsékelten növekedett. Elsősorban rövid lejáratú kölcsönöket helyeznek ki a pénzintézetek, a fejlesztési hitelek iránti igény hónapról hónapra csökken. A bankok állampapírokat vásárolva próbálják lekötni felesleges forrásaikat. A Pénzügyminisztérium elemzése szerint a kereskedelmi bankok kamatpolitikája csak lassan, ellentmondásosan alkalmazkodik ehhez a helyzethez. A hitelkamatok mérséklődését akadályozza, hogy a pénzintézetek igyekeznek kétes kintlévőségeikre minél nagyobb fedezetet biztosítani, a betéti és a hitelkamatok közötti kamatrés növelésére pedig tekintélyes nyereségre törekszenek. A hitelkamatok várható alakulása szempontjából biztató, hogy az OTP a közelmúltban jelentős, mintegy 3-5 százalékos kamatcsökkenést hirdetett meg, ami a Pénzügyminisztérium szerint remélhetőleg a többi kereskedelmi bank kamatpolitikáját is ilyen irányba változtatja. Jehova tanúi a BS-ben *10-— Tömeges megmerítkezés Több mint négyszázan merítkeztek alá a Budapest Sportcsarnok küzdőterén egy hatalmas műanyag kádban Jehova tanúinak kerületkongresszusán a szombati déli szünetben, miután az ezen az ünnepélyes aktuson már korábban átesettekkel együtt meghallgatták a „Sötétségből a világosságra, önátadás és alámerítkezés által" című előadást. Pontosan azonban nem tudni, hány testvért egyesít soraiban a Magyarországon 1989-ben hivatalosan is elismert, korábban sok zaklatásnak kitett vallásfelekezet. Az idei áprilisi emlékünnepek résztvevőinek száma megközelítette a 28 ezret. A Budapest Sportcsarnokba a pénteken kezdődött háromnapos kongresszusra 11 ezren jöttek el, sokan hozták el gyermekeiket, unokáikat is. A példás szervezés, az előadásokat és szimpóziumokat fegyelmezetten végigülő, s az elhangzottakra gyakran tapssal reagáló hallgatóság még a sok rendezvényen megfordult újságírókra is nagy hatást gyakorolt. Feszültségekkel, indokolatlan acsarkodásokkal teli világunk békés szigete volt a mellesleg kiválóan légkondicionált, a júliusi kánikulát a falai mögé rekesztő sportcsarnok... A kongresszus hírszolgálati osztályán Lehoczky Zsolt osztályvezető és Ferenczy Sándor nyugdíjas orvos a VH kérdésére válaszolva elmondták, hogy az elmúltévekben gyakran félreértések keletkeztek Jehova tanúi vallásos hitnézetéről és ennek gyakorlati kihatásairól. Ezt elkerülendő és megelőzendő, mostani kerületkongresszusaikra bibliai lexikont és több szakkönyvet, füzetet adtak ki, melyek nemcsak a bibliakutatók számára nyújtanak segítséget, értékes információkat tartalmaznak azok számára is, akik foglalkozásuk miatt kerülnek kapcsolatba Jehova tanúival. Hogy kik ezek? Tanárok, orvosok, vállalatvezetők, politikusok, s végül, de nem utolsósorban — újságírók. Megtudtuk, hogy ma kerül sor a „Törődjünk egymással a keresztény háznépen belül” szimpóziumra. A délutáni nyilvános előadás, az Őrtorony-összefoglalás, imádkozások és együttes éneklések után késő délután fejeződik be a kongresszus. Ezzel azonban nem érnek véget a vallásszervezet nyári összejövetelei. Hasonló háromnapos kongresszusok kezdődnek július 10-én Miskolcon, július 17-én Pécsett és július 24-én Debrecenben. M. Cs. Aida helyett A portréi néma A várva várt július 3-i monstre Aida előadás mintegy harmincötezres hallgatósága félórás kínos, logikátlan szabadkozásokkal tarkított várakozás után azt hihette, hogy végül nem az etióp király rabszolgasorsra kárhoztatott leánya, Aida lépett színre, hanem Fenella, a portréi néma. Egy hangot sem lehetett ugyanis hallani. De nemcsak a korábbról valódi világnagyságnak ismert Katia Ricciarellit nem hallottuk, hanem a zenekart sem. Semmit. Csak a közönség fütyülését és — jogos — fujjolását. Áramszünet? A legkevésbé sem. Súlyos felelőtlenség! A következőkben, nem lévén mit méltatni, sajnos ezt kényszerülök bizonyítani. Mert a dolog nem itt kezdődött. Nem is az elsőnél is elsőbb pillanatban, Valentin Pipovarov (Ramfis főpap) csakugyan csodálatos baszszusával, amely helyett a „legmodernebb francia hangosítóberendezés” (az Opera International Limited és személyesen maestro Giuseppe Raffa szédelgően feldicsérő meghatározását idézve) fülsértő kakofóniát lőtt a közönség fülébe. A drága pénzért élményre vágyók sokaságának selejthangosítással kellett beérnie, operáról lévén szó, így hát selejtélménnyel. Világszenzáció helyett világbotránnyal. Még „szerencse", hogy ez is percek alatt véget ért, és hogy a Népstadionban ezúttal sem volt jelen a „B-közép”. Televíziónézők százezrei már előbb értesülhettek róla, hogy a felelőtlenség nem e felidézett pillanatokban kezdődött. A pontos napot nehéz volna megállapítani, hogy a beharangozás elmúlt félévében mikor. Annyi bizonyos, hogy ez nem a premiert közvetlenül megelőző sikertelen főpróba napja volt. Felelősség mellett egy világszenzációnak hirdetett szabadtéri produkció hangosítóberendezéséről nem derülhet ki a főpróbán, hogy selejt, hogy a másnapi premierre is lényegében javíthatatlan; hogy művészeknek példátlan módon egyetlen zenekari próba nélkül kell kiállni premierre! Itt kizárólag annak a felelőtlenségéről kell beszélni, aki törődött az állatokkal (törődött?!), már ami a hírverést illeti, de nem a nézők tízezreivel és a művészek százaival, akiknek a pályáján efféle botrány cseppet sem mellékel. Elkerüléséről nem a főpróba napján kell megkísérelni kapkodva gondoskodni. Amikor — lapzártakor — kritika helyett mindezt írom, további, elképesztő felelőtlenségre valló hírt mond a rádió (a pénteki és szombati közönség bezsúfolása a mai esti előadásra, a jogos helyekért folyó, akár tettlegességig fajuló „mérkőzések” vállalásával a Népstadionban). Majd hallom az abszurd hír visszavonását. És az ígéretet, hogy szombaton már minden rendben lesz. Utólag és ma estére vonatkozóan előre is reméljük, hiszen mindvégig segítettük a jónak hitt ügyet. A felelősség áthárítása a hangosítóberendezést gyártó, szállító cégre azonban — ez is elhangzott a rádióban — újabb felelőtlenség. Mélységesen sajnáljuk, a Budapesten deklaráltan sok segítséget kapott vállalkozás parancsnokának kell azonban mélyen elgondolkodni a bekövetkezett erkölcsi és anyagi károk következményein. Rajk András 1992. JÚLIUS 5., VASÁRNAP.