Vasárnapi Újság, 1845 (12. évfolyam, 556-607. szám)
1845-12-07 / 604. szám
(104-dik Vasárnap. Kolozsvárit, november 30-áit, 1945. VASÁRNAPI ÚJSÁG KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Kéz és Gép 447 b. Phoenix társulat Londonban 754. h. Középponti egésüeti munkálkodások. 757. b. Újságok. 760 b. Kéz és Gép. Ha szinte távol is állanak magyar hónaiak attól, hogy iparos országoknak lehessen nevezni, de mivel a* * fonás szövés eddig is gyakorlatban volt, másfelől pedig a’ most ébredező' iparszellem hovatovább honosulni készül, szükséges leend figyelmünket ottan ottan e tárgy felé is fordítni. Ez alkalommal a* kézi és gépi lenmunkáról kívánunk egy pár szót szólani, melyeknek meghallgatása minden olvasónknak bizonyosan érdekében áll. Akárhogy igyekezzünk is palástolni, mi leszt az úgy nevezett mivelt világtól egy kissé távul állunk, még pedig nem csak térben hanem szellemben is. Mert ámbár közönségünk elég gazdag, három magyar divatlapot tartani,s azonkívül külföldiekkel is pótolja; de oly folyóirat, mely abban ad tanácsokat, jélkép kelljen a divatra valót megszerezni , egy kettő is alig teng. Na már ez csakugyan hasonlít valamennyire a mai csinos divathősökhez és hősnőkhez, kik finom kelme *s legújabb szabású külső köntös alatt, ha nem éppen szennyes, de bizonyára rongyos inget hordanak *s házak piperéje hasuknak is tudtával van. Ezen távulságunk is fél, hogy ne mondjuk ferde, műveltségünk okozza, hogy mi sokat hallunk, de olykor többet fél füllel, mint egész értelemmel, így van ez a gépek tárgyában is. Azt gondoljuk, hogy ez egy új Jupiter, egy világ ura, egy tatárhad, melynek mindent meg kell hódoltatnia, melynek nincs ellentállás és vagy összedugott kézzel el kell várni, mit határoz sorsunkról, vagy minél hamarább zászlója alá állani és vele együtt dúlni. *S mit árt ez, akár balvélemény, akár nem?—Sokat. Mint egy hadsereg, ha a* katonák tömegét bizalmatlanság, csüggedés fogja el (ezt egy szóval: demoralizált seregnek hívják), haszonvehetetlené válik, úgy van ez az ipar küzdőpiaczán is. Még meghonosodott, erősödött, terjedelmes iparágak is crisist szenvedtek e3 rémülésben, hát még mi, kik még alig alig próbáljuk a3 fegyvereket emelgetni? — Pedig a’ dolog valósága az, hogy a3 természet egyedül bölcs igazgatója a3 gépi hatalomnak mint a tengerjárásának határt szabott; pedig igaz az, hogy gép is csak már iparhoz szokott kezek közt gyümölcsöt; holott másutt olyan mint a 3 Scanderbég kardja, izmos karja nélkül; pedig tagadhassan, hogy