Vasárnapi Újság, 1847 (14. évfolyam, 659-709. szám)
1847-03-28 / 671. szám
Vasárnap. Kolozsvárt Mart. 28-án 1848 VASÁRNAPI ÚJSÁG. KÖZHASZNÚ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. TARTALOM: Erdovidéki észrevételek. 201. has.—Kukliné aszszony prédikácziói. 203.— Egy kis lapszemle. 208. Has.— A’ ki fát lop mind igy jár. 212.has.— Újságok. 216. has.— Erdovidéki észrevételek. Marius első napján keményen kezdett havazni, ’s az óhajtott kikelet helyett oly tél állott bé, milyenre csak télközépben lehet vala számitni. Mind eddig oly nagy mértékben áll— ’s naponként sokasul a’ hó a’ mezőkön és erdőkben , — hogy a’ tűzi fájáról előre gondoskodni nem szokott székely gazdák most csaknem magok, ’s marhájok veszélyeztetésével kéntelenek eldőlni. A’ martiusi szántásról ’s vetésről még legkisebb remény sem lehet, ’s csak azon kevés gazdák örvendhetnek, kik a’ hoszszu őszi jó napokat szorgalmatosok vasának jól használni tavasz vetésre való földjeik megszólítására. A’ téli száraz dér előtt kopaszon állott, ’s megrongált, és most ily tömérdek hó által elnyomott őszi vetések felől tapasztaltabb gazdánk reményei csörgedeznek. Ez okozá, hogy az erdővidéki két kis székely piaczon eddig különös olcsóságban állott gabona ára egyszerre rendkívül magasra emelkedett. *) A’ széna, szalma ’s több barom tápszerek szüksége is megrémítette az egész vidéket, ’s még a’ nagyobb gazdák is aggódni kezdettek, mert bármi áron sem kaphatni. Mindezek a’ bővséggel oly gondatlanul bánó, ’s termékeiket részegítő italokért, ’s jó házi szőtt öltönyőket haszontalan rengeteg bolti kelmékkel felcserélő női hiúságért számítás nélkül kivető székely atyafiakat elővigyázatra, okosan kiszámított költésre, a’ szűk föld kevés terméséhez mért takarékosságra ’s józan mértékletességre sürgetik , intik és ösztönözik. Még óhajtandó volna — azokat a’ pálinka hajhászokat is a’ környedeiek szerint korlátozni, kik e’ vidéken levő pálinkagyárakban ’s kisebb intézetekben is egymás kezéből átneveléssel ragadozzák el ezer vedrenkint a’ pálinkát — ’s e’ miatt a’ nyereségen kapó tulajdonosok már a’ pityókából kifogyva bár mi áron is sietnek a’ nép szájából kivásárolni a’ kényer magvakat, ’s méreg szeszszé mesterkélteim azt, mit az anya természet élet és egészség fen tartására nyújt az emberiségnek. Több falvakban egélen keményen uralkodott az úgy nevezett skarlát-himlő és kártyás torokgyök (angina), melyben számtalan gyermek halt el, részszerint szegénység’s alkalmatlan lakházak, inkább pedig értetlenség, vigyázatlanság miatt; minden enyhítés és segély *) Ha tisztelt levelezőnk a’ gabona árát mind olcsó, mind felszökött állapotában ázokban és árokban megirja vala, köszönettel fogadtuk volna. Szerk.