Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-09 / 49. szám - Az ekéről. Dienes Lajos (6 kép) 397. oldal / Ipar és gazdászat
397 szemeiket a hajók fedezetéről Victoria föld északi csúcsa felett a North-fok körül. Az idő teljesen tiszta volt, és a felhőtlen ég éles körrajzát mutatá egy magas hegyláncznak; s habár szenvtelen fejérségük a legcsekélyebb kopasz szirt nélkül volt, a felület szabálytalansága, számos kúp alakú csúcs és kisebb magaslatok, valamint a mélyen bemetsző völgyek a vakitó fehérségű hólepelnek különben egyhangú csillámaiban a fényes árny gyönyörű változatosságát mutaták, mellyet élethün leirni lehetlen. — Távolabb nyugat felé még egyes ormok voltak láthatók, mellyek ép ugy szigetek, mint szárazföldöni hegytetők lehettek, de az igen előrehaladt évszak miatt napról napra szilárdabbá váló ragjég minden ez irányban tenni szándéklott előhaladást meggátolt, mi csak három fokkal tovább észak felé sikerült. Itt van a Wilkes hadnagy és d'Urville vezette amerikai és franczia felfedezések földtere. Itt látott Wilkes hadnagy a 160 és 90 fokú keleti hossz, alatt különböző helyeken magas hegyes szárazföldet, d'Urville pedig a 130 és 140 hossz. 65 és 66 szélességi fokok között „Adelaid" szárazföldet és Clarence partot fedezte fel. Ámde a déli részein tovább haladás útját elzáró jéghegyekhez hasonlók itt is gátolák mindkettőnek a partra szállást. Ha azonban ezen különféle magas vonalak összefüggésben vannak, úgy ezen continens fölfedezésének elsősége Bollenyczethalászt illeti, ki 1839-dik februáriusban 66 ° 44' déli szélesség és 163 ° 11' keleti hosszúság alatt öt meglehetős nagyságú szigetet fedezett föl, mellyek Rosz előtt hegyormoknak látszottak, és mellyeknek 12,000 láb magas csúcsairól tisztán kivehető füst szállt föl. Távolabb nyugat felé 131 hosszúsági fok alatt szinte szárazföldet pillantott meg Bolleng, valamint 118 ° hossz, alatt egy partvidéket, mellyet ő „Sabrina" földnek keresztelt. Talán ezen szárazfölddel összefüggésben van még a Biscoe fölfedezte s 48—60 hossz, fokok közt elterülő „Kemp" partvidék és „Enderby" föld is. — E tájon Rosz nem nyomult eléggé délaz ekéről. DIENES LAJOS. (Folytatás.) Az előbbi számban közlött rajzokon, ha egy futó pillanatot vet végig az olvasó, csakhamar észreveheti, hogy azok csaknem egytől egyig talpatlanok, s valamint a gerendélytől az ekeszarvra, innen a köldökre való átmenetel mindig tetemesen haladó lépés volt az ekecsinálásban , úgy senki sem vonhatja kétségbe, hogy az eketalp alkalmazása mindezeknél nagyobbat lendített ezen szántó szerszám javulásában. Hogy talpas ekék már a hajdankorban is voltak, annak bizonyítására elégnek tartom csak néhány régi eke rajzát idenyomatni. nek , hogy azon fölfedezéseket közelebbről megvizsgálta volna. A Hornfok átellenében eső sarkvidékeken is igyekezett Sir J. Rosz földirati ismereteinket szaporitni, és különösen a d'Urville kapitány fölfedezte s Déli-Skócziától délre nyugvó „Lajos Fülöp" földet kifürkészni, melly a Biscoe által fölfedezett Graham földnek keleti csúcsa. Ez szinte tüzanyag képzetü, mint minden a déli sark körül eddig feltalált szárazföld, de távolról sem mutat olly megragadó rajzot, olly magas hegyormokat mint Victoria föld; a legmagasabb hegy Haddington valamivel haladja meg a 7000 lábnyi magasságot. Itt fekszik szinte a fennebb említett Cocburn sziget, a legdélibb hely, hol a tenyészet nyomai láthatók. Az északi és déli dél sarkvidékek különböző földtani jellemében legélesebb kinyomata van a köztüki különbségnek. Az északi sarkkörben semmi újabb vulkáni működés nem fordul elő, a Grönlandtől keletre eső „Jan Mayer" szigeten a tűzhányó i hegyet kivéve. A neptuni képződések határozottan túluralkokodók. Ellenben a déli sarkkörökben a neptuni alakulásoknak semmi nyoma. Igaz, hogy a földtanulóknak igen ritkán van alkalmuk közvetlen meggyőződést szerezni a szirtek kifürkészhetése hiányában, hanem a nagy pingvinek (mankóczok) igen szorgalmas földtani gyűjtők, azok gyomrában gazdag készletet, gyakran fontszámra találhatni köveket. Az illy gyomorbeli kőkészlet áll többnyire basalt-, zöldkő-, petyke-, gránitból, úgy szinte buborékos láva-, bányavirág- és tajtkőből, de soha neptuni kőtömegből; annyira, hogy valamint ezen töredékekben úgy a déli sark körül fölfedezett szárazföld általános rajzában a tüzanyag jelleget lehet fölismerni. Bedei Ernő 16, 17, 18, 19. Ez a négy alak mind a rajz, mind a szerszám tökéletlensége által is eléggé mutatja, hogy nagyon régi kornak művei. Mind a négy siciliai a pénzekről van lemásolva. Vidacs-féle ekék. 20. Bithiniai pénzen (Vespasian császár korából) látható,