Vasárnapi Ujság – 1855
1855-12-09 / 49. szám - Az ekéről. Dienes Lajos (6 kép) 397. oldal / Ipar és gazdászat
400 Nyomtatja és kiadja Landerer és Heckenast, egyetem-utcza 4-dik szám alatt Pesten. Pályázási és előfizetési határidő meghosszabbítása. Nemcsak a Pesti Naplóban felszólalt pályázni akaró, de többek kivánatának is engedve, a Magyar irók pályakönyve pályázási s előfizetési, és a Magyar költők arczképcsarnoka előfizetési határidejét december hó utolsó napjáig meghosszabbítom. Az utóbbi vállalat már munkában van, de a gondos művészeti kidolgozás időt s türelmet igényel. Vahot Imre: Figyelmeztetés. Tisztelt ivtartóimat, kik két hét múlva megjelenendő „Családképek" czimü költeményfüzéremet még karácson vagy újév előtt birni óhajtják, bizalmasan kérem , szíveskedjenek iveiket f. hó 15-kéig kezeimhez küldeni, hogy az elszállítást azonnal eszközölhessem. — Egyúttal figyelmeztetni bátorkodom a t. cz. közönséget, hogy nevelési ,Galyfüzérem'-re szinte még előfizethetni, postán küldve 1 ft 30 krjával p. p. A második füzet, melly különösen gyermekek számára tartalmazand nagyobb mennyiségű dolgozatokat, újév előtt fog még megjelenni. A 3-ik és 4-dik füzet is haladéktalanul sajtó alá fog adatni. Pest, december 2-kán 1855. Ney Ferencz. A <roma. 18. Egy sertéseket őrző 9 éves gyermekiül, ki erősen dohányzott, kérdi egy utazó uraság : Fia már te is dohányzol ? — Igen, mert nálunk a ki csak egy keveset is valamire való ember, a már dohányzik. — Kik azok a valamire való emberek nálatok ? — Az vagyok én, az apám, a tisztelendő ur, és a mester. Vidék! hirek. Sümegen vagyok midőn e sorokat irom, Kisfaludy Sándor bölcsője helyén, Kisfaludy Sándor sírjánál. — Sir bennem a lélek, midőn félnapi kutatásom után a kisded temetőben nem lelem fel koszorús költőnk sírját — sírról sírra háromszor bejártam sikertelenül a kicsin temetőt, mig végre a mellette elfutó országútra kiállva, várakoztam az arra jövőkre, epedő vágyam kielégítése végett. — Jött ugyan három egyén, oldalán— more patrio — csutorát hurczolva, s azon kérdésemre, „hol van Kisfaludy Sándor sirja, atyafi? a két első egyenkint válaszolá : „itt lesz valahon a temető elején, de bizon nem tudom jó szerivel uram!" a harmadik még tréfásan felelt: „ha jól emlékszem uram! a szomszédja mellett fekszik." — Jött végre egy ember, kit kapával vállán sírásónak ismertem fel, s ujolag őt kérém fel, mutatná meg Kisfaludy Sándor sirhalmát; ki elvezete a helyre, hol a nagy lélek hamvai egy kisded letiport üregben jeltesen nyugosznak. A sirásó elmondá hosszasan : „Biz uram! a helyben lakó örökös, sok időkig még sírkeresztjét sem ujitatá fel; s eltakarittásakor ledugott kis fakeresztje rég elporladott már." — Szégyen pir futá el arczomat, hiszen Kisfaludy Sándor legfőbb örököse maga a nemzet volt, s ha család és rokon elfeledkezhetett az elhunyt hamvairól, Magyarország, mellynek annyi márványa van, felirhatná egy darabra : „itt nyugszik, ki a Himfi szerelmeit és az ős regéket hagyta nemzetére.* B. i. A. + Bécsben egy vasárnap (nov. 25.) 80—100 különféle táncz és zenemulatság volt. A bécsi nép tudjuk hogy kedélyes és víg , azért a dolgon legkevésbé sem csudálkozunk. — Itt némelly nagyobb házak tulajdonosai azt a szokást hozták be, hogy házlakóik névsorát a kapu alá kifüggesztetik, hogy ha valakit keresnek nem kell a házat összevissza mászkálni, hanem e névsorból azonnal kitetszik, hogy ott lakik-e vagy sem. Ez olly czélszerű és hasznos intézmény, miszerint óhajtanánk, vajha Pestünkön s egyéb városainkon a hatóság kötelességül tűzné ki hasonló névsorok kiakasztását. — Tudjuk hogy Bécsben a szegényebb osztály iránti gondosságból már több időtől lóhúst is árulnak; 12 illy lóhus-mészárszék van már itt, mellyek fontját 5 — 6 kijával mérik , és ez évben 4 ezer mázsát mértek ki. A jó lóhus többet ér a rosz marhahúsnál és annál olcsóbb is. A lóhusban nincs semmi undoritó, s jól elkészitve hogy milly jóizü, legjobban megmondhatnák, kik háborús idők alatt katonáskodtak. Pesten is többször szóba hozatott a lóhus mérés, de mindeddig senki sem kísérte meg , pedig a dolog nagyon is megérdemli a figyelmet. — Egy helybeli kertész Madrasba ment, magváért a guttapercha fának, hogy azt austriai birodalomba átültesse. — Mozart német zeneszerzőnek, kinek requiemét adta elő a nemz. szinház dal és zeneszemélyzete a pesti várostemplomban nagy költőnk Vörösmartyért tartott gyászmisén, mondjuk Mozartnak sirjára, mellyet hosszú kutatás után végre feltaláltak, a bécsi városi tanács, a nagy zeneszerző halála napján, dec. 5-dikén sirkövet fog felállittatni; jövő január 27-én pedig tiszteletére helyben egy százados zeneünnepély fog tartatni, mellynek igazgatását Liszt Ferencz hazánkfia vállalta el, mi miatt már január elején Bécsbe jövend. — A szűkölködő művészek sorsa könnyítésére jótékony czélu egylet alakult, a tagok belépéskor azonnal 10 ftot, később pedig évenkint 6 ftot fizetnek ; az egy~let idáig is már 200-nál több tagot számlál. Történeti emlékek. — A franczia és angol szinpadokon már székiben adják a sok Sebastopol bevételéről irt drámát, és vígjátékot, a közönség nagy tetszése és kevés épülése mellett. Az illyen alkalmi drámák gyártásában különösen a francziák nagy mesterek. Midőn a hirhedett rablóvezért Cartouchet (Kartust) elfogták és halálra ítélték, egy illy drámakészitő rögtön összeácsolt egy szomorú és vitézi játékot, mellyben Cartouche volt a főhős, s hogy drámája annál hitelesebb legyen, elvitte azt magához a siralomházba kitett gonosztevőhöz, megmutatta neki, ha váljon helyesnek találja-e a jellem felfogását, amellyet neki a szinpad számára szánt? Azt mondják, hogy Cartouche meg volt vele elégedve. Váljon a Szebasztopol-drámák írói megmutatják-e műveiket Gorcsakoffnak? — azt nem tudjuk. Szerkesztői mondanivalók. 126. Vörösmartyhoz irt több rendbeli versek nem használhatók. 127. Az én hivatalom. Vers. Közöltetni fog. 128. Egy kaland. Nem adható. H. huszár strázsamester urnak Vicenzaban. Fenérintett város, az ausztriai államokhoz tartozván , az előfizetési dij a hirdetvény szerint küldendő be. Felelős szerkesztő : Pákh Albert. Nyilt posta a „Vasárnapi könyvtár" ügyében. Pap János asztalos segédnek Bécsben. Örvendünk, hogy távol Magyarországtól figyelemmel kiséri derék társaival nemzeti irodalmunkat. Számolunk ígéretére, miszerint a Bécsben lakó magyar véreink közt vállalatunknak még több kelendőséget szerzend. Horváth Sándor urnak Veszprém-Palotán. Köszönjük a pártfogást. Fölkérjük, miszerint a megjelenendő köteteket az előfizetési hirdetvény értelmében mindig önhöz intézhessük. Császár Pál urnák Gál-Szécsen. A 2 pftjával aláírt előfizetőknek a köteteket bérmentetlenül nem küldhetjük, világosan meg levén érintve az előfizetési hirdetésben, hogy a 10 számon aluli előfizetők csak akkor kapják a küldeményt bérmentesen, ha 2 pft 30 krral fizetnek elő. Pákh Pál urnák Pohorellán. Működéseit annyival inkább méltányoljuk, mennyivel kevésbé honos vidékén a magyar nyelv. Vörös Antal ügyvéd urnák Körmenden. Pártfogását a múltra köszönjük, jövőre kikérjük. — Küldünk keresztboriték alatt még néhány előfizetési ivet. Ivánka Sámuel ref. kántor urnak Szentesen. Azon leszünk, hogy buzgó hazafiúi óhajtása teljesüljön! Keresztessy József ker. sebészorvos urnak Galanthán. A nemzeti naptárból kivont 10 példányt megküldjük. A „Vasárnapi könyvtárt" illetőleg buzgóságát megköszönve, Ígérjük, hogy figyelmeztetését szem előtt tartandjuk, miután a nép kivonatit — amennyire lehet — teljesíteni óhajtjuk. Büky Mihály urnak Kaposvárott. Minthogy az aláírási ív olly hamar megtelt, ujat küldünk. A gyűjtők s előfizetők névsorát a „Vasárnapi könyvtárhoz" nem csatolhatjuk, mivel az már magában egy kötetet képezendőne; engedve azonban a több részről nyilvánított kívánatnak, a névsort a „Vasárnapi Újságban" bocsátandjuk közre. Zöllner János urnák Göllniczen. Üdvözöljük a göllniczbányai hazánkfiait, mint a magyar irodalom hű pártolóit. A megrendelések szép száma egy tősgyökeres magyar városnak is becsületére válnék. Petranovics Alajos kegyesrendi tanár urnak Szegeden. Élénk részvéttel értettük, hogy ön a járuló ingyenpéldányt egy pár szegény de jámbor és szorgalmas tanulónak nagylelküleg ajánlani szíveskedik. Farkas Gyula urnak Rimaszombatban. Megrendelése uj tanuságul szolgál, hogy Rimaszombat — a magyar irodalmat pártoló városok közt — első sorban áll. Harkel József tibai plébános urnak. Örömmel olvasók, hogy az ős Kárpátaljában, hol a szobránczi fürdő életevó vize felbuzog, a szellem hirdetett tápláléka — a „Vasárnapi könyvtár" — kedélyükre kedvesen hatott, mit a kisded körébeni előfizetők száma fényesen bizonyit. Csigi Vincze káplán urnak Csornán. Köszönjük a pártfogást. Az adott tanácsot lelkiismeretesen követni fogjuk. flekkinger József káplán urnák Letenyén. Nem aggódunk vállalatunk sikerülésén, miután a néppel legközelebbi érintkezésben levő lelkész urak is, azt olly lelkesen felkarolják. Dobos István ref. tanitó- urnák Kis Sz.-Mártonban. Nagy megelégedéssel tapasztaljuk a küldött hosszú előfizetési sorozatból, hogy vidéken a földmivesek osztályában alakult olvasó körök is rendelik meg a „Vasárnapi könyvtárt." A kötetek szétküldözése a legpontosabb teend. Huszár Károly áldozár urnak Sz.-Fejérvárott. Sajnáljuk, hogy felszólításunkc önhöz kissé későn érkezett, de azért ön számos aláíróival nem késett el! Imjnik K. szerkesztő. Seckenast G. kiadó.