Vasárnapi Ujság – 1856
1856-11-09 / 45. szám - Kender stb. fonás stb.; 15 aranynyal dijazott pályamű. Kubinyi Lajostól (3 kép) 395. oldal / Gazdászati és orvosi.
henger C., rovátkáiba hull, bizonyos e czélra kilyuggatott kártya-papiron — carton át, vagy helyben marad, a szerint, a mint a kártyán lyukat talál vagy nem. Eme kártya papir kilyuggatása tehát nem kis feladat, mert átalakozatnak mozgásba a fonalak egyenkint, hogy a kivánt rajz a szöveten megjelenjék. Ezen kártya-papir készítésére már szinte gyárak vannak, de mert bármilly hosszakra gyártassanak is, 5—6000 is kell egy-egy nagy kendőhöz, 10,000 pengő forintba kerül csupán mintájuk. Ezenkívül a hengernek C, mellyre e carton csavarodik, szinte nem lehet egyenlő magasságban maradnia, hanem le és fel kell járnia, hogy a késecskék lyukacsaiból ki kijöhessenek, e mozgást E E emeltyűk által nyerik, mellyet lábunkkal vagy gépmozdony által is működtethetünk. Az X alatti borda lyukacsain át történik a késkék működése, mellyeknek szélességüket természetes nagyságban mutatja. Ezek midőn a hengeren lyukat nem találnak a cartonra esvén s az által nyomatván fel, azt hamar megrongálják. Ennyi apró és nagy alkalmatlanságok kikerülése sok fejtörésre adott már alkalmat, s legközelebb Bonelli talált fel egy modort, miszerint a galvan evő folyadék által köttetnek meg, vagy ezeknek hiányakor hagyatnak szabadon a késecskék helyet alkalmazott horgocskák, mellyek általa fonalszálak levonatnak, vagy helyben hagyatnak. Ámde illy szövőszék tisztán 1000 p. ftba kerül, mig a Jacquard féle 100-ból is kiáll s olly sok figyelmet, sőt a galván folyadékhoz is értelmet kiván, mennyit takácsainktól várni nem lehet, s a mintázás tökéletlenebb. Manmené javitotta ki a mult évben a modort a henger helyett, mellyen előbb a galván folyam ömlött, s mellyet mindig utolag kellett kirakni szegekkel, bizonyos táblákat alkalmazván. Valóban csudálkoznunk kell azon végetlen erőfeszitésen, mellyet nyugat Európa népei tesznek a szövetek számtalanszerüsitésére, de mert ez épen olly gyenge oldala az emberi nemnek, mint az „arany szomj" meg kell tanulnunk, hogy inkább mi adhassunk másoknak, mint örökké csak kérjünk, kölcsönözzünk, és pedig nagy kamatokra. És pedig mit érnének a rétek minden virágai, ha illatuk s szinök nem volna, gyönyörködnénk talán rendezett alakjaikban? mint a jégvirágokban, de nem gyönyörködnénk annyira, mint igy, midőn a szivárvány minden szinei számtalan alakokban játszanak rajtuk. Annyira megrögzött már igényünk a színekre nézve, hogy csak a legelrejtettebb ruhadarabokat viselhetjük színezés nélkül. Annyira megrögzött igényünk a színes kelmék iránt, miszerint honunk 5—6 milliónyi nőszemélyzetéből a legnagyobb és legszegényebb rész is folyvást tarka gyapot kelmékbe öltözködik, és pedig olly bőven, hogy ama 10— 15 rőfnyi hitvány kelme árán bár kevéslé jobbat vehetne, de mert a szinváltozatok minél inkább terjedtek, annál inkább gyönyörködtetik, elhanyagolja saját len-s kender növelését, sőt illyenért sajnálja pénzét, mert föl nem venné annak durvább, de czélszerűbb kelméjét csak emezek alá. Nehogy tehát hasztalan tanultuk légyen át a len-,kender-,gyapjú- és gyapotszálak mosását, fonását, szövését, im, tanuljuk át annak színezését is, hogy kész kelméket tudjunk szolgáltatni önszámunkra. III. Czikk : A színekről átalában és a színanyagokról részletesben. Mielőtt a szövetfestésről beszélnénk, néma fogalmaikkal kell bírnunk a színekről átalában, hogy törvényeit ismerjük, s részletesben kellő fogalmakat nyerjünk azoknak gyakorlati alkalmazásáról. A színek 1) Eredetiek, mellyek a nap sugarában rejlenek, annak alkatrészei képen. 2) Kölcsönzöttek, mellyeket az állat-,növény-vagy ásvány-országban találunk. Lassúk milly színeket nyújthat kezünkbe az iparüzlet, mint állítja elő s mint rendelkezhetünk velők gyakorlatilag, czélszerün, hogy részint az egyenszinezésre, részint a színnyomásra mellyekről külön czikkben lesz szó, felhasználhassuk. . . . Azon szinanyagokat, mellyeket a len-,kender-,gyapjú-,gyapot-és selyemfestésére alkalmazunk a vérből gyártható színen kivül nagyobb részint a növény-ország nyújtja s e szerint alkotó elemeik is az, melly a növény-országéi (t. i. éleny, köneny, széneny és légeny) és csak keveseket nyújt az ásvány-ország, mellynek, mint tudjuk, nagy része elemül tekinthető. Mindazon szinek, mellyek az említett szövetek anyagához vegytani rokonsággal nem birnak s mindazok, mellyeket a nap, a víz, a szappan könnyen feloldoz, ha csak más közbenső szerek által le nem köthetők, reánk nézve nem létezőkil tekinthetők, mert nem czélszerűek. Átalában a víz és melegség által fel nem oldozhatóbb anyagok rokonosabbak az állati szövet-anyagokhoz (selyem, gyapjú), míg a feloldozhatóbbak rokonosbak a növényi szövet-anyagokhoz (len, kender, gyapot.) Átalában a növény színanyagok könnyen feloldozhatók, de a savacsokkal s élecsekkel annyira rokoniasok, hogy elhagyván saját termőanyagukat azokhoz kapcsolódnak. Ezek vegyületét nevezzük fénymáznak. Közvetlen rokonsággal bírnak a szövetanyagokhoz e következő színanyagok : az indigó, a karmin, a kosbor (orchis), a vad sáfrány, a bor, a fekete ribizke, zöld dióhéj, de, mint tudjuk, ezek nem állandók. Állandóan csak az ércz-olvadékok által (savacsok) köthetjük meg a színeket, de ezen ugy nevezett etető szerek közül is csak némelyeket használhatunk czélszerűen. Némellyek csupán lekötő szerek, mert színtelenek, mint a timany (alatin) és a czin-olvadék. Csak keveseknek jutott azon kettős szerep, miként a színanyagokat lekössék, és önmagok is szinekkel bírjanak. De mert két szin összetételvén mindig egy harmadikat állit elő, igy ezek is igen megváltoztatják a színanyagokat, illyenek a cselény (mangan), a vaséreg, festény, chrom, és rézéleg. Mindazon színanyagok, mellyeket ezeknél fogva czélszerűen felhasználhatunk, 25-nél nem többek. Ezeknek növénytani neveik következők : 1. A kék szín anyagai: Indigo, pastel, (indigó tinctoria), lacius (napraforgó). 2. A veres színeké: Buzér, (rubia tinctorum), orchis, (kosboranchusa tinctoria), campeche (berzseny), szantálfa, bresilia, (caesalpinia), sáfrány (carthamus tinctorius), zuzmó (orcein), codrenille. 3. A sárga színeké. Sárga gyömbér, sárga eperfa, sárga cserhaj, morin (morus tinctoria), fogas rezeda, perzsa szömörcs (rhamnus), bor (bixa orcellanea) 4. Barna és fekete színeké. Gubacs, eczetfa (rhus coriaria), cachon ákácz (areca catechu) és zöld dióhéj. Közelebbről kell ezen szinanyagokat ismernünk, hogy velők czélszerüleg bánhassunk, íme rövid leirásuk : I. Indigo. Hüvelyes vetemény, melly különböző éghajlatok alatt különböző árnyéklatu színanyagot ad. Terem Ielet-Indiában, Északamerika, Mexiko, Brasilia s Egyptom némelly részeiben. A növénytől vizbe áztatás és erjedésbe hozás által vehető el. A viz, mellyben e növény erjedésbe jött (10—12 óra után) zöldes sárga, melly botokkal veretvén a lég elenye által kékbe megy át; s a színanyag vékony rétegkint leüelepül. Innen táblácskákká alakitva jő kereskedésbe. Igy szabatlan, ízetlen, sötétkék anyag, párolás által piros gőzt ereszt, melly hideg felületre érezszerü tű alakokba jegesedik. A bengáli és guatemalaiak legkeresettebbek. II. Pastel, Izacs, festő-csülleng név alatt ismeretes. Ugyanezen anyagot adja, de sokkal gyengébb s kevesebb szintartalommal. Megterem Angliában , Francziaországban , Piemont, basse Normandia vidékein is vadon. — Nálunk még termőbb s termelhetőbb volna. *) Szárítva csomagokba köttetnek (coques de pastel) vagy leveleik az első erjedés közben összegyuratván csűrök alakban árultatnak. 1. Buzér: A mezei nyagfűhez hasonló. A színanyag gyökereiben van. Gyökerei a föld alá ásatnak, s több évek után vétetnek ki, hol minél összenyomultabbak, annál jobbak. Ezen gyökér vastag hártyája maga a szinanyag. A növény megérletik, ennek színanyaga a többek közt egy sárgás színanyaggal van vegyülve. Ezen sárgás színanyag alkalmatlan lévén a szövet-festésre kénsavany által hideg vizben elvétetik, s csak ama piros színanyag (alizarine) hagyatik meg, melly a hideg viz által feloldozhatlan s a kénsavany által is csak 60 foknyi melegben szenved változást. Ez a vaséreg, vagy zimany által bármelly szövethez is leköttetvén ezeknek tömörségükkel arányosan adandja a leggyengédebb rózsától a legsötétebb feketéig kigondolható minden árnyéklatokat. — Ezen növényt 100 év előtt leginkább csak a leventi földeken termelék, de azóta Seeland, déli Francziaország, Hollandia vidékein is termelik haszonnal, s külön-külön árnyéklatokat nyervén azokat vegyitgetni szokták. (Folyta tása kövcsín.) Kolozsvári emlk-oszlopok. — Szent- Iványi Mihály emléke. *) Próbáltatott Kecskeméten, Rosnyón. Szerk.