Vasárnapi Ujság – 1856
1856-02-03 / 5. szám - Visegrád (tájkép) 40. oldal / Hazai tájleirások - Növény világ titkai. Dr. Encz 40. oldal / Tudományos
Visegrád. Szt. László király alatt emlékszik a történet legelőször Visegrádról, ki is Salamont egyik tornyába záratta, melly torony ez okból mai nap is Salamon tornyának hivatik. Romjait képünk mutatja. Robert Károly Visegrádra tevén királyi lakhelyét, nagy fényre emelte azt; ide hozatá a koronát 1310-ben, egy pénzverőt is állitott fel, mellyben a legelső magyar aranyok verettek. E vár termeiben támadta meg Károly családját Zách Feliczián. Itt lakott Károlynak fia Nagy Lajos is, kinek birodalma az időben legnagyobb volt egész Európában, kiterjedvén Adriától a Keleti tengerig. Ez időben a magyarok Magosvár- vagy Mages-kő-nek (Altum Castrum) nevezték. E két király alatt Visegrád többször volt fejedelmek gyülhelye, s fényének, dicsőségének hire bámulatra ragadta a fél világot. Itt ölte meg Forgács Ivis Károly királyt. Zsigmond Budára tevén át királyi lakát, Visegrád feledésbe sülyedt, mig nem Mátyás király fényét újra felemelé. Ez időben állítása szerint, bámulatra méltók voltak gyümölcs- és vadaskertjei, Oláh Miklós szemtanú függő erkélyei, dísz-, és alabástrom és márvány vizömlényei körül véve a Mázsák szobraival, melly ömlényből ünnepélyek alkalmával veres és fejér bor csergedenzett. A halastavak közül legnagyobbik ma is meg van, s kiapadhatlan tócsát képez, melly ma a legelő marhának szolgál ítatóul. A vártemplom 3 alabastrom oltárral és egy ezüstsipu orgonával ékeskedett. A királyi lakosztály termeinek fénye világra szóló volt. Az egész vár 400 szobával birt. Még az istálók is mind kőből márványnyal bevonva építtettek. — Visegrád egy felvárból, mellyben volt a királyi lak, és alvárból vagy védvárból (Salamon tornya) állt. Mátyás után e vár ismét feledésbe sülyedt. II. Lajos király egy szeszélyes perczében szakácsnéjának ajándékozta azt, 1518-ban. A mohácsi ütközet után török kézre került. Az időben rá következő ez viszontagságok alatt lett rommá. A felvár teljesen elpusztult, alig látni nyomait, az alvár vagy Salamontorony romjait képünk mutatja, melly tulajdonkép nem volt torony, hanem egy nyolczszögü magas, szilárd védmű, melly a felvárral kettős fogas bástya által volt összekötve, ennek védelmére, valamint a czélból emelve, hogy uralgjon a Duna felett. Visegrád nemcsak maga, de környéke is sok történeti nevezetességgel bir. Igy a környékben fekvő Dömösön még romjai láthatók Árpádvárnak, hol I. Béla királynak is állt egy vadászkastélya; itt szúrták ki Álmos herczeg és fia Béla szemeit. A közel Marothon volt Dobozy vára, és Szobb felé a Dunához közel 3 magas fát mutatnak, mint azon helyet, hol nejét átszúrta és maga is elesett 1526-ban. Visegrádot legnagyobb költőink énekelték meg; nekünk dicsőítésére nem maradt egyéb teendőnk e pár igénytelen sor megirásánál, minél több ugy is felesleges lenne; mert ki ne emlékeznék örömest és lelkesedve Visegrádra. A növényvilág titkai. Dr. ENCZTŐL. (Folytatás.) Tudjuk, hogy a növények szintúgy valamint az állatok táplálkoznak , kérdezzük tehát meg a természetet, tudományt és önön józan tapasztalásunkat : valljon, mit esznek, — vagy ha ugy akarjuk, — mivel élnek és táplálkoznak a növények ? A bécsi, ha valami ügyetlen tökfilkóra akad, ezt rendesen csinalnak — Chinesernek — csúfolja. Nem vitatjuk ez alkalommal, hogy mennyire van igaza, de azt nyilván tudjuk , hogy Csinának déliebb része rendkívül túlnépesedett, s hogy ennek következtében az életmód szörnyű nehéz ott. — A csinai minden gúny mellett, — a mivel a bécsi őtet méltatlanul illeti, — nem megy, — felesleg elszaporodása esetén, — hazája hires falán tul, hanem megkettőzteti szorgalmát, hogy egész a hihetetlenségig csekély téren szeretett szülő földjén megélhessen. Érdekes leendőtet nevezetes szorgalma eljárásaiban, sőt titkaiban, — mik egyszersmind szóban forgó növényi titkainkra némi világot derítenek, — egy kis figyelemmel kisérni; mert ha az ember általán véve az oroszlánytól nagylelkűséget, a rókától, — ha ugy tetszenék, — ravaszságot tanulhat: miért nem vehetnénk szorgalom, s valami egyes tárgy helyes felfogása dolgában is leczkét a helytelenül gúnyolt csinaitól? A mennyei birodalomban — (igy hivja a csinai hazáját) nem jutott minden családnak 20—30 holdnyi föld, hanem van számtalan család, ki még egy arasztnyival sem bir és mégis megél , mert csinál magának földet. — Csinál-e ?— Csinál biz az, és pedig nagyon egyszerű mód szerint, a mint azonnal látni fogjuk. Csinának sok széles folyója s több téves tava van, mellyekhez képest Balatonunk vagy Fertőnk csak csekélységeknek mondhatok. — csinai család, melly földet nem bir, készit magának erejéhez képest nagyobb vagy kisebb talpot a vizén; arra földet hord a hátán, azon kertészkedik és megél ezen csekély föld terményei után. — Könnyű megérteni, hogy ezen úszó kertek nagyok nem lehetnek, és hogy ernyedetlen , tehát egyenesen csinos szorgalom kívántatik arra, miszerint ezen úgyszólván, maga csinálta csekély földtöredéken egész családjával együtt megélhessen. — A marhatenyésztés — a sertést kivéve, — nem igen erős lábon áll a mennyei birodalomban , tehát a minálunk alkalmazni szokott trágyában sem igen bővelkedhetnek; kérdés tehát, valljon mivel javítja a csinai földjét? vagy mivel táplálja igen jó hirben álló kerti növényeit? — Oh, a növényvilág szükségletei, és táplálékjának természetére nézve a miénknél sokkal tisztább fogalmakkal bir; és ez segiti ki őket egyedül a hinárból. — Előtte tudva van világosan , hogy a növényeknek minden ollyféle anyag tápot nyújt, mellyben az egyéni élet ugyan elhalt, de mellynek természetes tulajdonai és alkatrészei aránya ollyan, miszerint a növény belelök, saját kormányzó életének befolyása alatt, testének anyagi s életbeli veszteségeit kiegészíthesse. A növény valamint minden élőlény életerejének feladata Visegrád.