Vasárnapi Ujság – 1857
1857-01-11 / 2. szám - Révész Bálint (arczkép) 13. oldal / Élet- s jellemrajzok
A „Vasárnapi Újság" hetenként egyszer egy nagy negyedrétű íven jelenik meg. Előfizetési díj január—juniusig azaz : 6 hónapra Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton a „Politikai Újdonságokkal" együtt csupán csak 3 ft. pp. Az előfizetési Napi Újság" kiadó-hivatalához (egyetem-utcza 4. sz.) bérmentve utasítandódij a „Vasárna Révész Báli ist. Az egyházi szónoklat és irodalom fő tényezőkül tekinthetők szintúgy az anyai nyelv, mint a józan felvilágosodás és miveltség fejlesztésének ügyében, szintúgy a társadalmi jólét, mint a vallásos erkölcsi élet emelésében. — S a melly szónoklat és irodalom illy magasztos érdekben működik, az iránt közönyösek nem lehetünk, s épen ezért nem érdektelen azon irók és szónokok közül, kik e téren hirt, nevet szerzettek magoknak, a jelesebbeket ismerni. S illy czélból adjuk közelebb a reformátusok hitfelekezete egyik legnépszerűbb s kedveltebb most is élő hitszónokának, debreczeni lelkész és egyházkerületi főjegyző Révész Bálint ur arczképét és életiratát, kinek az egyházi irodalom terén megjelent munkái közelismeréssel fogadtattak, s ki mint iró és szónok egyiránt kitűnő. Született Debreczenben 1816-ik év jan. 16-án közrendű szegény szülőktől ; tanulását kezdette és végezte a debreczeni reform. collegiumban, s már gymnasialis tanuló korában kitűnt szép tehetsége, különösen a szónok Olatra fogékony hajlama. — Felsőbb tudományokat hallgatott 1832—1838-ig tanulótársai közt az első helyet mindenkor megtartván. A hittani pálya bevégzésével eskütti (jn Révész Bálint ratusi) egyszersmind előbb a második grammaticai, majd a felsőbb rhetoricai osztályban köztanitói, végre contrascribai és seniori hivatalokat viselt. — Ez idő alatt természetes hajlamánál fogva az egyházi pályára képezvén magát s mint a főiskolai imaházban, ugy a városi templomokban több izben szónokolván, a közfigyelmet magára vonta, s átalános tetszés nyilvánult irányában, s már ekkor több eredeti egyházi beszédet készített, mellyek közül később egy kettő a pesti egyházi beszédek gyűjteményében és a lelkészi tárban nyomtatásban meg is jelent, az imák pedig a később általa kiadott imakönyvekbe kevés változtatással befoglaltattak. — így lett az, hogy 1842-ik évben a seniori hivatalt bevégezvén, az octoberi főt. egyházkerületi gyűlésben, az akkor önállólag felállított gyakorlati lelkészettani (practica theologia) tanszékre tanárul elválasztatott, melly hivatalát azonban csak 1844-ik év november havában kezdette meg, a közbe eső időt részint a Szepességen, részint lelkészi gyakorlat végett N.Szalontán és H.Böszörményben, részint a külhoni egyetemekben töltvén, nevezetesen a berlini egyetemben félévig hallgatván, sőt a lipcsei, hálai, göttingai, gieszeni, heidelbergi és bázeli egyetemeket is meglátogatván. E közben a h.-böszörményi egyház is elválasztotta lelkészeül, de a melly megtiszteltetést, mint már a főiskolának lekötelezett, el nem fogadható. 1855. september havában a néhai superintendens Szoboszlai Pap István halálával megürült debreczeni lelkészi állomásra választatott el; 1856. január 13-án az egyházkerületi főjegyzőségre beküldött szavazatok felbontatván, átalános többséget nyert, s e szép előléptetéssel a főjegyzői hivatallal megtiszteltetett. — Fáradatlan munkásságának s irodalmi