Vasárnapi Ujság – 1857
1857-08-16 / 33. szám - Népviseletek: Trencséni nép (képpel) 333. oldal / Hazai tájleirások - Amerikai takaréktűzhely (rajzokkal). Dienes L. 333. oldal / Természeti tudományok
egyenesen Közép-Ázsiára mutat, s a hún-magyar törzsek eredeti irás-műfogásának bizonyítja, s mint illyen, régi nemzeti miveltsége egyik tanujaként tűnik fel. Mindezekből látható, mikép őseink a keleten, s később mostani hazánkban is keletiesen irván, saját írásjegyeket használtak. Azonban, hogy illy módon írt maradványt jelenleg elé nem tudunk mutatni, azon meg ne ütközzünk: azokat együl-egyig felemészté a pusztító idők vasfoga; de annyi bizonyos, hogy e nemű őskori maradványaink nem egyszerre s hevenyében tűntek el, hanem csak lassanként. A X. század végével, és a XI. elején a folytonos harczokban elkeményült nemzet szeliditésére s oktatására külföldi egyének jöttek hazánkba; ezek nagyobb része a nemzet nyelvét eleinte nem érté. Írásjegyeit nem ismeré, sőt az ezekkel irott műveket is, mint a pogányság emlékeit, a nemzeti vallással együtt ügyekvék megsemmiteni így lassanként a hun írásjegyek kimenvén emlékezetből helyettök a rómaiakat fogadták el őseink: miért is nem csodálhatjuk, hogy csak itt-ott akadhatunk ma már a hun-magyar irás ősi emlékeinek töredékeire, mellyek közöl az úgynevezett turóczi fakönyv legnagyobb régiségre mutat, s leghitelesebbnek is látszik. I. viseleti (Trencsénmegyei nép.) A trencsénmegyei hegyek lakóival többször találkozhatunk az alföldön is, — hol többnyire mint drótosok. — majd megint mint aratók és cséplők nyáron át keresnek élelmet honn hagyott szegényy, de szapora családjaik számára.Valamint másutt, ugy Trencsénben is majd minden völgyben máskép öltözködnek. Zsolna s Rajecz környékén a nők fehér durva vászonból majdnem hónuk alatt megkötött szoknyát, azon kék kötényt, hosszú ujju s gallérnélküli inget, lábaikon pedig bocskort, de csizmát is viselnek.A férfiak pedig nagykarimájú kalapot, durva s otthon készített szürke posztóból rövid szűrt, szíjas nadrágot, s bocskort különféle szines szíjakkal lábaikhoz kötve hordanak. Vágvölgyi: Amerikai takarék-tűzhely rFfllytatáan köveik.) Sok gazdasszony czirogatta már — mióta a takarék-tűzhelyek föl vannak találva — kedves életpárját mind addig, mig nem hozatott neki Pestről vagy más városból ollyan konyhai diszbutort, melly se füstöt, se lángot nem mutat, melly sokkal kevesebb tűzifát emészt, mellyen nem kell a pecsenyét nyárson forgatni, mellyen nem kozmásodik meg az étel, és a mellynek barlangjaiban főzéskor csibét, libát, bélpecsenyét, kolbászt, hurkát, pogácsát, rétest stb. olly könnyű szerrel lehet megsütni, hogy úgyszólván nincs is mind ezen jófalatok megsütésével egyéb vesződés , mint magyarán mondva férlibe). És nagyon sok gazda áldozta már össze-vissza azt az embert,aki a takarék-tűzhelyet kitalálta, mert úgy tapasztalja, hogy azt a takarék czimert csak bitorolja a drága tűzhely s tulajdonképen — az egész évi szükségletet összeszámítva — több fát felemészt, mint azok a terpedt tűzhelyek, mellyek némellyikén egy szegény zsellérházat lehetne épiteni, s hány szakácsné kivánt szerencsés utat az alvilágra annak a mesternek, a kinek művében az ő drágalátos rétese, finom irósvajas pogácsái ollyan feketévé égtek, mint a mosdatlan czigánygyerek, de még tensasszony is akadt nem egy, aki nagyon megsajnálta, hogy olly hamar elhitte a ,,nem füstölést" mert bizony füstöl az ő híres takarék-tűzhelye. Mindezek pedig nem azért vannak elmondva, mintha a mi derék iparosaink által készített takarék-tűzhelyek fölött akarnánk — kivétel nélkül — pálczát törni, hanem azt sem tagadhatni, hogy csinálnak biz' imittamott ollyan takarék-tűzhelyeket, még pedig ugyancsak borsos áron, amellyekre jobban rájuk illenék a pazar tischeli czim a nagy fa-emésztés és magas ár miatt, a minek egyebek között főkép az egyik kártékony oka, hogy több gond fordittatik az alakra s csinosításaikra , mint a czélszerü, természettani szabályokon alapuló belalkatra. Lássuk az ide rajzolt nagyobbik amerikai tűzhelyt, mellyről bemutatóul annyit mondhatunk, hogy Americakában annyira átalános használatban van, miszerint háztartáshoz készülő embernek első gondja mint nélkülözhetlen bútort, mindenek felett egy illyen takarék-tűzhelyt beszerezni, melly középrendü családoknál télen a szobában áll, s mikor nem főznek sütnek rajta, kandalló szolgálatot tesz, amire teljesen alkalmas és eléggé csinos. További ismertetésül szolgáljanak következő sorok : Az egész tűzhely öntöttvasból áll négy alacson lábon, s minden része igen tiszta öntetű és csinos ízléssel készített anyamintáról tesz tanúságot. A mint a rajz is mutatja, sok részben hasonlít egy széles alacson ládához, mellynek elejéhez egy táblaforma a) függelék van akasztva. Mindjárt e tábla fölött (]), Ii) két egymással összehajló ajtócska van, mellyeket ha felnyitunk, ott ollyan régi templomablakok ólomzatához hasonló rostélyon keresztül meglátjuk a tűzet, melly sokkal izzóbb lesz, s hirtelenebben ég, ha az ajtócskák nyitva vannak, vagy ha zárva hagyjuk, és tetszés szerint lehet mérsékelni a tüzelést azon táblácska kiebb húzása, vagy egészen kivétele által, mellyről kifeledte fametsző ur a betűt, de a melly tisztán észrevehető a) táblán. Hogy az a széles lap ott legfölül azokkal a karikákkal, mellyekre d) van vésve, nem más, mint a tulajdonképeni főzőhely (nem tűzhely, mert nem rajta, hanem alatta van helye a tűznek), hova a fazekakat, serpenyőket,tepsiket rakják, azt nélkülem kitalálta minden olvasó; valamint a d) d) d) d) karikákban is ráismerhetett a főzőhely nagy lapjának tetszés szerint kiemelhető lapos tányérjaira, mellyekre ha benn maradnak, oda rakják az étkekkel telt főzőedényeket, ha pedig gyorsabb forrást, főzést kiván a gazdasszony, kiemeli a tányért s helyébe illeszti a kondért vagy serpenyőt, mellynek fenekére illyenkor közvetlenül odaszolgál az alatta levő izzótűz heve. Leghátulján ennek a felső táblának az a hosszúkás fekete nyílás a kémény töve. Oldalt három ajtót látunk, egy nagyot és két kicsit. A felső kicsi b) ,pen neki megfelelő terjedelmű négyszög csatornába nyilik, melly az első d) t letenni, (s annak idejében kivenni) a kemencze bőségü tűzhely-fülkébe (vagy d) tányérok alatt a túlsó oldalig nyilik keresztül az egész tűzhely elején, s ez Amerikai takarék-tűzhely negyven személyre Amerikai takarék-tűzhely tíz személyre