Vasárnapi Ujság – 1860
1860-07-22 / 30. szám - Dr. Bókai János (arczkép) és a pesti szegény-gyermekkórház (képpel) 357. oldal / Élet és jellemrajzok
A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben egy és fél éven jelenik meg. — Előfizetési díj Buda-Pesten házhoz küldve vagy postai uton külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. uj pénzben. A Vasárnapi Ujság a Magyar Sajtóval együtt (a Politikai Újdonságok nélkül) félévre 10 ft., évnegyedre 5 ft. uj pénzben. — Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó-hivatalához (Pest, egyetem-utcza 4. szám) bérmentve utasitandó. Két évtized előtt, t. i. 1839-ik évben pendittetett meg legelőször ezen jótékony intézet eszméje városunkban, s csakhamar oly hatalmas viszhangra talált számos nemes emberbarát szívében, hogy az intézet megalapítása még ugyan ez évben jön lehetségessé. Azóta ez intézet fejlődése Magyarország fővárosának gyors fölvirágzásával egyenszerű lépést tartván, jelenleg közhasznú működésénél fogva országunk humanistikus intézetei sorában első helyen áll s a főváros díszéhez tartozik. Az intézet keletkezésénél legelőször is egy, orvosi és emberbaráti szempontból egyaránt nagyérdemű férfiú nevével találkozunk növekedő részvét és segélyezés által rövid idő múlva lehetségessé vált, egy az intézet elhelyezésének szánt saját épület építéséhez fogni, melynek zárköve 1845-ki juniusban tétetett le. Ekkor költözött át az intézet ezen épületbe, melyben még most is elhelyezve van, s mely a József-külvárosi ősz-utczában fekszik. (Lásd rajzát az 364. lapon.) Az épitési költségek fedezésére s az intézeti alaptőke szaporítása czéljából ez időben ezüst sorshúzás rendeztetett, mely az egész hazában nagy részvétre talált s az egyletnek néhány ezer forintnyi összeget jövedelmezett. Igy történt, hogy az egylet 1846-ik évben már 32,000 pftnyi tőkével birt. Az ki fáradhatlan buzgósága által ez intézet megalapitása körül, állandó emléket emelt magának embertársai sziovében. Értjük a mult 1858-ki évben hazájától távol — Manchesterben — kimúlt doktor / Schöpf (Mérei) Ágostont, ki, miután föláldozó fáradozásainak sikerült az általa föllelkesített emberbarátok segedelmével az intézetet életbeléptetni, 10 éven keresztül annak orvosi vezetője és legbuzgóbb pártolója volt. — Ö volt az, kinek buzdító fölhívása folytán, 1839-ben rövid idő alatt 400 részvényes tagból álló egylet alakult az intézet megalapitása és fentartása czéljából. Az egylet legfensőbb védasszonyául boldogult József nádor cs. k. főherczeg fenséges nejét Mária Dorottya főherczeg-asszonyt nyeré meg, elnökéül pedig az akkori koronaőr boldogult Ürményi Ferencz ő exja választatott meg. S ekkép történt, hogy az intézet maga már 1839-ki aug. 15-én nyittathatott meg egy e czélra kibérelt idegen házban, és pedig egyelőre csupán 12 ágygyal. Azonban a mindinkább első alapítók sorából, kik 1000 páttal egy-egy ágyat alapítottak, említendők bold. herczegprimás Kopácsy, Károlyi s Batthyány grófnők s a magyar főrendek több más tagjai. 1846. évben ő cs. kir. felsége V. Ferdinánd alapított 3 ágyat 3000 páttal. Mindazáltal 1848-ik évig az alapitott ágyak száma csak 11-re emelkedett, alapító tagok (kik egyszer mindenkorra 100 pftot áldoztak) ez ideig 16-an valának. Az 1848. és 1849-ik évben hazánkat földúlt viharos események érzékenyen lujták a fiatal intézetet is, sőt kérdésessé tevék annak további fönnállását. Az egylet elvesztő eddigi tagjainak legnagyobb részét, az intézet pedig igazgatóját, ki azt s hazáját 1849. juliusban elhagyá. Az ágyak számát tetemesen meg kellett szoritani, az intézet vezetése pedig az akkori első segédorvos dr. Bókai Jánosra bízatott, ki ezen válságos időben, fizetés nélkül s csupán egy, általa díjazott segédorvossal 2% éven át föntarta az intézetet, míglen elnök Ürményi sikerült engedélyt nyerni Dr. BÓKAI JÁNOS.