Vasárnapi Ujság – 1866
1866-04-22 / 16. szám - Jedlik Ányos 16. szám / Arczképek, Hazaiak - Jedlik Ányos (arczkép) 185. oldal / Élet- és jellemrajzok - Budai sárosfürdő: 1. hajdan. 2. jelenleg. 3. a Dunáról tekintve 16. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Téli vadászkaland 16. szám / Vegyes tárgyuak
Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. äPf Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január 1-től kezdve: Egy, négyszer halálozott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krta; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.Frankfurtban: Jaeger könyvkereskedése; Bresben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Alig mult negyedszázada, hogy két buzgó, magyar egyetemi tanár lankadatlan fáradozásának a széles hazában elszórtan mutatkozó természetvizsgálói szellemet, németországi példák nyomán , egyesületi térre terelni, központosítani s ezáltal a vállvetett működésben előrehaladó természettudomány iránt a közönségben is élénk részvétet kelteni sikerült. 1841-ben lépteté id. Bene Ferencz, orvostudor életbe a magyar orvosok és természetvizsgálók évenkinti vándorgyűléseit s veté meg evvel egyidejűleg Bugát Pál a „kir. magyar természettudományi társulat" alapját. Ez egyesületek tudományos körének már akkor is egyik érdemes bajnoka s disze volt Jedlik Ányos István. Jedlik István — az Ányos nevet csak mint szerzetes vette fel, — 1800-dik évi január 13-án született Komárommegye Szemő helységében. Mint tízéves gyermek hagyta el az atyai házat, iskolázás és a tót nyelv megtanulása végett Nagyszombatba s három évvel utóbb gymnáziumi tanulmányai folytatása s a német nyelv elsajátítása kedvéért Pozsonyba küldetett. De itt nem tartózkodhatott ezúttal sokáig; hosszabb ideig tartó szembaja s jelentős torokbaja a szülői házba kénytették ismét visszatérni a tizennégyéves gyermeket. Egy évig tartó betegsége megszűnvén, ugyancsak Pozsonyban befejezé gymnáziumi tanulmányait s 1817-ben lépett be a benczésrendbe Pannonhalmán. Itt állotta ki az ujonczévet s végzé be, midőn a bölcsészeti tanfolyam után Győrről visszatért, a hittudományokat, közben a pesti egyetemnél bölcsészettudorrá avattatván s egy évig a győri főgymnáziumnál tanárkodván, 1825-ben szenteltetett pappá s kezdte meg azóta szakadatlanul folytatott tanári pályáját, mint a győri benczés lyceum természetrajz, physika és mezei gazdászat tanára. — Mint ilyen lépett fel először a német irodalom terén, Baumgartner bécsi tudós folyóirata Jedlik Ányos ban (Zeitschrift für Physik und Mathematik) egyik tudományos értekezésével. Midőn 1831-ben a pozsonyi akadémiában ugyanazon tanok megürült tanszékére tétetett át, a már gyors fejlődésnek indult természettan igényeinek s az akkori tannyelvnek megfelelő latin természettan írásába fogott. Latin tankönyve írásával csakhamar felhagyott, azon édes reményben élvén, hogy tanári székéről nemsokára honi nyelven avathatja be tanulóit a természettudományok tanaiba. Az 1839-dik év utolsó negyedében Jedlik elnyerte az állomást, melyre pár év óta készülvén, a természettan tág terén az időben nagy számmal mutatkozó felfedezések részletes és alapos tanulmányzására adta magát. A természettudományok tanárának i diszes tanszékére neveztetett ekkor ki a magyar kir. egyetemnél. Most minden gondját tanszéke minél tökéletesb betöltésére forditá: a rendetlenségben talált egyetemi nagy műszertárt vette gondja alá, az elavult készülékeket módosította s a természettani muzeumot reformálta az ujabbkori felfedezések és javítások szempontjából. Főfeladatának ennyi munka közt az elavult latin természettanoknak pótlásául egy honi nyelven szóló, bővebb és részletesb kézikönyv megírását tekintette. így született meg magyar nyelven irt jeles természettana, melynek első kötete 1850-ben hagyta el a sajtót, a második kötet tudományos irodalmunknak nem kedvező viszonyain hajótörést szenvedve, mindmáig a szerző asztalfiókjában hevert kiadatlanul. Midőn így kéziratban maradt latin „physikájával" és magyar természettanának második részével Sisyphus szánandó sorsában részesült; nem csekély vigasztalására s tudományos működésének ösztönzésére szolgált azon elismerés, melyben a magyar tud. akadémia által részesittetett, mely 1858-iki nagygyűlésekor Jedlik Ányost egyszerre rendes tagjainak sorába emelte s a „Súlyos testek természettana" czimü művét nagy jutalomra méltatta. Jedlik, egyetemünk tanári karának mestora, e kitüntetést valóban megérdemlé, egyike azon keveseknek, kik egyetemi tanügyünk javítása körül nem szűnnek meg munkálni, így 1854-ben a birodalmi kultus és közoktatási minisztérium által azon bizottságnak neveztetett ki tagjává, mely a magyar tudományos műnyelvnek — iskoláinkban oktatása és könnyítése végett — egyszerűsítése és kidolgozásával foglalkozott. A Heckenast Gusztáv kiadásában megjelent „Német-magyar tudományos műszótár" természettani, erőműtani és vegytani része Jedlik tollából folyt. önzetlen fáradozásait s szerény egyéniségét 1862-ben és a következő évben kettős kitüntetés érte: a legfensőbb udvari rendelettel felállított tanárvizsgáló bizottmánynak tag JEDLIK ÁNYOS.