Vasárnapi Ujság – 1866
1866-12-30 / 52. szám - Balla Károly 52. szám / Arczképek, Hazaiak - Izsó M. Csokonai-szobormintája. Székely B. 52. szám / Épitészet; emlékmüvek; régiségek, Hazaiak - Csokonai szobormintája Izsótól (kép) 633. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Barlanglakások a Gellérthegyen 52. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Zala-Egerszeg 52. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak
Előfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 6 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft Csokonai szobormintája, Izsó Miklóstól. Melyik várost illetné meg nagy Magyarországon méltóbban Csokonai Vitéz Mihály emlékszobra, mint Debreczent, a költő legállandóbb lakó- s végre temetkezési helyét? életének és hatásának sokáig élő tanuját, hol emléke még ma is számtalan hagyományos adomában elenyészhetlenül él és firól fira száll ? A nagy Debreczen, mely a népszerű költőnek eddigelé csak egy egyszerű vaspiramisból álló síremlékét birja egyik temetőjében, lelkesen fel is karolta ez eszmét s ez évben már közel hozta a megvalósulás felé. Csokonai emlékszobra a jövő évben már disziteni fogja Debreczen egyik legszebb terét. Hadd mondjuk el krónikái hűséggel a készülő Csokonai-szobor történetét. A ki a régibb időkben Debreczenben megfordult, emlékezni fog, hogy a ref. nagy templom és a kollégium között egy dísztelen, nagy tér terült el, mely kietlen pusztaságnál egyéb nem volt. Néhány évvel ezelőtt Debreczen számos lelkes polgára társulatot alakított, mely e dísztelen térnek csinos parkká idomítását tűzte ki czéljául. E tér eleinte csekély adakozások utján kezdett százados rondaságából kibontakozni. A csínosodás lassan haladt előre, míg Debreczen két lelkes fia, Csanak József és Szabó Lajos, gőzmalmi volt igazgatók, egy fél évi, 14,000 ftnyi jutalékaikat egészen a tervezett kert czéljaira adományozták. Azóta már egy testvérkert is keletkezett mellette a múlt év tavaszán. E kertek emlékkert nevet nyertek, oly czélból, hogy időről időre azokba elhunyt jeleseink emlékszobrai helyeztessenek el. Közmegállapodás szerint a mult évben az ujabb kertnek egyik pontjára, mely a kollégiumra s azon utczára néz, a hol Csokonai Vitéz Miszobrának felállítása határoztatott el mindenek előtt. Több ezer forintnyi tőke már hály lakott és meghalt, e jeles költőnk álló készen állott e czélra már akkor; ami még netalán hiányzik, azt további nemes adakozások utján reménytette a társulat megszerezhetni. Több kül- és belföldi szakértő megkérdezése á átalában a tárgy kellő megvitatása után, abban állapodott meg az emlékkerti társulat e czélra kinevezett választmánya, hogy miután Csokonai szobrát nem csarnokban vagy teremben, hanem az idő viszontagságainak kitett szabad téren akarják felállítani, e szobor nem lehet — ami különben legszebb volna— márványból faragva, hanem bronz-öntvénynek kell lennie. Minthogy pedig hazánkban ily öntöde, fájdalom, még nincs, oly módszerhez kellett folyamodni a választmánynak, hogy egy gipszmintát készíttessen, melyen maga a szobor — talapzat nélkül — legalább is 2 láb magas legyen, 8 melyről aztán valamelyik külföldi öntöde számára a 7—8 lábnyi magas szoboröntvényhez hasonló nagyságú, tökéletesen kivitt, agyagvagy gipsz nagy minta készülhessen. Némi meghiúsult másnemű kísérletek után a jelen év elején a debreczeni emlékkerti választmány szép tehetségű, fiatal magyar szobrászunkra, Izsó Miklósra vetette figyelmét, meghívta Debreczenbe s ott a legvendégszeretőbb fogadtatás mellett fiatal szobrászunk csakhamar megköté az alkut, s a kis mintának elkészítésére kitüzetett a határidő, s annak el vagy el nem fogadásától függött azután a nagy mintának kivitele is Izsó Miklós, a ki kapva Csokonai szobra, ,zsá Mik,ás,6,. - (Fénykép u«n *** BerULn.) gozhlék^Wy műfémé-