Vasárnapi Ujság – 1882
1882-10-15 / 42. szám - Petőfi szobra (képpel) 665. oldal / Hazai táj- és néprajzok, közintézetek, népszokások, műtárgyak
32. SZÁM. 1882. xxix. TVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 665 A másik, a kisebbik kép a Fehéregyháza és Héjasfalva közt levő egyik magaslatról van felvéve. Ez szemközti része a másik képnek, mert ezen meg nyugot felé néz a szemlélő. A háttérben van Segesvár s alig pár épülete látszik. Az előtérben a Küküllő partján látszik Fehéregyháza s ott a Haller grófi család ősi várkastélya. Az e mögött balra fekvő oldalon folyt le az a véres harcz, mely segesvári csatának neveztetik. A honnan a kép levétetett, az a hely nagyon közel van a gróf Haller Ferencz által ápolt honvédsirhoz, melyben a legnagyobb valószínűséggel Petőfi hamvai is nyugszanak. * A szomorú emlékű csatatérrel egyidejűleg mutatunk be még egynehány képet, melyek Petőfi életének emlékei. Petőfi szülőhelyét teljes bizonyossággal megállapítani, mint tudjuk, nem volt egészen könnyű dolog. Ő maga Félegyházát mondá költeményeiben szülővárosának, mások Szabadszállást álliták annak. Utóvégre is Petőfinek még akkor élő keresztatyját kellett tanúvallomásra birni, ki 1872-ben hit alatt váltá, hogy Petőfi Sándor Kis-Körösön, Pestmegyének a kiskun kerület közepébe ékelődő részén született, némi joggal mondható tehát a Kis-Kunságot szülőföldének. A keresztapa vallomását megerősiti a kis-körösi lutheránus egyház anyakönyve is, melynek Petőfi születésére vonatkozó részét 1857-ben közölte a «Vasárnapi Ujság»-ban Sárkány János lelkész. S hogy a kételynek utolsó árnyéka is kizárassék, a kis körösiek még a házat is meg tudták jelölni, melyben a költő napvilágot látott. E házat a magyar írók és művészek társasága megvásárolta s most falába helyezett márványtábla is jelzi a költő születési helyét. szülői Petőfi még csak másféléves volt, midőn Kis-Kőrösről Félegyházára költöztek. Nem csoda hát, ha ez utóbbi várost tartá szülőhelyének, melyhez gyermekéveinek férfikorában is viszhangzó emlékei fürödtek. A kis-körösi szülő- és a félegyházi lakóházat együtt mutatjuk be olvasóinknak a pápai iskola épületével, melynek falai közt Petőfit a múzsa a haza egyik legnagyobb lantos költőjévé avatta. Már nagy nevü, de szerény anyagi helyzetű ember volt, midőn ama gödöllői kis parasztházban lakott, mely képünkön oly éles ellentétben áll a mellette levő erdődi várkastéllyal, hol későbbi nejével, Szendrey Júliával megismerkedett. Ugyan ez alkalommal bemutatjuk Petőfi kéziratának másolatában azt a költeményét, mely egyike a legismertebbeknek, s mely most a Petőfi-szobor leleplezésekor kiváló alkalmi érdekű, mivel a művész épen abban a helyzetben tünteti föl a költőt, a mint költeményét, a «Nemzeti dalt» szavalja. A kézirat eredetije, a Petőfi «János vitéze« németre fordítójának, Schnitzer Ignácz urnak van birtokában, ki azt halála után a nemzeti muzeumnak szánta. Az aradi vértanok Petőfi szobra. Izsó mellszobra. Eötvös mellszobra. Trefort mellszobra, emlékének mintája. Pulszky mellszobra. Huszár Adolf: Mythologiai alakok. Az Eötvös-szobor mintája. Bem szobra. Szökőkút mintája. A Deák-szobor mintája. Minta-alak HUSZÁR ADOLF MŰTERME. PETŐFI SZOBRA. 1860-ban történt, hogy egy fölhívás vonta magára a nemzet figyelmét: emeljünk emléket