Vasárnapi Ujság – 1885

1885-10-04 / 40. szám - Jókai Mór. Prolog a temesvári szinház megnyitására 648. oldal / Költemények

VASÁRNAPI ÚJSÁG­ ülését. Szadeczky Lajos olvasott föl Salamon Ferencz «Budapest történeté»-nek második kötetéből egy nagy érdekű részletet, mely a magyarság és német­ség viszonyait vázolja a XV. században s azt a nem­zetiségi viszályt, melynek egyik korszakos eseménye Mátyás megválasztása lett. Az ülésen bemutatott rész czíme «Budapest története I. Lajostól I. Mátyásig». Buda Nagy Lajos alatt még magyar város volt, de sok olasz lakott benne. Lajos utódai alatt nyert Budán túl­súlyt a németség. A Hunyadiak idejében a Hu­nyadi-párt feje Szilágyi Mihály volt, a németségé Czillei gróf. A nándor­fehérvári diadal erősítette meg a Hunyadi-pártot, de egyszersmind az udvari német pártot ellene ingerelte, mert e párt leggyá­vábban viselte magát a nehéz napokban. Hunyadi László lefejezése a német párt műve, mel­lyel Czillei megöletését borzulta meg. A lefejezés végrehajtását Buda város hatóságára bízták. 1457. márczius 6-án este fejezték le Hunyadi Lászlót, oly időben, midőn a kapások (magyarok) a szőlőhegyekben voltak. Az udvari emberek a város falait is őriztették a pestiek miatt. A Budán elhelyezett idegen katonaság miatt egyébiránt lázongást alig lehetett volna megkísér­teni. A lefejezést követő vasárnap a pesti magyar plébános beszédet tartott a templomban a kivégzés­ről, még­pedig kárhoztató beszédet. Erre rendelet adatott ki, hogy Vajdaffi íjászlót (Hunyadi László) emlegetni nem szabad. De e kivégzés készítette elő Mátyás királyságát. Mátyás emelte aztán Pestet az ig­azi városok sorába. A felolvasás után Szilágyi Sándor titkár adta elő a jelenteni valókat. Klekner Alajos kassai akadémiai tanár 200 frttal lépett az alapítók közé, a Miskolczon elhunyt Kun József pedig 200 frtot hagyott. Majd a Budavár visszavételének kétszázados jubileumára tett előkészületekről adott számot, melyekről alább más helyen emlékezünk meg. Jelentette egyszersmind a titkár azt az örvendetes hírt, hogy a Teleki család maros­vásárhelyi híres levéltárának átvizsgálását, feldolgozását a család nagy előzékenységgel meg­könnyítette. Sokáig e levéltárba még a család tagjai is csak a család szeniorának kíséretében léphettek be. Az utóbbi időben megengedték a tudományos búvárlatot, sőt a családi tanács elhatározta, hogy a történelmi társulatnak felküldhetők az okiratok Bu­dapestre. A társulat meleg köszönetet fog mondani a családnak. Thaly Kálmán indítványára elhatározták ezután, hogy a gr. Zichy család szeniorát is fölkérik, engedné át a zsélyei levéltárnak Buda ostromára vonatkozó okiratait, valamint hg. Batthyány kör­mendi levéltárát és hg. Eszterh­ázy kismartoni levél­tárát is kikutatják; a hazai kútfőket azért kell végig vizsgálni, mert a külföldi egykorú kútfők alig említik Buda ostrománál a magyarokat. Az országos erdészeti egylet gr. Tisza Lajos elnöklete alatt szept. 27-én tartotta évi közgyűlését Budapesten,a «Közteleken» mintegy kétszáz tag jelen­létében. Elnök és titkár általában igen örvendetes adatokat soroltak elő az egyesület működéséről, melyek közt nevezetes, hogy az egyesület háza már közelebb kész lesz. E házban külön erdészeti muzeu­mot állítanak fel s e czélra a közgyűlés külön össze­get szavazott meg s az erdészeti pavillon kiállítóit felszólítják, hogy egyes tárgyakat engedjenek át. Az egyesület által kitűzött száz aranyas dijra nem érkezett munka s e pályázatot meghosszabbítják. A kétszáz­ ará­nyos jutalomra terjedelmes erdészeti növénytan pályázott, de a bírálók a szerzőtől átdol­gozást kívánnak. Az idei száz aranyat pedig erdészeti geodaesiára tűzték ki. Ezután szakszerű vita követ­kezett. Dr. Dietz Sándor egyetemi tanársegéd bizo­nyította érdekes fejtegetésében, hogy a mű­fában nagy importra szorulunk , igyekezni kell a külföldi fanemek meghonosítására. A kérdéshez többen szól­tak hozzá s többi közt Illés Sándor főerdőtanácsos azt mondta: nincs mit félnünk az importtól, mert mi is sok fát exportálunk. Aztán az akácz hasznos­ságára hívta föl az erdőbirtokosok figyelmét. A gyűlés b. Bánffy Dezsőt másod-elnökké, nemes­kéri Kiss Pált és Havas Józsefet pedig választmányi tagokká választotta. Másnap a gyűlés tagjai Havas Sándor volt államtitkár vezetése alatt a főváros erdő­ségeit tekintették meg, a budai hegyek között kelle­mes napot töltve. Az országos halászati egylet szept. 27-én meg­alakult. A felső-magyarországi halász-egylet közgyű­lésén, mely gróf Migazzy Vilmos elnöklete alatt és sok tag részvétele mellett, a kiállítási igazgatóság épületében folyt le, egyhangúlag mondták ki az or­szágos halászati egylet megalakulását. Elfogadva az új egylet alapszabály-tervezetét, megerték a válasz­tást. Elnök gróf Migazzy Vilmos lett; első alelnök Kriesch János műegyetemi rektor; másod-alelnök Andah­ázy Pál országgyűlési képviselő s titkár dr. Ruffy Pál. A választmány megalakítása után több indítvány fölött döntöttek. Többi közt megbízták az elnökséget, tanulmányozza a kérdést, mikép lehetne az állatkertben nagy aquariumot létesíteni, melyben minden hazai hal nem képviselve legyen ; aztán elha­tározták, hogy a kormányhoz memorandumot intéz­nek a halászati törvény egyes pontjainak módosítása érdekében. A pénzintézetek kongresszusa szept. 28-án tar­tatott meg a kiállítási hangvers­ny­teremben. 160 intézet részéről mintegy 200 képviselő jelent meg . Matlekovics Sándor elnöklete alatt jó­formán vita nélkül fogadták el a pénzintézetek központi képvise­letére vonatkozó szervezetet, melyet az előkészítő bi­zottság titkára , dr. Zsoltai Ferencz terjesztett elő. Aztán megalakíták a tisztikart. Elnök Matlekovics Sándor államtitkár lett; alelnökök: Hegedűs Sán­dor, Keleti Károly, Lévay Henrik és Kőváry László. Alakítottak még 24 tagú választmányt 8 fővárosi s 16 vidéki tagból. A választmány a délután folyamán ülést is tartott, melyen azt határozta, hogy a végre­hajtó bizottságot az alapszabályok megerősítése után fogja megalakítani. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. A bányai ág. ev. egyházkerület szept. 24-én s következő napjain tartotta meg Budapesten évi köz­gyűlését Fabiny Teofil elnöklete alatt. A legfonto­sabb közérdekű tárgy volt az anyakönyvek nyelvé­nek kérdése, mely a múlt őszi egyetemes gyűlésen tanácskozás tárgyát képezte és onnan került, — vé­leményadás végett, — a kerületi gyűlés elé. Ezúttal tulajdonképen csak arról volt szó, hogy az anyaköny­vek a dunáninneni kerületben milyen nyelven vezet­tessenek. Fabinyi Teofil elnök határozottan a mellett nyilatkozott, hogy az anyakönyvek magyarul vezet­tessenek, de ennek kimondásánál tekintetbe óhajtaná venni azokat a magaskorú lelkészeket, a­kik a ma­gyar nyelvet nem bírják s a­kiktől most már alig kö­vetelhető, hogy a nyelvet megtanulják. Ez indítvány fölött hosszú vita fejlődött ki, melyben részt vett a közgyűlésnek majdnem minden jelenlevő tagja. Vé­gül elhatározták, hogy a Fabinyi indítványa — mint a kerületi gyűlés véleménye — a következő alakban terjesztendő az egyetem elé : «A kerületi közgyűlés határozottan óhajtja, hogy az anyakönyvek magyarul vezettesenek, ha azonban az egyetem azt találná mondani, hogy a püspök kivételes esetekben egyes lelkészeknek adhasson külön fölhatalmazást, a kerü­leti közgyűlés részéről ebben határozott támogatásra fog találni.» 649 MI ÚJSÁG? Erzsébet királyasszony, kit naponkint sokan várnak a kiállítás területén, hír szerint hétfőn rán­dul be ismét Gödöllőről a fővárosba. Akkor nyilik meg a lókiállitás s ezt ő felsége meg akarja tekinteni. Ugyanakkor érkezik Budapestre a walesi herczeg is. Tengeri utazását Erzsébet királyasszony elhalasztotta, de a terv nincs elejtve. A szultán táviratilag adott parancsot az illető kormányzóknak és hatóságoknak, hogy a török területet érintő koronás vendéget a legnagyobb tisztelettel fogadják. Gizella főh­erczeg­asszony már elutazott Gödöllőről Bécsbe, honnan Antwerpenbe megy. Károly Lajos bajor herczeg, ki a főh­erczegnőt Budapestig kisérte, innen visszatért Gödöllőre. Budavár visszafoglalásának kétszázados évfor­dulója alkalmából a jövő évben történelmi kiállítást rendeznek, ha lehet a kiállítási műcsarnokban, vagy — ha ez épületet lerontják — a vigadóban. A ren­dező bizottság terve szerint a kiállítás jövő évi augusz­tus és szeptember hónapokban lesz nyitva s kilencz csoportból fog állani. Fölveszik bele Budavárának egykorú tervrajza mellett mindama festményeket, metsz­eteket s krét­arajzokat, melyek az ostromló s védő táborok hadállásait, az ostrom egyes mozzana­tait s a csatározásokat tüntetik föl. Kapnak a bécsi udvari épületekből is tiz-tizenkét értékes gobelint, budavári ostromképekkel. Azonkívül megszerzik az akkori katonai, világi s egyházi férfiak arczképéit; bemutatják az ostromban részt vett különböző nem­zetiségű katonák ruházatát s fölszerelését, továbbá a a diadalmi jelvényeket s hadi zsákmányt, stb. A szere­pelt férfiaknak élő utódait pedig külön meghívják az ünnepélyre, melyet a visszafoglalás évfordulóján, szeptember 2-án tartanak meg. A kiállítás adminiszt­ratív ügyeinek Gerlóczy Károly alpolgármester lesz a vezetője. A gyűjtést pedig Mailáth Béla vezeti. Ő már ediggelé is 127 egykorú nyomtatványt, 126 csataképet s 26 arczképet gyűjtött. Ki fogják küldeni külföldre is, hogy ottani könyvtárakban folytassa a kutatást. Benczúr Gyula a napokban érkezik haza Bajor­országból Budapestre és átveszi a festészeti mester­iskola vezetését. A művész a nyári szünidők alatt ama nagy történelmi kép vázlatát készítette el, me­lyet a főváros Budavár visszafoglalásának a jövő év­ben megtartandó 200-dik évfordulós ünnepélyére rendelt meg s mely a győztes magyar hadseregnek Budavárába való felvonulását fogja ábrázolni. Báró Podmaniczky Frigyes e hó 1-én ülé meg tiz éves jubileumát. Ennyi ideje ugyanis, hogy át­vette a nemzeti szinház intendaturáját. A jubilánst küldöttség vezette a színpadra, hol Bercsényi Béla intézett hozzá igen szép beszédet, kiemelve a báró érdemeit s egyúttal átnyújtva neki egy gyönyörű kö­tésű emlék-albumot, mely a nemzeti szinház összes tagjainak arczképét tartalmazza. Podmaniczky mele­gen köszönte meg a kitüntetést, mire a műszaki sze­mélyzet részéről Szerdai István üdvözölte, művészi kivitelű írókészletet nyújtva át neki. Este a Hungária szállodában díszlakoma volt, me­lyen mintegy harmadfélszázan vettek részt, a szín­házak tagjai, írók, képviselők, műbarátok, köztük Tisza Kálmán miniszterelnök. Először Paulay Ede drámai igazgató emelt poharat a királyra, kinek jo­gaira alatt a művészet békében virágozhatik. Majd Bercsényi köszönte föl először az intendánst, a­ki megmutatta, hogy a nehezen kormányozható színéneket is lehet jól kormányozni; aztán Tisza Kálmánt, ki alatt nemcsak a fővárosi színházak emelkedtek, de a vidéki színészet is. Podmaniczky a színház tagjaiért ültte poharát. Majd Jókai emelt szót, pezsgő humorral emlékeztetve arra, hogy egy­szer hárman kérték nyugdíjaztatásukat: pap, a ki 30 évig állt a szószéken, tanár a ki 30 évig ü­lt a ka­thedrában és katona, a ki 30 évig feküdt a kórház­ban. Leginkább megérdemelte ezek között a fáradság jutalmát a ki mindig állt. Hát még, a ki tiz eszten­deig futott ? S az Podmaniczky. Futott subvenczió­ért, támogatásért, fölkarolásért, s mindezt a nemzeti szinház számára. Poharát emelt ő rá. Zajos tetszést keltett Tisza miniszterelnök pohárköszöntője is, ki előre bocsátá, hogy a magyar színművészetnek ha­zánkban kettős hivatást kellett teljesíteni, egy tisz­tán művészit és hazafiast. Nemcsak az eszményi szé­pet kellett ápolnia, hanem a magyarságot is. Arra emeli poharát, hogy a magyar színészet ez utóbbi hivatását veszítse el, arra a megerősödött magyarság­nak többé szüksége ne legyen, s a színház tisztán művészi czéloknak szolgálhasson. A társaság az intendáns éltetése közben oszlott szét. Petőfi hamvai. A bizottság, mely Petőfi hamvai­nak kutatása végett Segesvárra utazott, e napokban tért vissza. A segesvári csata több szemtanúját hall­gatták ki s erről jegyzőkönyvet vettek föl. Ezenkívül kiterjedt búvárkodásuk a Segesvár, Héjasfalva és Fehéregyháza közt elterülő csatatérre és a h­onvéd­sirokra. Szoboszlay alispán gondoskodni fog, hogy a sírokat senki se bolygassa meg, mig a bizottság meg nem kezdi az ásatásokat. « Hazánk fiatal leányaihoz» nyilt felhivást intéz a «Magyar Bazár»-ban De Geranda Antonina úrhölgy. Hivatkozva a közművelődési egyesületek által megin­ditott mozgalomra, mely mindenkinek munkáját igénybe veszi, s arra a régi franczia közmondásra, hogy «a mit az asszony akar, azt Isten is akarja», fel­h­ivja a leányokat, hogy e nagy társadalmi munkában ők is részt vegyenek. A fiatal leány — írja felhívásában — szüleivel falun lakik, vagy városon. Szabad ideje van elég. Kisdedek is vannak körülötte, akár falun, akár váro­son, kik el vannak hanyagolva, szenvednek, iskolába nem járhatnak. Gyűjtse azokat maga körül, s tanít­gassa egy-két óráig naponta. Ébres­sze őket lassan­lassan a szellemi életre, tanítsa meg gondolkodni, jónak lenni, a­nélkül hogy őket egyszerűségükből kivenné, és elérhetetlen vágyakat keltene fel bennök. Igyekezzék minden fájdalmat kitalálni, enyhíteni maga körül, hadd áldja körülötte mindenki azon ne­mes magyar leányt, kiből így tettleg sugárzik szét a jóság , és akkor annyi jót fogott tenni hazájával is, a mennyi ifjú erejétől kitelik. A ki csak két három lelket ragadt ki a tudatlanság sötétségéből vagy a legborzasztóbb nyomorból, és nyert meg az ember­hez méltó szellemi életnek, az már valóban tett vala­mit a hazáért! S ennyit könnyű tenni minden művelt leánynak, ha akarja. Szövetkezzenek tehát a magyar leányok ! Alakítsanak ők is egy művelési szövetséget, nyerjenek, hódítsanak annak minél több tagot.» A román szinpártoló egylet Bogsánban tartotta meg ez idei vándorgyűlését. Volt szini előadás, ki­rándulás, bankett s végre tánczvigalom. A banketten a gyűlés elnöke, Videanu József ismert román író s a S­isfaludy-társaságnak is kültagja, felköszöntést mon­dott, melyben hangsúlyozta a románok hűségét a trónhoz és hazához, aztán erélyesen utasította vissza a hírhedt irredentista kiáltványt, mely a románokat kompromittálta, de visszhangra nem talál. A felkö­szöntőt élénk helyesléssel fogadták, úgy­szintén Petrik Gyula járásbírónak, a rendező bizottság elnö­kének hazafias koasztját is.

Next