Vasárnapi Ujság – 1891

1891-09-13 / 37. szám - A 37-ik gyalogezred jubileuma 604. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - A király Galgóczon (képpel) 604. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

606 VASÁRN­API ÚJSÁG. 35. SZÁM. 1891. XXXVII. ÉVFOLYAM. képviselőház küldöttsége átadja Bemnek a képvi­selőház által megszavazott első osztályú érdemjelt. A küldöttség szónoka Németh János alezredes volt, a­ki magyar üdvözlő beszédet tartott a hős vezér­hez. Bem, midőn lefordították az üdvözletet s a mikor a szónok említé a Bem alatt harczolt lengyel és bécsi légiók vitézségét, egyszerre közbevágott : «Mit nekem lengyel légió, mit bécsi légió, a magyarok a vitézek, a magyarok a katonák!» «Geniális volt egész hadjáratunk, — így szólt, — azzal leptük meg, azzal győztük le az ellen vezéreit, hogy a­míg azok okos­kodtak, hogy a hadviselési szabályok szerint mi a teendő, addig a mi vezéreink meglepték őket egy egy váratlan, nem is sejtett geniális lépéssel.» Puch­ner körülkerítette Bemet, s a­mikor azt hitte, hogy már seregestől együtt el van fogva, akkor veszi a hírt, hogy a Segesvárról nyomtalanul eltűnt Bem már elfoglalta az ő legfontosabb hadállását, Nagy-Szebent. Vasút a Gellért-hegyre. A fővárosi hatóság en­gedélyt adott Müller vállalkozónak, s azt a belügymi­niszter is helyben hagyta, hogy a Gellérthegyre villa­mos erővel járó fogaskerekű vaspályát építhessen. «Mater dolorosa» a mayerlingi kolostorban. Tilgner Viktor szobrász hazánkfiát a király megbízta, hogy a mayerlingi kolostor számára «Mater dolo­rosa» szobrot készítsen. A kitűnő művész már ele­get is tett e megtisztelő megbízásnak és oly művet alkotott, mely méltán kelti fel a műértők elismeré­sét. A hársfából faragott szobrot a kápolna egyik fülkéjében helyezik majd el, előbb azonban ő Fel­sége engedelmével a bécsi művészház kiállításán fogják bemutatni. A román királyné betegsége. Károly román ki­rály Velenczében időz beteg neje mellett. Látoga­tása hosszabb, mint előre tervezték, a­mi a királyné betegségének aggasztó voltát mutatja. Az orvosi tanácskozásra meghívott Forel és Fink­lenburg tanárok is oda érkeztek. Forel tanár szintén az elmekórtan tanára Zürichben és Finklenburg bonni tanár szintén több elmegyógyászati munkája által ismeretes. Hir szerint az orvosi konzultáczió eredményei nem igen megnyugtatók, de ebben a pillanatban mitől sem kell tartani. A madár­kiállítást szeptember hóban sokan láto­gatják, mióta a fővárosi élet fölpezsdült, azért nem is zárják be e hó közepén, csak a legvégén. Új vonz­ereje is van a kiállításnak, egy paradicsom-madár csoportozat, melyről már írtunk, hogy legszebb ha­sonló gyűjteménye Európának. A csoportozatot Ma­darász Gyula preparálta. Hegyomlás a Tátrában. E hó 5-én délután a Magas-Tátra nagy tarpataki völgyében a hosszú tó felett, a Bibirics gerinczének éjszaki lejtőjéről a leg­nagyobb sziklafal mintegy 100 méter hosszúságban, leszakadt. Az omladék egész a völgy fenekéig hullott le, oly zajjal, mely egész sor ágyú dörgésének felelt meg. A dörgés mintegy negyedóráig tartott s oly portömeg szállt fel, mintha egy falu égne s a tör­melék egész a hosszú tó környékén terült el, utána a hegyoldalon egy fehéres, hosszú csík maradt vis­­sza. Szerencsére az omladás olyan helyen történt, a­melyen turisták nem szoktak járni. A nagyszerű lát­ványt Marshall Lyonell angol alezredes, a­ki épen zerge-vadászaton volt, végig nézte. Tátra-Füredről a vendégek seregesen mentek ki a hegyomlás nyo­mait nézni. Nagy földrengésről érkezett hír Közép-Ameriká­ból, San­ Salvadorból, melynek tűzhányóhegyei, San Miguel és Isario már napok óta teljes működésben vannak, s e hó 9-ikén éjfél után heves földingás pusztított. A lökések többször ismétlődtek. San­ Sal­vador fővárosban sok ház összeomlott, még többet szenvedett vidéke. Számos emberélet esett áldoza­tul, s a kár milliókra megy. A legtöbb helységnek, kivéve azokat, a­melyek a tengerpart mellett feksze­nek, tetemes káruk volt. A lökést Santa­ Annáig és Sensantapequeig (mintegy 60 mérföldnyire San­ Salvadortól) is érezték. * Embercsontokat kölcsönző intézet is van már New­ Yorkban, orvosnövendékek használatára, a köl­csön-könyvtárak rendszere szerint vezetve, s igen nagy forgalomnak örvend. A legdrágább vasúti pályaudvar Bombayban van. Tíz évig készült, most adták át a forgalomnak, s 40 millió forintnál többe került. Művészi díszítése nagyszerű. * Óriási latin szótárt ad ki a porosz kormány. A főszerkesztő Herz Márton boroszlói tanár. A szó­tár 10 kötetből fog állani 1200 lapot számítva egy kötetre. Ötven tudós dolgozik rajta s minden egyes latin szónak története is benne lesz. A mű valószínű­leg 18 év alatt készül el s szerkesztési költsége leg­alább félmillió márka. HALÁLOZÁSOK: PODHORSZO LAJOS, a tud. akadémia tagja, aug. 26-ikán meghalt Párisban, hol már rég idők óta tar­tózkodott. Nagy nyelvismeretekkel bírt, beszélt több ázsiai nyelvet is, de tudását kellőleg érvényesíteni nem tudta, sokat kellett küzdenie s több év óta a magyar hói segélyegylet gyámolította. A khinai nyelvnek egyik legalaposabb ismerője lévén, a párisi Bibliotheque National reá bizta a khinai kéziratok és könyvek lajstromozását. Igy került vagy husz év előtt a franczia fővárosba. Nagy mun­káját a könyvtárban oly kitűnően végezte, hogy a franczia tudósok a legnagyobb dicséretekkel halmoz­ták el. Nyelvtudományi munkálkodásáért a m. t. akadémia 1858-ban levelező tagjává választotta, később azonban igen meg volt akadva, mikor Pod­horszky, a tagok szólásszabadságával élve, azt akarta hirdetni az akadémiában, hogy a magyar nyelv a khinaiból lett. A hetvenes években ki is adta köny­vét, melyben ez elmélet mellett kardoskodik. Az öreg tudós Párisban a legnagyobb szegénységgel küzdött és leczkeadásból tengődött, s Párisban megfordult idegeneknek sokszor volt kalauza. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: HUSZÁGH DÁNIEL, földbirtokos, ügyvéd, a közügyek tevékeny munkása, 1848—49-ben országgyűlési képviselő, sok évig a zólyomi ev. egyház felügyelője , 78 éves, Zólyomban. — HEGEDŰS ZSIGMOND, a szabadságharcz idején a jászkun kerületek kormányzó allapítánya, 1872 —85-ig a jászberényi törvényszéki elnök, 67 éves, Jászberényben. — KANOVITS ALADÁR, az egy­kori első erdélyi vasút nyug. igazgatója, kiváló szakember, 62 éves, Budapesten ; ugyanitt dr. BÉLAY JENŐ, fővárosi középiskolai tanár, ki irodalmi téren is figyelmet keltett történelmi és paedagogiai dolgo­zataival, de elmebaj vetett véget tevékenységének, 35 éves korában. — MACHLUP HENRIK, Machlup Ede fővárosi dúsgazdag bőrgyáros 23 éves fia. — KÖRÖSSY JÓZSEF: Maros-Torda vármegye nyug. főszolgabirája, 56 éves, Magyar-Régenben. — Dezséri BOLEMAN JÁ­NOS, gyógyszerész, 55 éves, Léván. — SIPOSS ISTVÁN, városi képviselő és a váczi iskolaszék volt elnöke, 70 éves, Váczon. — VERESS MIHÁLY, közbecsülésben élt aggastyán, 83 éves korában, Mezőtúron. — To­kodi PÁNCZÉL IMRE, élete 55-ik évében, Nyárád-Szere­dán. — ARADI SÁNDOR, színész, Fábián László színtár­sulatának a tagja, Újvidéken, 49 éves korában. — Kisszeniczei SZENICZEY GUSZTÁV, a magyar földhitel­intézet tisztviselője, 49 éves, Budapesten. — KALINA JÓZSEF, magyar államvasuti titkár, 66 éves, Hód­i­mezővásárhelyen. — KINCZIG DÁNIEL, postamester, 28 éves, Gurahonczon.— JEDLOVSZKY JÁNOS, 68 éves, Debreczenben. — LICHTNEKERT JÁNOS, földbir­tokos és városi képviselő, Szabadkán.­­— BARTHA ISTVÁN, régi honvéd főhadnagy, 74 éves, Debreczen­ben. — RANSBURG MÓR, Aradon. — CSEGEZY IG­NÁCZ, a kegyes tanítórend legidősebb tagja, aranymi­sés áldozópap, gimnáziumi tanár és igazgató, 92 éves korában, s szerzetességének 70-ik évében, Nagy-Becskereken. — SCHIRICH PÉTER törvényszéki biró, tisztelt férfiú, 53 éves, Komáromban. — GYÜRICH PÉTER adótárnok, 58 éves, Kolozsvárt. özv. PEKRI ISTVÁNNÉ, szül. Bárányi Gabriella, álta­lánosan tisztelt és jótékony nő Dicső-Szentmárton­ban. — Br. BERESKYNÉ, szül. Horváth Teréz, 65 éves, özvegy magánzóné, a­ki Budapestről néhány nap előtt Bécsbe utazott, s ott hunyt el. — HANNIG JÁ­NOSNÉ, szül. Niertit Fanny, 53 éves, Budapesten. — ROTT FERENCZNÉ, szül. Brandstädter Teréz, 91 éves, Magyar-Gencsen. — SZABÓ MIHÁLYNÉ, szül. Varga Lujza, Hajdu-Böszörményben. —MICSKEY DÁNIELNÉ, szül. Kutiák Mária, 20 éves, N.­Váradon. — BETTEL­HEIM MANÓNÉ, szül. Merlik Rozália, 28 éves, Aradon. — özv. JÉKEY FERENCZNÉ, szül. Szerdahelyi Erzsé­bet 89 éves, Fehér-Gyarmaton­­ban a hibában szenved s a két vers, így egymás mell­é állítva, egymás hatását is rontja, mert ha szerző saját betegségét sem tudja türelemmel elviselni, hogy hihes­sünk őszinteségében, midőn anyja szenvedését is ma­gára akarja venni. A Csalódás kissé konvenczionális, kissé az elvont eszmei költészet felé közeledő, de azért van benne hangulat s egy pár sor, — valamint a má­sik két versben is, — hivatottságról tanúskodik s re­mélnünk engedi a most még csak fel-felcsillanó költői tehetség megizmosodását. Nem közölhetők. Visszaemlékezés. A távolból. Csen­des nyári estén. Szerkesztői mondanivalók. London. D. F. E lapok szerkesztője két hétig távol levén Budapestről, csak most válaszolhat az időközben érkezett levélre. Csendes árral. Falusi történet. Örök rabság. Többé­kevésbbé mind a három figyelemreméltó; van bennük költői hangulat s a nyelv is elég lendületes. Legke­vésbbé sikerült az első, elcsépelt hasonlattal kezdődik, befejezése pedig: «Szív, szivem, te bőBZűlt áram! Hol hagytad nyugalmadat?» egészen gyarló. A Falusi történet sem sikerült egészen, talán azért, mert szerző oly műfajjal próbálkozott meg, melynél mesteri kéz kellene, hogy pár odavetett vonás­sal feltárja az érzelmek egész világát. Legjobb az «Örök rabság» ; kár azonban, hogy vége felé ez is meglankad s az utolsó sor csak úgy van hozzáragasztva. Nagyvilági hölgynek. Nem közölhetjük; az egész vers száraz okoskodás, minden költői lendület és emel­kedettség nélkül. Furcsa helyek is vannak benne, pl. «Haragudj, gyűlölj, csak ne színlelj. Állathoz illőn, jámborul. Eddig v­gy tudtuk, hogy az ember — és pedig a czi­vilizált ember — mester a színlelésben, nem az ál­latok. Kórágyon. Anyám betegségekor. Csalódás. Az el­sőnek nagy hibája, hogy csak a physikai fájdalmat festi, a második — bár nem annyira — szintén ab­ SAKKJÁTÉK. 1679. számú feladvány, Ehrenstein M.-tól. VILÁGOS. Világos indul s a harmadik lépésre matot mond. SÖTÉT. a bodeigh 1680. számú feladvány, Lewis B. G.-től. (Londonban,) $ # ± & & dl; b3; h2; a6; a5; g2. dl ; i d3; e4. Világos indul s a második lépésre matot mond. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 35-ik számában közölt kép­talány megfejtése : Ki vagy te márványkeblü szűz. " HETI-NAPTÁR, szeptember hó. Nap | Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita 13 V. D 17 Bold.-A. n. D 16 Amát 1. Szept.F.Évk. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.) 14­ H. Sz.Keresztfelm.Ker. felm. 2 Mamánt vt. 15 K. Nikoméd vt. Nikoméd 3 Antim pk. 16 S. Euphemia Kránt. Eufémia 4 Babilasz ér. 17­ C. Lambert pk. Lambert 5 Zakariás pr. 18 P. Kapert Józs. hv. Titus 6 Mihály csod. 19[S. Január vt. [Szidónia 7 Szoczont vt. Holdváltozás. @ Holdtölte 18-án 6 óra 20 pk. regg. 10 11 12 13 14 15 16 S.KITH Hamisított fekete selyem. A kelméből, melyből venni akarunk, egy mintácskát el­égetünk, s a netáni hamisítás azonnal napfényre jő: valódi, tisztán festett selyem, rögtön össze­kunkorodik, s nem sokára el is alszik, kevés, nagyon világos barna hamu hátrahagyásával. Hamisított selyem (mely kön­­nyen szalonnás lesz és törik) lassan tovább ég, neveze­tesen a «tartó szálak» (ha festék­anyaggal nagyon telítve vannak) tovább pislognak, sötétbarna hamut hagyva hátra, mely a valódi selyemmel ellentétben, nem kun­korodik, hanem meggörbed. Ha a valódi selyem hamu­ját szétnyomjuk, elporlódik, a hamisítotté azonban nem. Henneberg G. (cs. és kir. udv. szállító) selyemgyári raktára Zürichben, bárkinek szívesen küld mintákat valódi selyemkelméiből, és egyes ruhákra valamint vég­számra küld selyemkelméket vitel-és vámdíjm­ a házhoz.

Next