Vasárnapi Ujság – 1891

1891-10-04 / 40. szám - Lóversenyeinkről (képekkel) 655. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

40. SZÁM. 1891. XXXVIII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 657 A hid felrobbanása a Reichenberg melletti Rosen­­thalnál történt. Szept. 30-ika és okt. elseje közti éj­jel — úgy éjfél után — nagy robbanás hallatszott, melyet néhány percz múlva második követett. A robbanás a vasúti áthidalásnál történt, mely fel­rakott kövekből van építve. A robbanás több követ kitört, de a hidat nem bontotta meg. A bombákat a vízlevezető csatornába helyezték. A dörej Reichenbergig hallattszott, Rosenthal la­kóit pedig felébreszté, s azonnal sokan siettek a hely­színére. Ő felségét reggel értesítették az ese­ményekről. Az utazásban azért semmi változás nem történt. Az uralkodó reggel 9 óra után ér­kezett Reichenbergbe. Egész utján és a városban nagy ovácziókkal üdvözölték. Menet és jövet, mikor az udvari vonat a robbanás színhelyén elhaladt, a király kinézett a vasútról. Nagy tömeg állt ott, mely lelkesülten éljenzett. Bécsben kivilágításs­al és a leg­­lelkesebb fogadtatással készültek üdvözölni az ural­kodót e hó­n­ikának estéjén. A király látogatásának emléke Temesvártt. Temesvár közgyűlése elhatározta, hogy azt a jelene­tet, midőn a király a dísztéren a város hódolatát fo­gadta, a közgyűlési terem részére festményben meg­örökíti, a Ferencz József alapítványt 5000 frtról 10,000 frtra felemeli és Telbisz polgármesternek, aki a király meghívását kezdeményezte, jegyzőkönyvi köszönetet mond. Mária Valéria főherczegnő családi körében ör­vendetes eseményt várnak, mely alkalmasint feb­ruár­ hóban következik be. A főherczegnő megadás­sal követi az orvosi tanácsokat, így a mult héten fel­hagyott a biliárdjátékkal, melyet rendkívül szeretett és melyben művészi tökélyre vitte ; a helyett ismét szépirodalommal foglalkozik. József főherczeg mondása. József főherczeg Ara­don át Kisjenőre utazván, az állomáson Vass vasúti felügyelővel beszélgetett, ki azt mondván, hogy ő már öregszik, a főherczeg jókedvüleg megjegyezte: • Dehogy öregszünk. Sőt vigasztaló ránk nézve, hogy október elsejétől kezdve, mikor a zónaidőt behozzák, tizenhat perczc­el fiatalabbak leszünk.» Munkácsy Budapesten. Hírneves festőművész hazánkfia, Munkácsy Mihály szeptember utolsó nap­ján este Budapestre érkezett, s meglepte tisztelőit, kik tudták ugyan, hogy az ős­szel haza jön vázlatokat készíteni a honfoglalást ábrázoló nagy festményéhez, de a napot, mikor jön, nem tudták. Munkácsy egye­dül jött. Jókai jubileuma. A Petőfi-társaság azzal az esz­mével foglalkozik, hogy a jövő évben fényesen meg­ünnepelje elnökének, Jókai Mórnak ötvenéves írói jubileumát. Jókai ugyanis 1842-ben írta első művét, a «Zsidó fiu»-t, melytől számítani szokta irói pálya­futását. A Petőfi-társaság az ünnepélyt országossá szándékozik tenni s már ez ős­szel hozzá fog az elő­készületekhez. Arany János szülőházának emléktáblával való ellátását indítványozza egy nagyszalontai polgár. Abban a házban, a melyben a nagy költő született, s van ugyan Arany-szoba Arany-relikviákkal, de a ház már a régi formájából ki van vetkőztetve és emlék­táblával nem bír. Ugyanez indítványával azt is ajánlja, hogy a házat az egykorú rajzok után eredeti alakjába állítsák vissza. Dr. Zeissberg Henrik bécsi egyetemi tanárt és jeles történetírót, a­ki egyszersmind az «Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben» német kiadá­sának a szerkesztője, ő felsége udvari tanácsossá nevezte ki. A román királyné állapota. Mint Pallanzából írják, a javulás a román királyné egészségi állapotá­ban tartós jellegű. A királyné a nap legnagyobb részét a balkonon tölti, és habár Pallanzába érkezése­kor jóformán mozogni sem tudott, most már annyira van, hogy a balkonon fel s alá is sétálhat. Környe­zetét férjén kivül sógornője, Vied herczegnő és a királyné orvosának leánya, Theodori kisasszony képezik. A szabadságharcz emlékeinek kiállítása. A vitéz Guyon Rikárd tábornoknak, a branyiszkói hősnek fia, gróf Guyon Edgár is meglátogatta ma a szabadságharcz emlékeinek kiállítását, a­melynek minden terme bővelkedik a Guyon hőstetteire vonatkozó emlékekben. Guyon Edgár gr. az aty­járól kiállított arczképeket igen hűeknek találta, a mit különben bizonyíthat gróf Guyon Edgárnak rendkívüli hasonlatossága is a hős tábornok arczké­peihez. Gróf Guyon Edgárd megígérte, hogy atyja magyar tábornoki egyenruháját s a tőle maradt egyéb emlékeket beküldi a kiállításra. Szabadságharczunk angol származású hősének fia borsodmegyei birto­kán lakik. — Halász Olivér beküldte Dabasról azt a Kossuth arczképet, melyet Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferencz festett. Kossuth Lajos a fia festmé­nyét atyja, Kossuth László dabasi sírja gondozójának, a már elhunyt Halász Gézának ajándékozta s tőle örökölte azt Halász Olivér. Ez arczképet annak ide­jén lapunk is közölte. BOULANGER TÁBORNOK. — Fénykép után, Boulanger jerseyi irodájában. Boulanger tábornok kézirata Pázmándy Dénesnek küldött fényképe hátlapján.

Next