Vasárnapi Ujság – 1892
1892-09-18 / 38. szám - Tállya és a tállyai evangelikus templom (képpel). Hajász Pál 646. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Kossuth születése 646. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
646 nyilvánítása, s a királynő ismert rosszalása eléggé fogja figyelmeztetni a külügyi államtitkárt, hogy jövőre több eszélyre lesz szüksége. Lord Russel János ő felségével a minisztertanács eljárására nézve értekezvén, reményét fejezte ki, hogy megteszi hatását lord Palmerstonre, kinek lord Russel János írt, szívére kötvén a legóvatosabb eljárás szükségét Európa mostani nagyon is válságos állapotai között. E levél még azelőtt kelt, amikor egy megdöbbentő bizonyíték még csak készülőben volt annak igazolására, hogy a megfékezhetetlen külügyi államtitkár megint új csapást mért a maga saját botjával és pedig az európai politikai helyzet amaz általános ingadozásának idejében ugyancsak nagy jelentőségű egy csapást. Hogy Finsbury és Islington egy vagyy két küldöttségével szemben lord Palmerston milyen megfontolatlanul viselhette magát: igen érdektelen csekélységgé törpült, mikor az országnak a fölött kellett ítélnie, hogy mennyire helyesen járt el a külügyi államtitkár egy új államrendszer új uralkodójával, a coup d'état szerzőjével, III. Napóleonnal szemben. VASÁRNAPI ÚJSÁG. TÁLLYA ÉS A TÁLLYAI EVANGELIKUS TEMPLOM. Tállya, 1892. szept. 12. Tállya a zempléni Hegyaljának egyik nagyobb városa. Szerencstől éjszakra s mintegy két órajárásnyira fekszik gyönyürü hegyek alján, melyek épen déli oldalukkal ereszkednek a város felé. E hegyeknek, fájdalom, ma csak festői szépségük van. Régibb ékességüket, a világhírű bort termő szőlőket, tökéletesen elpusztította filloxéra, koldusbotra juttatván az addig híg a aranyat vert aranyért cserélő, tehát általában épen olyan jó módú, mint szorgalmas szőlőgazdákból álló lakosságot. A város múltjából csak töredékes adatok maradtak fenn úgy írva, mint a nép ajkán. Inkább következtetni lehet, mintsem bizonyos, hogy Tállya már Szent István korában nevezetes hely lehetett, mivel ekkor itt templom épült. Hogyha várost ki és mikor alapította, nem tudni. Ős lakosai bolgárok és magyarok voltak . Nagy Lajos alatt olaszok is telepedtek belé, kik alapítóivá lettek itt a szőlőmivelésnek. A vároldali szőlők kimagasló hegyormán állott Tala vára. Kevés tudomásunk van róla, a krónikások jóformán csak azt jegyezték föl, hogy 1241-ben a tatárok ostrommal vették be. Ezt a várat már mint romot I. Ferdinánd Alaghy György és Menyhért testvéreknek adományozta. Tállya és vidéke a nép ajkán Árpádig viszi vissza történeteit. Csaknem minden nap hallani itt, hogy Árpád a szerencsi magaslatokon ezt mondotta volna: «Ma ad Isten szerencsét e tájon,» s innen vette volna elnevezését Mád, az Istenhegy, Szerencs és Tállya. A tállyai evang. egyház 1785 október 16-án nyert templomhelyet a földesúrtól; 1788 ápr. 3-ikán tették le a templom alapkövét s 1790 okt. 31-én szentelték föl az akkorra elkészült templomot. Ez a templom először 1810 szept. 7-ikén, másodízben 1813 jun. 21-én leégvén, 1820-ban ismét helyreállíttatott. 1837-ik év pünkösd napján villám ütött a templom oltárfeletti részébe, de az ebből keletkezett tüzet a gyors segély eloltotta. Kossuth Lajos 1802-ben e templomban kereszteltetett meg. Keresztszülei voltak : Dr. Fuker Jakab orvos és nagytiszteletü váradi Szakmáry Judith kisasszony; keresztelte : nemes radnóthi Mayer Mátyás ev. pap. Keresztanyja az 50-es években elhalálozván, 48-as honvédek által vitetett örök nyugalma helyére, kik közül Sóhalmy György még ma is él. Kossuth születési helyét illetőleg itt az a vélemény is fölmerült, hogy Kossuth Lajos nem Monokon, ahol szülei laktak, hanem Tállyán, az u. n. Gombos-Hutka-féle házban született, mely jelenleg Bernáth Lajosné tulajdona, hol édesanyja egy barátnéjánál látogatóban volt s ott érték volna a szülési fájdalmak. Ezt azonban kétségtelen hitelességgel bizonyítani ma már senki sem tudja. Csak annyi bizonyos tehát, hogy nagy hazánkfiának a megkeresztelése itt történt meg. A nyolczvanas években a templom a kisded egyházközség szegénysége miatt aggodalmasan rozzant állapotba jutott. Az egyházi elöljáróság minden erőforrását megvizsgálta, de újabban is csak arra a meggyőződésre juthatott, hogy saját erején képtelen a templomot kellőleg és illőleg helyreállíttatni. Így nem maradt más, mint a nagyközönség részvétéhez fordulni. Más szegény egyházak példáján kívül bátorította erre az elöljáróságot az a remény is, hogy a magyar közönség bizonyára nem fogja engedni romba dőlni azt a templomot, melyhez a keresztelés révén a Kossuth Lajos neve fűződik. E reményben 1889 deczember havában gyűjtést kezdett hazaszerte úgy a templom kijavítására, valamint egy, Kossuth megkeresztelésének napját megörökítendő emléktáblára. S a nemzet nagy része csakugyan felekezeti különbség nélkül meghallgatta az erdő szózatot. A kegyeletes bőkezűség lehetővé tette, hogy a templom kijavítása is munkába vétethessék. S a márvány emléktábla már ott díszlik a templom egyik faloszlopában, hirdetve Kossuth Lajos születésének és megkereszteltetésének napját; fölirata a következő : E TEMPLOM, MELYBEN 1802 SZEPTEMBER HAVÁBAN, KOSSUTH LAJOS NAGY HAZÁNKFIA MEGKERESZTELTETETT ÉPÜLT 1790- BEN MEGÚJÍTTATOTT ORSZÁGOS KÖZADAKOZÁSBÓL 1892-BEN S ÚJBÓL FELSZENTELTETETT D. A. ÉVI SZEPT. 19-ÉN KOSSUTH LAJOS 90-IK SZÜLETÉSE NAPJÁN. Építészetileg a templom ki van javítva, de a tervezett torony építésének el kellett maradnia, valamint a belső berendezés lehetősége is kérdéses még, mert a legszükségesebbekre korlátozott költségek is mintegy 10,000 frtra rúgnak, ennyi pedig még máig sem gyűlt össze. Hihető azonban, hogy a nagyközönség áldozókészsége legalább a már megkezdett munkák befejezését rövid időn lehetővé fogja tenni. Halász Pál, ev. lelkész. MONOK. Monok Zemplén megyének szerencsi járásához tartozó népes (harmadfélezer lakosú) magyar község.. A Szerencs és Tállya közt nyíló szép, tágas völgynek, melyen az Ond nevű kis patak fut végig, a nyugoti hegyes-halmos oldalán fekszik, termékeny szántóföldek és rétektől, távolabb pedig tölgyerdőségtől környezve. Régebben szőlői is szépek voltak, de a Hegyalját ért nagy pusztulás azokat is tönkre tette. Monok az Andrássy grófi család régi birtoka. Az egyszerű, de szép sorosan álló házak közül tekintélyesen emelkedik ki a diszes angol kerttel környezeti emeletes grófi kastély, úgyszintén a római katholikus és a református felekezetek külön-külön temploma. A kastélytól éjszakra s csekély távolban áll az az uradalmi tiszti ház, melyben Kossuth szülei laktak s melyben, eddigi tudomásunk szerint, Kossuth Lajos született. De bizonyuljon bár igaznak az, a mit a tállyai hagyomány mond, hogy t. i. egy látogatás alkalmával Tállyán történt volna nagy hazánkfiának születése, az kétségtelen, hogy első gyermekkorát a monoki szerény tiszti lakban élte át Kossuth Lajos és a grófi díszkert volt első játékainak s a természettel való korai megbarátkozásának színtere. A nevezetes tisztilak még ma is áll s hiven őrzi egykori lakóinak emlékezetét; de benne s rajta ez emlékezetnek semmi látható jele nincs. Ha várja, talán nem hiába várja azt az időt, mikor ez emlékezet további megörökítésére márvány- vagy érczlapot illesztend falába a honfiúi kegyelet. 36. SZÁM. 1892. xxxix. ÉVFOLYAM. KOSSUTH SZÜLETÉSE. Nem példátlan még napjainkban sem, hogy a kimagasló nagy embereknek épen születési helyét és idejét nem tudják biztosan. Így Széchenyi István gróf születési évére nézve sokáig kétségben voltak az életírók. Berzsenyi születési évét szintén csak a századik évfordulón tudták meg biztosan. Tompát két évvel sokáig fiatalabbnak tartották. Még Arany János születése napja sem teljesen bizonyos. Szintén nem a Petőfié sem. Majdnem ezt mondhatjuk a Kossuth születése helyéről és idejéről is. 1867 óta több érdekes és fontos adatot gyűjtött össze lapunk a nagy hazafi születésére nézve, s midőn 1874-ben egyik napilap Kossuth születésének hetvenedik évfordulóját akarta nemzetünkkel megünnepeltetni, a «Vasárnapi Újság» volt az, mely e kérdést lehetőleg tisztázta. Ez alkalommal, midőn Kossuth születésének kilenczvenedik évfordulóját ünnepeljük , időszerű lesz régebbi és újabbi adatainkat röviden összeállítanunk s olvasóinkat visszavezetni néhány percere e dicsőségben és szenvedésben annyira gazdag életpálya kiinduló pontjához, a monoki szerény kúriához. Már 1867-ben, midőn Kossuth szülőházát bemutattuk, ezeket az adatokat találjuk lapunkban följegyezve : «Kossuth Lajos Zemplénmegyében, Monokon született, evangelikus szülőktől. De a helységben evang. egyház nem lévén, a szomszéd Tállya mezővárosban iratolt anyakönyvbe. Keresztanyja a jelenlegi tállyai ev. lelkész, Nagy Mihály napája volt, s e tiszteletreméltó agg lelkész maga adta volt ki a politikai kereset alá jutott Kossuth keresztlevelét, midőn az pőrében bekivántatott. Mivel azonban a nevet tartalmazó anyakönyv egy nagy tűzvész alkalmával a lángok martaléka lőn, mint a t. lelkész ur maga is bevallja, az évszámban egy-két évvel tévedhetett. «A születési ház, melyben Kossuth Lajos atyja, mint a gr. Andrássy család uradalmi ügyésze lakott, mintegy 20 ölnyi távolban éjszakra áll a grófi kastélytól, homlokzatával éjszakra néz, dél felől terjedelmes kerttel bűr. Egyszerű sarokház két utczai s egy udvari szobából álló. Monokon ma is élnek még, kik a gyermek Kossuth Lajosra emlékeznek. De azok egyenként elfogyatkoznak. Méltó volna, hogy az egyszerű szülőház emléktáblával jelöltetnék meg. E kivonatosan ismertetett közleményt néhány nap múlva meg akarták cáfolni, hogy Kossuth nem Monokon, hanem Tápió-Bicskén született volna. A tévedés oka az volt, mert Tápió-Bicskén is lakott egy Kossuth-család. Adatainkat megerősítette Pseniczky Nagy Mihály tállyai lelkész, aki részint a saját, részint az egész Zemplénmegye közönségére hivatkozhatott, hogy Kossuth szülei e század első tizedében csakugyan Monokon laktak s csak akkor tették át lakásukat Sátoralja - Ujhelybe, midőn fiuk az ottani kegyesrendiek algymnáziumába kezdett járni. Mikor Kossuthot pörbe fogták 1837-ben , s akkor Nagy Mihály a tállyai ág. hitv. ev. egyház, könyvébe pótlékadatokat jegyzett be a következőkép : «1837. ápril hó végén fölszólíttatva levén járásbeli Főszolgabírónk tek. Draveczky Alajos ur által, hogy tek. Kossuth Lajos urnak keresztlevelét adnám ki, miután a megégett anyakönyvből szokásos kivonatot nem adhattam, tudakozódván a hivek között, megtudtam, hogy a fent nevezett Ur, tek. Udvardi Kossuth László Urnak és Nemes Weber Karolina asszonynak fijok 1802-től 1804-ig tavaszi időben született és néhai n. t. Alesperes Mayer Mátyás Úrtól, Monok helységében, hol édes atyja a gróf Andrássy Familia fiscálisa volt, megkereszteltetett legyen. Keresztatyja néhai Orvos Doctor Fuker Jakab, keresztanyja Nemes váradi Szakmáry Judit kisasszony valának, — úgymint, a ki én nekem ezeket élő szóval, testvérétől Nemes váradi Szakmáry Anna asszonytól, néhai n. t. Mayer Mátyás özvegyétől támogatva elbeszélé.» Ide járult még élő emberek tanúbizonysága, hogy Kossuth csakugyan Monokon született, de születése ideje még tovább is homályban maradt. Azonban pár hét múlva ez adatok közlése után Bálint Dezső, a sárospataki főiskolának akkori seniora, nyilatkozatot küldött lapunknak, közölvén a jogakadémia anyakönyvének azt a kivonatát, amelyet Kossuth mint akadémiai hallgató, 1819-ben sajátkezűleg írt: (Nominesubscribendum): Lud. Kossuth (Parentum) Ladislaus. (Patria). N.-Kázmér. (Comitatus) Zemplén. (Religio) Ag. C. (Conditio civilis) Nobilis. (Aetas) 17.» Ez adatból már a születés évére is biztosan lehetett következtetni, mert ha Kossuth Lajos 1819-ben 17 éves volt, 1802-ben kellett születnie. Ez az adat azonban a születés helyét Nagy Kázmérba teszi s a már eldöntött dolgot megint kérdésessé tette. Csakhogy ezzel szemben lapunk Pesty Frigyes történetírónk adataira hivatkozott, amelyeket Pesty a Kossuthhoz közelálló férfiak szóbeli közléseiből merített, ezek pedig azokat magától Kossuthtól hallották. «A tétovázás 1804. és 1806. év, mint Kossuth születési éve közt, gyakran fordul elő az uj kor számos röpirataiban. Igen számosan azt irják, hogy Kossuth 1802. évi április 27-én született Monokon, állítván egyúttal, hogy ez adat Kossuth saját közleményein az angol lapokban alapszik. Nincs ugyan alkalmam ez utóbbiakat összehasonlítgatni, de pöriratokból tudom, hogy Kossuth 1837. évi junius-