Vasárnapi Ujság – 1902
1902-08-03 / 31. szám - Ihász Aladár: A hegyek közt 504. oldal / Költemények
504 VASÁRNAPI UJSÁG. 31. SZÁM. 1902. 49. ÉVFOLYAM, hogy minden részlet a maga helyén, a maga értékével, hatásában a többit nem rontva érvényesüljön s az érzés így megkapja a neki leginkább megfelelő formát. A művészi fegyelem ráférne a szerző verselésére és nyelvére is, a mely sokszor döczögős s olykor feltűnő laposságok vannak benne, ami annál is feltűnőbb, mert a szerzőnek van formaérzéke s nyelvében van magyaros zamat. A kötethez Bartha Miklós írt meleghangú előszót. Mutatványul a következő verset közöljük az «A hegyek közt» czímű cziklusból: Óraszámra járok Rengeteg ölén. Hársak, tölgyek árnya Borúl rám, fölém. Vadgalamb bugása Kísér utamon, S a magány varázsa Mind mélyebbre van. Lépteim neszétől Szarvas, őz riad. A madár megröppen S tarka gyík szalad. A mohás rögök közt Félve bújnak el, — Azt hiszik szegénykék, A vész jár közel. Szellő, súgd meg néki Vadgalamb, dalold, Tanúim a napfény Csillag, és a hold —• Nem bántok én senkit. — Egy pár szem miatt Bolygok össze-vissza Úttalan utat!. .. Illésiász. Humoros éposz, irták Lakatos Andor és Vértes József. Szórakoztató, jó humorú s ügyes verselésű könyv azoknak, akik ezt a műfajt kedvelik. A szövegben több sikerült rajz is van, melyeket Lakatos Alfréd készített. A csinosan kiállított könyv ára 1 korona 20 fillér. A leány mamák fia. Víg regény négy kötetben. Irta Kincs István. A Szent-István-társulat kiadása ; ára kötve 4 korona. A regény főhőse egy árván maradt kisgyermek, aki később egy vidéki város társadalmának kiváló alakja lesz. A történet a nemzeti elnyomatás korszakában játszik, amikor azonban már az alkotmányosság szellője lengedezni kezd. Legsikerültebb részletei azok, amelyekben a szerző a kisvárosi életet festi s itt alakjait sok humorral állítja elénk. A hang és előadás szintén humoros, túlzás nélkül, úgy a jellemek rajzában mint az előadás módjában. A szerző egyszerű, magyaros nyelven ír, ami csak emeli munkája értékét. A magyar korona országainak 1901. évi külkereskedelmi forgalma. A kereskedelmi m. kir. miniszter rendeletéből szerkeszti és kiadja a magy. kir. központi statisztikai hivatal. A nagy alakú, terjedelmes kötetet tevő kimutatás, nagyon sok általános érdekű adatot foglal magában, melyek nemcsak tulajdonkép az 1901. évre nézve, hanem általában hű képét adják a külfölddel való kereskedelmi forgalmunknak az utóbbi pár évtizedben. A szépen kiállított könyv ára kemény kötésben öt korona. Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564—1640 között. Irta Zoltai Lajos. A megjelölt időközben, a a török zaklatásai következtében igen sokan költöztek be Debreczenbe, még messzebb vidékekről is, még pedig nemesek és közrendűek egyaránt, mivel Debreczen, melynek különben is élénk kereskedelmi és ipari élete volt, a basák védelme alatt sokkal bátorságosabb lakóhelynek ígérkezett, mint az apróbb községek. Ezt a beköltözést írta meg Zoltai Lajos a városi levéltár meglevő és sokszor nagyon jellemző s érdekes adatai nyomán, melyek az akkori szokásokra és viszonyokra is élénk világot vetnek. A füzet ára 50 fillér. A «Turul» czímű heraldikai folyóirat most megjelent füzetében, — szerkesztik Schönherr Gyula és Varjú Elemér — több érdekes szakbeli dolgozaton kívül Tinódi Sebestyén nemeslevelének hasonmását is látjuk, melynek eredetijét nemrég Szádeczky Lajos fedezte fel a Gálosi Donáth-család marosvásárhelyi oklevelei közt. Közölve van Tinódi sajátkezűleg irt kérvényének hasonmása is, melyben Ferdinánd királyhoz nemességért és czímerért folyamodik. A Budapesti Közlöny, a hivatalos lap szerkesztésével Vadnay Károly halála után ideiglenesen dr. Ladik Gusztáv belügyminiszteri titkár és az országos törvénytár szerkesztője bízatott meg. Pályázat Kossuth-ódára. A kassai Kazinczy Kör pályázatot hirdet Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját dicsőítő hazafias ódára. A jutalom, amelyet csak irodalmi becsű munkának adnak ki, ötven korona aranyban. Az idegen kézzel leírt s jeligés levéllel ellátott műveket a kör titkári hivatalába (Kassa, Feketesas-épület) 1902 augusztus 31-éig kell beküldeni. A pályanyertes művet a kör 1902 szeptember 19-iki Kossuth-ünnepélyen vagy a szerző, vagy megbízottja szavalja el. A magyar írók segély-egyesületének bu^gó tikára, Vadnay Károly elhalálozván, amíg az igazgató bizottság az ősz folyamán új titkárt választhatna, Gyulai Pál másodelnök vette át ideiglenesen a titkári teendőket. Ez idő alatt a folyamodások és adományok és másnemű iratok hozzá intézendők az akadémia palotájába, hol minden hét keddjén 10—12 óra közt személyesen is értekezhetni vele. MI ÚJSÁG? Az angol király koronázása. Edvárd király Cowes-ban, saját hajóján van még mindig, s augusztus 7-ikén vagy 8-ikán megy Londonba, a koronázásra. A hivatalos jelentések szerint augusztus 9-ikén a koronázást megtarthatják. A seb gyógyulása már annyira előrehaladt, hogy megengedték a járást; egyelőre mindennap csak kis utat tesz meg a király; a nap nagyobb részét a hajó fedélzetén tölti, kerekes karosszékben. Látszik a királyon, mennyire örül, hogy most már karosszékbe került. A lapok gyanakodva írják, hogy a király a koronázás alkalmával is beteg lesz még. A koronázás egy és egynegyed óráig fog tartani. Főpróbát a koronázásból most tartanak. A westminsteri községtanács hosszabb vita után elhatározta, hogy nem ad pénzt az utczák földíszítésére, ellenben a St.James Street ház tulajdonosai tizenkétezer koronát adtak össze, hogy legalább ezt az utczát kellően földíszítsék. A kolozsvári Mátyás-szobor, Mátyás király szobrának felavatása fényes ünnepélyek közt megy SZENTIMRKY KALMAN, A HONVÉDMENHÁZ PARANCSNOKA. A HONVÉDMENHÁZ.