Vasárnapi Ujság – 1903
1903-04-12 / 15. szám - A «Turul» léghajó szerencsétlensége (képekkel) 243. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
244 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 15. SZÁM. 1903. IO. ÉVFOLYAM. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia április 6-iki ülését, melyen Pauler Gyula elnökölt, két székfoglaló értekezés foglalta le. Földes Béla rendes tag: társadalom - bölcsészeti értekezést olvasott föl .A társadalom-erkölcsi probléma» czím alatt. A terjedelmes tanulmány, melyből a felolvasó csak egyes részleteket adott elő, a társadalmi jelenségeket sorba veszi: az individualizmust, szoczializmust, egoizmust, az altruizmust s egybefoglalva a róluk nyilvánított nézeteket, a magáét is hozzájuk csatolta. — Thirring Gusztáv levelező tag székfoglalója történeti statisztikai tanulmány «Népesedésünk kútforrása a múlt század első felében» czímen. Első rendszeres népszámlálás Magyarországon az volt, amelyet II. József tartott 1785-ben. Halála után 1850-ig nem volt általános népszámlálás Magyarországon. A XIX. század első felében csak Fényes Elek művelte módszeresebben a statisztika tudományát; de leginkább a felekezeti s a nemzetiségi viszonyokat világította meg: az általános népesedési viszonyok kutatása módjában sem állott. Thirring azokat az összeírásokat kutatta fel, melyeket az 1802. évi II. törvényczikk rendelt el s amelyek 1847-ig voltak szokásban. Ez összeírások nem terjedtek ki az egész népességre, hanem csak a nem nemeseket írták össze. 1805-től 1847-ig az ország egész területéről huszonegy évből maradt ránk összeírás. Ez a rengeteg, bár fogyatékos anyag valóságos kincsesbánya. Thirring ez alkalommal nem az összeírások eredményét ismertette, hanem az összeírások keletkezésének, végrehajtásának történetét írta meg. Mind a két székfoglalót megéljenezték. Az Akadémia nagygyűlése május 5-ikén kezdődik az osztályok értekezleteivel start a következő napokon. Az ünnepélyes közgyűlés május 10-ikén lesz. Az Országos Képzőművészeti Társulat április 5-én tartotta közgyűlését. Az évi jelentés a társulat gyarapodásáról, a műkiállítások emelkedő látogatottságáról ad számot. A mult évi kiállításokon 324 művet vásároltak 269,343 korona értékben. A tagok száma az év végén 4212 volt s már azóta hétszáz új tag jelentkezett. A bevételek 22,600 koronával felülhaladták az előirányzatot. Az idei költségvetés 200,000 koronánál több kiadást és bevételt mutat. Berzeviczy Albert elnöki megnyitójában részvéttel emlékezett meg a társulat elhunyt alapító tagjáról, Andrássy Aladár grófról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg. Ambrozovics Dezső dr. társulati titkár terjesztette elő a választmány évi jelentését, melyet egyhangúlag tudomásul vettek. Benkő Kálmán igazgató jelentést tett a társulat Andrássy út 67. számú bérházának eladásáról. A házra, mely az állami zeneakadémia otthonául szolgál, Wodiáner Arthur vételi ajánlatát egyhangúlag elfogadták. Következett az elnökválasztás és a választmány kiegészítése. Elnöknek ismét egyhangúlag gróf Andrássy Tivadart választották meg. A Budapesti Újságírók Egyesülete április 5-én tartotta közgyűlését Vészi József elnöklete alatt. Az évi jelentést, mely az egyesület lefolyt hetedik évi működését kimerítően ismerteti, az egyesület folytonos gyarapodásáról számol be. A jelentés kapcsán Gerő Ödön szólalt fel s örömmel konstatálván azokat az eredményeket, amelyeket az egyesület eddig az újságírók érdekeinek megvédésével, segítő alapja által pedig a támogatásra szorult újságírók segélyezésével elért, utasítani kívánja a választmányt, hogy az újságíró-szakszervezet létesítését szem előtt tartva, a munkaszerződés megállapítása érdekében minden szükséges lépést megtegyen. Az elnök kijelentette, hogy az indítvány értelmében való munkálkodás egyik fő czélja az egyesületnek s a közgyűlés az indítványt elfogadta. Az évi jelentés tudomásul vétele után köszönetet mondtak az egyesület anyagi támogatóinak és Cziklay Lajosnak, a segítő alap igazgatótanács alelnökének buzgó működéséért. Végül a választások történtek meg. Elnök lett ismét: Vészi József. Alelnökök: dr. Bródy Lajos, Hoitsy Pál és Szabó Endre. Főtitkár: Szatmári Mór. Titkár Hollósy Géza. Gazda: Bajna Ferencz. Másodgazda : Boross Samu. Pénztárnok : dr. Dióssy Béla. Ellenőr: Kálnoki Henrik. Ügyvéd : dr. Fekete Ignácz. Főkönyvtáros : Bársony István. Könyvtáros: Szundy Károly. A választmányba harmincz tagot választottak. MI ÚJSÁG? Egy török diplomata alapítványa a Magyar Tud. Akadémiánál. Feridun bej, budapesti volt török konzul, fölhatalmazta Vámbéry Ármin hírneves tudósunkat, hogy hozza nyilvánosságra legutóbbi budapesti tartózkodása alatt (1902-ben) írt végrendeletét, melyben Akadémiánkat félmillió frank alapítvány kezelésével, az alapítványnak Budapesten tanuló török ifjak megjutalmazásával és magyar-török történeti emlékek kutatásával bízza meg. Feridun bej végrendelete egy budapesti közjegyzőnél van letéve s 215,000 frankot letett a magyar fölhitelintézetnél, ahol az Akadémia vagyonát kezelik. A végrendelet intézkedik, hogy az alapítvány egész összege az Akadémia birtokába jusson. Az alapítvány kamataiból az Akadémia 12,800 koronát négy egyenlő részre osztva, négy, Magyarországon tanuló mohamedán vallású török fiatalembernek adjon ösztöndíj gyanánt. E négy fiatal török közül egynek a technikai tudományokkal, egynek mezőgazdasággal, egynek zenével és egynek festészettel vagy szobrászattal kell foglalkoznia. Az alapítványi tőke kamataiból évenként 3200 frankot olyan tanulmányok jutalmazására hagyományoz, amelyek az egymással vérrokon magyar és török népek őstörténetére, nyelvére és néprajzára vonatkoznak. Ennek az ösztöndíjnak a kiadása a Magyar Tudományos Akadémia belátására bizatik. A szegény tanulókért Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter fontos társadalmi és jótékonysági kérdésre hívta fel egyik legutóbbi rendeletével a figyelmet. Az iskolákba ugyanis számos gyermek jár a falukon és városokban egyaránt, akiket szüleik szegénységük miatt nem bírnak kellő táplálékkal ellátni, sok esetben pedig az iskolától oly messze laknak, hogy nem járhatnak haza ebédre s éhezve töltik a napot. Ezek érdekében a miniszter felszólítja az iskolai elöljáróságokat, hogy társadalmi úton igyekezzenek lehetővé tenni, hogy a szegény gyermekek az iskolában ebédet is kapjanak. Már két évvel ezelőtt elrendelte a miniszter, hogy az iskolai bírságpénz egy részét a szegény iskolás gyermekek ruházására fordítsák, most pedig utasítja a tanfelügyelőket, szólítsák föl az állami és községi elemi népiskolák gondnokságát, iskolaszékét és tanítótestületét, indítsanak mozgalmat szegény gyermekkonyhák létesítésére, hogy a szegény gyermekek délben ingyen ebédben részesüljenek. Csongrádon már alapított ilyen gyermekkonyhát a társadalom és a miniszter hiszi, hogy országszerte sikerrel fog járni a mozgalom. A miniszter maga megjelöli a módot: pénzbeli és terménybeli adományt gyűjtsenek az iskola vezetői és tanítói. Nincs olyan kis falu, melyben buzdító szóval, tapintatos eljárással rá ne lehetne bírni a gazdákat, hogy a gyermekeknek is juttassanak a maguk fölöslegéből. Egy másik rendeletében pedig a miniszter arra utasítja az iskolák igazgatóit, hogy olvasás, előadás közben ne mulasszák el az ifjúságot figyelmeztetni az iszákosság testet, lelket gyilkoló hatásáról. A kassai Rákóczi-kiállítást július 26-ikán nyitják meg a Ferencz József téri iskolában. Ugyanez időben tartja Kassán évi ünnepi gyűlését a magyar történelmi társulat is. A kiállításra már érkeznek a történelmi tárgyak. II. Rákóczi Ferencz hamvai. A török földön pihenő II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítására újabb mozgalmat indított a budapesti egyetemi ifjúság. Szövetkezett a főiskolák tanulóival, hogy a maguk körében is támogassák ezt a szándékot, rendezzenek gyűjtést, hangversenyeket, előadásokat. Egyszersmind a társadalomhoz is intéztek lelkes fölhívást. Az a szándék hogy Rákóczi hamvait Kossuth Lajos hamvai mellé temessék. Veress Pálné szobra. A magyar nők szobrot állítanak Veress Pálnénak, ki a hazai nőnevelés terén oly lelkesen és annyi eredménnyel fáradt s kinek az országos nőképző-egyesület megalapításában, majd vezetésében oly nagy az érdeme. A kellő összeget oly formán szerzik meg, hogy a nők maguk és ismerőseik közt, a nőképzőintézetnek volt és mostani tanítványai segítségével gyűjtsenek. Ennek a gyűjtésnek módozatait beszélte meg április 9-ikén egy értekezlet, melyet özv. Lovassy Ferenczné hívott össze. A tanácskozásban részt vett Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár is. Megalakították az előkészítő bizottságot. Elnök lett: özv. Lovassy Ferenczné és Mikszáth Kálmán országgyűlési képviselő ; alelnök : Lázarné Kasztner Janka ; jegyző : Kilián Tibor dr. A bizottság tagjai között számos, a nőképző-egylet ügyeiben buzgólkodó hölgy foglal helyet. József főherczeg uj birtoka. József főherczeg megvásárolta a szkiezói uradalmat, s kiegészítette vele a kis-tapolcsányit, a hol József Ágost főherczeg nyári családi otthona van. A barsmegyei szkiezói uradalom erdőkben, természeti szépségekben gazdag vidéken fekszik. Néhai herczeg Odescalchy Artúr tulajdona volt, halála után herczeg Odescalchy Zoárd nejének, született Lónyay Pálma grófnénak tulajdona lett a birtok, tőle vette most meg József főherczeg. Házasság: Széll Ignácz belügyminiszteri államtitkár és neje, szül. Háczky Ilona leányával, Széll Mariskával e hó 16-ikán d. e. 10 órakor tartja esküvőjét Purgly Emil, özv. Purgly Lajosné fia Budapesten a Deák-téri ág. evang. templomban. Ünnepély a Dunán. A jótékony czélra a Dunán rendezendő ünnepély fővédnökségét a király elvállalván, alig lehet kétség a siker iránt. A rendezőbizottság elnöke, gróf Szapáry Pál, elment Párisba, hogy az ottani előkelő köröket is meghívja az ünne- A LEGHAJÓ SZERENCSÉSEN FÖLDET ÉR. Pillanatnyi felvételek léghajó-utakról. A LEGHAJÓ ÖSSZECSOMAGOLASA.