Vasárnapi Ujság – 1903

1903-09-20 / 38. szám - Gyöngyösy László: Évek multak. - Gyászos az ég 630. oldal / Költemények

39. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRN­API UJSÁG. 641 ker, legjelesebb hazai iróink és művészeink közreműködésével jelen meg. A «Vasárnapi TJjság» a jelen évben szines képeket is közöl: olyan több színben kivitt képeket, mint a minő volt legközelebb a II. Rákóczi Ferencz Mányoki Ádám eredeti festménye után készült arczképének általános tetszéssel fogadott színes nyomata. Mikszáth Kálmán kitű­nő írónk mint főmunka­társ lépett be a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe, s a vele kötött egyezség értelmében kizárólag a «Vasárnapi Ujság»-ba írja nagybecsű szépirodalmi közleményeit. A Vasárnapi Újság «Reg­énytár» czímű heti mel­lékletében a legjelesebb hazai és külföldi regényíróktól közöl elbeszéléseket és regényeket képekkel, s mint családi lap kiterjeszkedik a női munkakörre és divatra is. A «Vasárnapi Újság» társlapja a most már 49-ik évfolyamában lévő «Politikai Újdonságok», mely a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gon­dos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a­mi a napilapokban elszórtan jelen meg. A «Politikai Újdonságok» előfizetői e lap mellett külön díj nél­kül kapják a «Világkrónika» képes heti közlönyt és a «Magyar Gazda» czímű, havonként megjelenő gazdasági és kertészeti képes melléklapot. A «Világkrónika» hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kívül rendesen közöl nagyobb elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgyszintén mulattató kisebb közleményeket, stb. Előfizetési föltételeink: A «Vasárnapi Újság» negyedévre 4 korona, fél évre 8 korona. A «Vasárnapi Újság» a Világkrónikával ne­gyedévre 4 kor. 80 fillér, félévre 9 kor. 00 fillér. A «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» a «Világkrónika» és a «Magyar Gazda» mellék­lapokkal együtt: negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Új előfizetőink szíveskedjenek megrendelésük­nél nevüket, lakhelyüket, valamint az utolsó­­postát világosan és olvash­atólag kiírni. — Bérfi előfize­tőink legczélszerűbben úgy járnak el, ha czim­szalagjaikból, melyek alatt lapjaikat kapják, egyet a posta­utalvány szélére fölragasztva, beküldenek a kiadóhivatalnak. — Külföldi előfizetésekhez kérjük a postailag meghatározott viteldíjat is csatolni. Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Poli­tikai Újdonságok» kiadóhivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. szám küldendők. Szeg Ferencz «A mészáros» czímű novelláját olvasta föl, melynek tárgya a Rákóczi-korból való. A tet­széssel fogadott fölolvasások után zárt ülés volt, a­melyen Szana Tamás főtitkár jelentette, hogy a társulat néhai alelnökének, Komócsy Józsefnek sír­emléke Zala György vésője alól kikerült s a lelep­lezés ünnepe október végén lesz, Herczeg Ferencz beszédet mond, Zempléni Árpád pedig költeményt szaval. Jelentette továbbá a főtitkár, hogy a Petőfi­ereklyéket, a­melyek eddig részben nála, részben bérelt helyiségben voltak elhelyezve, átvitette a fő­városi múzeumba, a­hol külön Petőfi-múzeumot ren­deznek be. Végül elhatározta a társaság, hogy meg­kéri a földmívelésügyi minisztériumot, adjon némi segítséget a küküllőmegyei gróf Haller-féle birto­kon levő Petőfi-ereklyék gondozására, a Petőfi-ház kibővítésére és a segesvári sírok ápolására. A felső-magyarországi közművelődési egye­sület szeptember 15-ikén Losonczon tartotta köz­gyűlését. Thuróczy Vilmos elnök akadályoztatása miatt Nógrád megye főispánja, Török Zoltán elnö­költ, a­ki lelkes beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Utána Nagy Mihály nógrádi alispán és Wagner Sándor polgármester üdvözölte a jelenlevőket s az­után a közgyűlés újból Thuróczy Vilmost válasz­totta meg elnökké, ügyvezető alelnök lett dr. Gyürky Géza nyitramegyei főjegyző , főtitkár élet­hossziglan Clair Vilmos. Tiszteletbeli elnökökké választották dr. Kramolint, Nyitramegye főispánját és dr. Fanc Imre esztergomi főjegyzőt; tiszteletbeli alelnökké Baross Jusztin országgyűlési képviselőt. A közgyűlés előtt a honvédemléket Mezei Gyula igazgató főmérnök megkoszorúzta az egyesület ne­vében, hazafias beszédet mondván. Az egyesü­let vagyona 1898—1902 közt 39,000 koronával, évi jövedelme 24,000 koronával emelkedett, tagok száma megközelíti a nyolczezret, az egye­­­sületi intézmények (óvodák, népkönyvtárak, ol­vasó- és gazdaegyesületek) folytonosan szaporodnak. MI ÚJSÁG? A király a galicziai hadgyakorlatokon. Ő Fel­sége szeptember 1­3-ikán délben érkezett Bécsből a galicziai lovassági hadgyakorlatokra. Vele volt Fe­rencz Ferdinánd trónörökös főherczeg is. A szept. 13-ikán délben Lembergben történt ünnepélyes fogadtatás után a Felség Ch­lopy faluba ment, hol főhadiszállása volt berendezve. Innen van keltezve a hadsereghez intézett hadi parancs is, melyet a politikai lapok és körök most annyit tárgyalnak. A király kora reggel jelent meg a hadgyakorlatok színhelyén, dél felé visszatért Chlopyba, hol az udvari ebédek alatt a tapasztalatokat vitatták meg. A hadgyakorlatok szeptember 16-ikán végződtek s délután a király a trónörökössel visszautazott Bécsbe, hol a német császár látogatását fogadja. A német császár vadászata a béllyei urada­lomban. Vilmos német császár az idén ismét ven­dége volt a baranyamegyei béllyei gazdag vadász­területen Frigyes főherczegnek, ki a tavasz elején jelen volt Berlinben egy katonai ünnepélyen és akkor meghívta a császárt vadászatra. RADICS BÉLA ZENEKARA. PINTÉR PÁL CZIGÁNY­ ÉNEKTARSULATA. BALOG KÁROLY ZENEKARA. KÖZINTÉZETEK ES EGYLETEK. A Pető­fi-Társaság a nyári szünet után szeptem­ber 13-ikán ült össze először. Bodnár Zsigmond «A tragédia ® czímű széptani tanulmányát adta elő, és nagy vonásokban ismertette a világirodalom al­kotásait a tragédiaírásban, a görög végzet-tragédi­áktól kezdve a XVIII. század drámairodalmáig. Pósa Lajos néhány költeményét mutatta be. Her­

Next