Vasárnapi Ujság – 1903
1903-09-27 / 39. szám - A kolozsvári egyetem épületei (képekkel) 640. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
640 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 37. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. A szemük találkozott. Nem volt szükség közöttük beszédre, hallgatva ültek a tűztől bevilágított meleg szobában. — Tessék bejönni. Meglátjuk, mit lehet csinálni. A kisasszony nagyon fáradtnak látszik — fordult Georginához. — Jöjjön a tűzhöz, üljön itt le. A leány lehanyatlott egy székbe és ennek hátára nyugtatva fejét, behunyta szemét. Az ereje csaknem a végét járta már, alig tudta, mi történik körülötte. Valamit evett, ivott is keveset, mikor mondták neki, érezte, hogy Beekman a közeli asztalnál ül, hogy beszélget Warnerre. A tűzhely melege, az étel lassankint felfrissítette. Kinyitotta szemét, valami különös nyugodalmas jó érzésben. Egyedül volt. Kiegyenesedett ülésében s kinyújtotta kezét a tűz felé. Milyen jól esett ez ! Körülnézett a szoba egyszerű berendezésén. A lámpát elvitték, de a tüzet felszították s fénye bevilágította a szobát. Amíg az ablakhoz nem fordult, hogy kinézzen az éjszakába és nem hallotta, hogy a szél zörgeti az ablakkeretet, nem is érezte, hogy egyedül van. Felkelt és egy lépést tett a szoba belsejébe : olyan csend volt! Hova lett Beekman ? Mintegy válaszul a gondolatára megnyílt az ajtó s egy pillanatra megállt benne a fiatal ember. Szemeik találkoztak. A Beekmanban lobogó tűz eltöltötte makacs tekintetét szenvedéllyel. — Tudtára adom. — mondta még mindig távol állva a leánytól, — hogy Nyugatra megyünk. Megszerezzük a szabadságunkat, és aztán — aztán megesküdhetünk. Addig szolgálni fogom, védeni fogom, várni fogom, — nem elég-e ez nekem? A leány csendesen megfordult s a tűzhely mellé a székre omlott. Beekman letérdelt mellé, még mindig fogva a kezét. — Egész életemben a földön, a rögös földön éltem, kissé későn kezdek a csillagokban járni, de úgy-e, segíteni fog benne ? Segít majd, úgy-e, édesem?—szólt ajkához szorítva a leány kezeit. A KOLOZSVÁRI EGYETEM ÉPÜLETEI. 1872 november 10-ikén nyitották meg ünnepélyesen a kolozsvári tudomány-egyetemet, de kellő fejlesztésére, megfelelő épületekkel való ellátására sokáig nem volt mód az állami pénzügyek sanyarúsága miatt. Az egyetem igazi megalapítása, alkalmas és méltó helyiségekkel való ellátása 1882 tavaszán kezdődött a vegytani intézet alapkő-letételével; azóta 1888-ban a boncztani, 1889-ben az élet- és közegészségtani épületek készültek el; 1893-ban a központi épület keleti, 1896-ban nyugati szárnyát, 1897-ben a klinikai czélokra szolgáló Karolina országos kórházat s 1900-ban a központi épület középső részét kezdték építeni. Ez épületek elkészültével nagyjában megfelelő elhelyezést nyert az egyetem, bár még korántsem minden része, tovább fejlesztése még tetemes áldozatokat követel. Az egyetem egyes épületeit és intézeteit jellemző képekben mutatja be mai számunk annak a nagy terjedelmű és díszes kiállítású emlékkönyvnek nyomán, melyet a közoktatási minisztérium költségén az egyetem orvosi kara adott ki s melyben főleg az orvosi és természettudományi intézeteket ismerteti a magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvárit tartott idei vándorgyűlése alkalmából. Ez emlékkönyv a vándorgyűlés egyik legmaradandóbb becsű emléke. Az egyetem központi épülete 1d méter hosszú főhomlokzatával a Farkas-utcza felé néz. Nyugati oldala a Szinház-utczában 59, éjszaki oldala a Király-utczában 82, keleti oldala az Egyetemutczában 42 méter hosszú. A Meixner Károly, majd Alpár Ignácz műépítészek tervei szerint készült nagyarányú palota kétemeletes, magas alagsorral, csak két hosszú oldalán, délre és éjszaka van háromemeletes középső rész. A főhomlokzat közepén az erősebben kiugró s szobrászmunkával ékesített részletet alul a bejárati csarnokkal, a második és harmadik emeleten a nagy aulával, magas faragott oszlopok közé fogott ablakaival, háromszögletű oromzat rekeszti be. Ez oromzatban egy szoborcsoport azt ábrázolja, a mint a király tógában trónjáról fölemelkedve átadja az egyetemi alapító levelet a karokat jellegző allegóriai alakoknak. Az egész épülettömeg 4226 négyszögméter területet fed be. A központi épület elsősorban az egyetem hivatalainak elhelyezésére szolgál, ezeken kívül a jog- és államtudományi, a bölcsészeti, valamint a mathematikai és természettudományi karok tantermei, semináriumai és részben intézetei vannak elhelyezve. Ugyanitt vannak az ifjúsági egyesületek helyiségei. A KÖZPONTI ÉPÜLET FŐHOMLOKZATA. A BELGYÓGYÁSZATI KLINIKA NAGY KÓRTERME. A KOLOZSVÁRI EGYETEM ÉPÜLETEI. TANTEREM A BONCZTANI INTÉZETBEN.