Vasárnapi Ujság – 1903
1903-10-11 / 41. szám - Az utolsó Obrenovics (képpel) 682. oldal / Élet- és jellemrajzok - Rutkayné Kossuth Lujza siremléke (képpel) 682. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
41. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. > VASÁRNAPI ÚJSÁG. 683 boltban» czímű szép költeménye szépirodalmi olvasmányul szolgálnak. Ferenczy Zoltán az 1845 deczember 15-iki biharmegyei gyűlés leiratát közli, mely báró Kemény Zsigmond eddig ismeretlen műve. Az «Értesítő» rovat több könyvismertetést közöl. A «Budapesti Szemle» Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában jelen meg, minden hónap elsején : előfizetési ára félévre 12 korona, egyes füzet ára 2 korona. A Nagy Képes Világtörténetből, melyet a Franklin-Társulat és a Révai testvérek irodalmi intézete együtt adnak ki, immár a X1-ik kötet jelent meg. A kötet a Napoleon utáni reformkorszakot tárgyalja ; az egész kötetet maga a szerkesztő, dr. Marczali Henrik írta. Megszoktuk a történelemből csak a nagy eseményeket és nagy korszakokat látni s azok után úgy tetszik, mintha rendesen pusztaság következnék s mintha az emberiség olyankor egyébbel nem is foglalkoznék, mint az előző korok szülte eszmék eltanulásával. Pedig ez a kor nagy volt és fontos. A politikai életnek a bécsi kongresszus és a szent szövetség építettek új alapokat; Angliában kifejlődött az ír kérdés, megalakultak az Egyesült Államok s a kis Belgium szervezkedik; Spanyolország és Portugália, Francziaországban a júliusi forradalmat a bolgár királyság váltja fel; Németország az egyesülés vágyától hevül, a Balkán forrong, Magyarország történetének új stádiumába lép: megkezdődik nemzeti kifejlődése. A politikai küzdelmekben ott vannak a nemzetek legnagyobb költői: Goethe, Schiller és Heine, Byron, Beranger és Viktor Hugo, nálunk Vörösmarty, Eötvös, Kölcsey. Rendre föltűnnek az államférfiak közül: Canning, Peel, Pitt, O'Connell, Thiers és Guizot, Metternich és Bismarck, Széchenyi, Kossuth és Deák. Jönnek a nagy találmányok : a gőzös, a levélbélyeg s kifejlődik a nemzetiségi eszme. A nevezetes korszak történetét Marczali Henrik alapos tudománnyal, élvezetes előadásban írta meg, kellően méltatva hazánk történetének akkori eseményeit is, nagyrészben saját kutatásai alapján. Ennek a kornak történetét mondja el a Nagy Képes Világtörténet most megjelent X1-ik kötete. A kötetet számos korhű illusztráczió is díszíti. Ára 16 korona. A gyermekápolás. írta dr. Oláh Gyula. Hogy hazánkban oly nagy a gyermekhalandóság, azt főkép az ápolás hiányosságának lehet tulajdonítani. Most megjelent füzetében a helyes ápolásról ad a szerző hasznos tanácsokat a szülőknek, különösen kiterjeszkedvén a nép körében elterjedt gyermekápolási félszegségek orvoslására. A munka az Athenaeum kiadásában jelent meg, ára 1 korona. Selmeczbánya történetéből. Richter Ede egy terjedelmes kötetben megírta Selmeczbánya szerepét a kurucz-mozgalmakban, a városi levéltárban felkutatott adatok alapján. Munkája a Rákóczi-kor történetének részletes ismeretéhez sok értékes új adalékot nyújt. Az a körülmény, hogy Rákóczi felkelésének sikerére katonai, politikai és pénzügyi szempontból egyaránt nagy fontosságú dolog volt a felvidéki városok magatartása, fölébe emeli e könyvet a helyi érdeknek s általános értéket is kölcsönöz neki. A szép kiállítású kötet Selmeczbányán jelent meg ; ára 3 korona. A Nemzeti Szinház október 2-án Calderon egy verses vígjátékát mutatta be. A darab czíme egy közmondás: a két széf közt a pad alatti, hőse egy szép és kedves spanyol lovag, aki egyszerre két Donnának udvarol, egyiknek vagyonáért, a másiknak szépségéért. Egyszer rosz időben talál látogatóba menni, a két nőt együtt éri. Merészen kivágja magát a szebbik előtt, de az mégis gyanakodni kezd, ketten egy időben és egy helyre kérik találkára a két név alatt kétfelé kalandozó lovagot s ekkor kiderül csalása. Ennyi az egész mese. Tagadhatatlanul szegényes lelemény, kivált abban az egyszerű naiv formájában, a melyben Calderon elibénk adja. Az is tagadhatatlan azonban, hogy ezekben a furcsa helyzetekben a komikumnak ezer csirája van elvetve, amelyeket Calderon sokkal finomabb és kedvesebb vidámsággal használt fel, mint például a modern francziák, akik ezt a sovány mesét átvették tőle, hogy ízléstelen, frivol vígjátékokká duzzasszák. A lovagot Császár játszotta, a hölgyeket Lánczy Ilka és Cs. Alszeghy Irma. Egypár elmés, kaczagtató jelenete van a két komornának a lovag ütöttkopott apródjával, kinek szerepét Rózsahegyi Kálmán adta, ötletes jókedvvel. A darabot Huszár Vilmos fordította és az elhúnyt Makai Emil szedte versbe. (v.) A Vígszínház október 3-ikán, úgy látszik, ráakadt az idei kassza darabjára. n Dr. Nebántsvirág» a czíme, a szerzője két ügyes kezű franczia: Mars és Desvallieres, akik már nem idegenek ebben a színházban. A darab sikerét az biztosítja, ami tavaly a «Bob herczeghét, hogy sikamlósságoktól mentes. Egy-két csintalan mondás kerül ugyan a párbeszédben, de a közönség, amely e tekintetben leszállított igényekkel seregei ebbe a piros függönyös,vidám házba, elnéz valamit a nagyobb mulatság kedvéért. A «Dr. Nebántsvirág» mulatságossága csupa helyzetkomikum s szinte akrobatai ügyességet kiván a szereplőktől, mint az újabb angol vígjátékok és operettek. Az udvarlók folyvást szekrényben és pamlag alatt bujkálnak s dr. Nebántsvirág maga folyton vándorol egyik lakásából a másikba, a melyeket csak egy fal választ el s egy rejtekajtó. A falon innen komoly ügyvédi irodában méltóságos arczczal fogadja ügyfeleit, a falon túl pedig egy fiatal divatárus lány várja, — a barátnője. Közben egy féltékeny fiatal asszony ismerőse hol itt, hol ott keresi s a másik szállására illanó ügyvéd helyett mindig a saját férjével akad össze, aki meg az ügyvéd úr barátnőjével tart fenn ismeretséget. Ilyen bohó és elcsépelt szálakból van összegabalyítva a bonyodalom, amelyben elmésség sem sok van, finomság meg épen semmi, de ízléstelenség sincs sok. Az újdonságban Beckné Kertész Ella, Harmath Hédi, Hegedűs, Góth és Tapolczai játszottak nagyobb szerepeket, de szóhoz jutott benne a színháznak majdnem valamennyi tagja. Népszínház. A czigányzenekarok versenye után október 2-án került színre a «Masinka» czímű eredeti operette. Nem helyes dolog, ha magyar szerző a színpadra idegen világot visz, mikor abból úgyis eleget hozunk be a külföldi darabokban. A szerzőket alighanem az csábítja erre, hogy a színpadi sablonok készen vannak, könnyen kezelhetők. Rössel Nándor is így írta a «Masinka» czímű operette szöveget orosz olvasmányok és orosz tárgyú librettók után. Az eredmény megmutatta, hogy az ilyen naiv kalandozást többé nem veszik komolyan. A szövegnél többet ér a zene, melyet Erkel Jenő szerzett, Erkel Ferencz unokája s Erkel Gyula fia, a ki ez első munkájával is megmutatta, hogy a zenei tehetség, mely családjában hagyományos, benne is megvan. Ezt a bemutató előadáson a közönség is szívesen elismerte. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia okt. 5-én ült össze a nyári szünetek után. Ilyenkor mindig sok a tárgya, mert pályadíjainak legnagyobb részére szeptember utolsó napján jár le a pályázat. E pályaművek bejelentése és a bíráló bizottságok megalakulása vette igénybe az összes ülést. Az összes ülésen Than Károly elnökölt és Szily Kálmán főtitkár jelentette be először is az Akadémiát a nyár alatt ért súlyos veszteségeket. Meghalt Pauler Gyula, a második osztály elnöke, a jeles történetíró, és Kállay Béni közös pénzügyminiszter, az Akadémia tiszteleti tagja. A titkár mind a kettő érdemeit részletesebben méltatta. Bejelentette Kazinczy Ferencz leányának, özv. Krajnik Imrénének, szül. Kazinczy Eugéniának Budapesten 96 éves korában történt halálát. Koporsójára az Akadémia koszorút helyezett. Következtek az Akadémia pályadíjaira versenyző művek bejelentése. Bezerédj István életrajzára két pályamunka, a Teleki-pályázatra 16 szomorújáték; a Bánffy Dezső-jutalomra 4 történeti vígjáték; a Farkas-Raskó - pályázatra 47 hazafias költemény; a Péczely- regény pályázatra 9 regény; a Zsonyi-díj-ra 47 dráma; a Nádasdy-jutalom-ra, Kara-52 elbeszélő költemény ; a Lél«i-jutalom-ra (az epikai költészet története) egy; a Dóra-pályázat-ra (törlesztéses államadósságok) 4; a Sttvács Krisztinapályázatra egy s végül a Vitéz-jutalom-ra (növénycsalád monográfiája) szintén egy pályamunka érkezett. Az összes ülés után az első osztály tartott ülést RUTTKAYNÉ KOSSUTH LUJZA SZKEMLÉKE. — Horvay János szoborműve,