Vasárnapi Ujság – 1905
1905-04-09 / 15. szám - Egy uj kép-piacz (képekkel) 234. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Gróf Batthyány Lajos szobra Polgárdiban (képekkel) 234. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak - Magyar emlékek Dalmácziában (képekkel) 234. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyuak
234 VASÁRNAPI ÚJSÁG. GRÓF BATTHYÁNY LAJOS SZOBRA POLGÁRDIBAN. A Fejérmegyében fekvő Polgárdi község ősi fészke a gróf Batthyány-családnak. A 9500 holdra terjedő uradalom, a nagy park közepén fekvő díszes és kényelmes kastéllyal egykor gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar felelős kormány elnökének s vértanú-halált halt hazafinak tulajdona volt. Ő volt a község kegyura s a nép kegyelettel emlékezik jószívűségére, emberbaráti érzületére; ma is élnek még többen, a kik jobbágyai voltak s személyesen ismerték. Az uradalom jelenleg gróf Batthyány Lajos országgyűlési képviselő s volt fiumei kormányzó tulajdona, a ki gyakran szokott ott tartózkodni. A nagy vértanú iránti kegyelet szép ünnepélyben nyilvánult közelebb Polgárdiban : a községháza nagy termében elhelyezték s ünnepiesen leleplezték gróf Batthyány Lajos bronz-szobrát. A fél életnagyságú szobor, az elhúnyt jeles szobrász, Köllő Miklós műve, már régebben készült, eddig a grófi kastélyban volt s a község buzgó jegyzőjének kezdeményezésére állították fel díszes talapzaton a tanácsteremben, Kossuth Lajos arczképével szemben. MAGYAR EMLÉKEK DALMÁCZIÁBAN. Dr. Havass Rezső sajtó alatt levő könyvéből. Alig van nálunk Dalmácziának alaposabb ismerője s lelkesebb barátja, mint dr. Havass Rezső. Számos czikket irt s felolvasásokat tartott, melyekben szélesebb körök figyelmét igyekezett fölhívni az Adria-parti sziklás tartomány iránt. Czélul tűzte ki, hogy megnyerje a közvéleményt a jog szerint a magyar szent koronához tartozó Dalmáczia visszacsatolása eszméjének. Értekezésein kívül a mult évben darabot is írt Dalmácziáról az Uránia-színház számára, amelyet a közönség érdeklődéssel fogadott. Darabjának sikere arra buzdította, hogy nagyobb illusztrált munkát adjon ki Dalmácziáról. A munka illusztrált díszmű lesz s nagyszámú, többnyire eredeti felvételek után készült képet fog közölni. Szövege tájékozást nyújt Dalmáczia múltjáról és jelenéről, a fősúlyt pedig a dalmácziai magyar emlékekre és magyar vonatkozású tárgyakra helyezi. Ezek legnagyobb része az Árpád-házi magyar királyok idejére esik s e történeti időszakot Dalmácziára való vonatkozásaiban a könyv bevezetése fogja tárgyalni, azután ismerteti a magyar emlékeket, Dalmáczia történetét, irodalmát, művészetét, gazdasági s népéletét. Az érdekesnek ígérkező könyv ára 16 korona lesz s megrendeléseket már most is elfogad a kiadó: Divald Károly (Budapest, VIII., Kisfaludy-utcza 9.) A készülő könyvből közlünk egy dalmácziai magyar emlékről most fölvett képet s a szövegből is egy részletet a következőkben. Kálmán király emléke Zárában. Zárának egyik legkiválóbb s ránk magyarokra fölötte érdekes műemléke a S. Maria-templom és a Benedek-rendi apáczáknak hozzá csatolt konventje. A templomot, melynek homlokzata a XV. században velenczei minta után újjáépült, Cicca zárai úrnő, — később apátnő, — III. Kresimir Péter dalmát király nőtestvére építtette 1066-ban. Magas és igen szép román stilű tornyát 1105-ben Kálmán királyunk, mint Dalmácziának is királya, emeltette, hogy emlékezetessé tegye Zárába való ünnepélyes bevonulását. Ez eseményről tanúskodik a toronynak a konvent felőli oldalába helyezett következő lapidáris felirat: ANNO JNCARENI NRI IHV XPI MIL. CV POST VICTORIA M ET PACIS PRAT MTA IADERAE INTROITVS A DEO CONCESSA PROPRIO SVMPTV HA NC TVRRIM SCAE MARIAE VNGARIAE DALMATIAE CHEOATIAE CONSTRUERE ET ERIGI IVSSIT REX COLOMANVS. (A mi Urunk Jézus Krisztus megtestesülésének ezerszázötödik esztendejében az Istentől engedett győzelem és a béke áldásai után Zárába bevonulván, ezt Kuzmányi Gyula amateur fölvétele. GRÓF BATTHYÁNY LAJOS SZOBRA A POLGÁRDÍI KÖZSÉGHÁZA TANÁCSTERMÉBEN. 13. SZÁM. 1905. 52. ÉVFOLYAM. S a tornyot a Boldogságos szűz Máriának (tiszteletére) saját költségén építtetni és emeltetni rendelte Kálmán Magyar-, Dalmát- és Horváország királya.) Érdekes e toronyban az a négy bizánczi hatás alatt készült román stílű oszlop, melyeket Kálmán király neve ékesít, s melyeknek rajzát itt bemutatjuk. Ugyancsak Kálmán király emeltette a S. Máriatemplom antik főoltárát, melyet azonban 1742-ben lebontottak. Baldachinjának tetején a következő felirat volt bevésve: «REX COLOMANUS M + CV.» Hogy mily ragaszkodással és hódolattal voltak a záraiak Kálmán iránt, mutatja az a dicsének, a melyet templomaikban húsvétkor és karácsonykor az evangelium után mondottak ; íme így hangzik: Exaudi Christe. Christus vincit. Christus regnat. Christus imperat. Paschali summo Pontifici, et universali Papae salus et vita perpetua. Colomanno Ungariae Dalmatiae et Chroatiae almifico Regi vita et victoria. Magyarul: Hallgass meg Krisztus. Krisztus győz. Krisztus kormányoz. Krisztus uralkodik. Paschal főpapnak és egyetemes pápának üdv és örök élet. Kálmánnak, Magyar-, Dalmát- és Horvátország dicsőséges királyának élet és győzelem. EGY ÚJ KÉP-PIACZ A magyar művészek rohamosan növekedő száma újabb és újabb kép-piaczok megteremtését teszi szükségessé. Az évi termelés befogadására nem elegendők többé a képzőművészeti társulat díszes termei ; nem elegendők a Nemzeti Szalon kisebb méretű helyiségei; termékenyebb képíróink majd itt, majd ott rendeznek külön kiállításokat s a művészek műtermeiben mégis sűrűn maradnak olyan művek, főleg kisebb igényű dolgok, amelyeken, kiállítási helyiségek hiányában, nem tudnak túladni. Ezen a bajon segítenek más nagy városokban a műkereskedések s igyekszik segíteni nálunk is újabb időkben az az ízlésesen berendezett kisebb Szalon, amelyet az Eggenberger-féle könyvkereskedés nyitott meg kecskeméti-utczai helyiségében műtárgyak , festmények és kisebb szobrok bemutatására. Hogy a helyiség létesítése nem volt hiábavaló fáradozás, mutatja az eddig elért eredmény. A vállalat aránylag rövid idő alatt pár száz festményt adott el, nagyobbára olyan műbarátoknak, kik szeretik a szép műtárgyakat, de nem engedhetik meg maguknak a műtárlatokban való vásárlás fényűzését. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az új képpiacz csakis igénytelenebb dolgok terjesztésével foglalkozik. Állandóan találhatók itt képek sok jeles művészről, minek elég bizonysága többek közt az is, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület intézőinek, jelesen az egyesület műszerező titkárának, Jeszenszky Pálnak az a szerencsés gondolata támadt, hogy a gyakran kétes művészi értékű ezüst serlegek és más hasonló tárgyak helyett eredeti festményeket adjon jutalmul a kiállítóknak, a mostani tenyész-állatvásár alkalmából, s e czélra az Eggenberger-féle szalonból válogatta a díjazásul szánt képeket. Ezek sorában van az ország határain túl is kedvezően ismert állatfestőnek , Pállik Bélának nagyobb méretű festménye, a «Libák», mely anyaludat ábrázol, a ruha tollazatú apró libákkal, amint a rét füvében szépen összebújnak. Pállik ezt a témát egy ízben már megfestette ; újabb műve, melyet ezúttal bemutatunk, a művész megfigyelésének élesedéséről, s tekhnikájának folytonos gazdagodásáról tesz tanúságot. Állatkép a második díjul választott festmény is : Vastagh Géza «Csirkék» czimű kedves hatású képe, míg a harmadik gyanánt jutalmazott kiállító Nrográdytól a «Téli czimű festményt kapja meglepetésül. Pállik és Vastagh Géza említett állatképeinek sikerült másolata látható lapunk mai számában, s hogy az új vállalkozás sokoldalúságáról a művészetet kedvelőknek némi tájékoztatást adjunk , bemutatjuk még Pállya Czelesztin sok finomságot mutató «Újpesti piacz»-át, s Vastagh György jellegzetes «Lesipuskás »-át. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. «Báró Wesselényi Miklós élete és munkái.» Dr. Kardos Samu ily czimű nagy terjedelmű munkájából, melyről már megemlékeztünk, s mai szá-