Vasas, 1978 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
1978. DECEMBER Egy százalékból A szakszervezet XXVII. kongresszusa többek között a munkaverseny továbbfejlesztésére, a minőség javítására irányította a figyelmet. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói számára is fontos ez, hiszen az általuk gyártott évi több mint egymillió tonna hengereltáru 110 hazai vállalathoz, 40 szocialista és tőkés országba jut el, s a feldolgozás során döntő jelentőségű e termékek minősége. Ezért szervezettebb munkára, korszerűbb technológiák, üzem és munkaszervezés alkalmazására törekszik a vállalat. Nélkülözhetetlen szerepet tulajdonítanak ebben a DH munkarendszernek. Papp Imre, a vállalati szakszervezeti bizottság termelési felelőse, a vállalati DH elnökség tagja erről így nyilatkozott: " Vállalatunknál a DH munkarendszer alkalmazásásának már hagyományai vannak, hiszen a hetvenes évek elején — az elsőként a KGM vállalatok között — kezdtük bevezetni. Nos ezekre a hagyományokra építve próbáljuk a DH munkarendszert minél szélesebb körben elterjeszteni és hatékonyságát emelni. Felkerestem Kurta Lászlót, a vállalat Minőségi Ellenőrzési Főosztályának vezetőjét, a DH elnökség titkárát, aki az eltelt évekről a következőket mondotta : — Vállalatunk 1972-ben figyelt fel a DH alkalmazásának szükségességére. Akkor hozták létre a DH elnökséget, teameket alakítottak a gyárrészlegekben. Ezek a munkacsoportok hibafelméréseket végeztek, a feltárt hibákat összesítették, és ezek megszüntetésére irányították a figyelmet. Később a gyárrészlegek a tapasztalatokat felhasználva éves DH intézkedési terveket készítettek, így rangsorolták a feladatokat. A megtett intézkedések eredményességét a vállalatvezetés először 1977-ben mérte fel, a kiemelkedő kollektívák 1976. évi munkájuk elismeréseként közel 100 ezer forint jutalmat kaptak. A DH titkár ismertetéséből kiderült, hogy a vállalatvezetés az 1977. esztendőt a minőség évének nyilvánította és az előbbrelépés egyik feltételéül a DH munkarendszer társadalmasítását, szervezeti megerősítését jelölte meg. Az éves DH intézkedések maradéktalan megvalósítására történő mozgósítás és a DH társadalmasításának szerencsés összekapcsolása szoc. brigádokat, technikusokat, mérnököket egyaránt bekapcsol a munkába. Balázs Miklós, a MEF operatív részlegének vezetője hibajelző lapokat szerkesztett, hogy a szocialista brigádok tagjai a területükön észlelt hibákat és azok megszüntetésére tett javaslataikat ezen jelezzék az illetékeseknek. A hibajelzésekre az illetékes vezető írja rá a hiba elhárítására tett intézkeedéseket és arról értesíti a feltáró dolgozót. A gyárrészlegek DH felelősei ahibajelzéseket havonta áttekintik és azokról jelentést tesznek a DH titkárságnak. Így hó végén összesítésben is mérhető a szocialista brigádok DH tevékenysége. A hibajelzéseknek ezt a módját kísérletképpen egy évvel ezelőtt a minőségellenőrző főosztályon vezették be. A DH elnökség értékelő jelentéséből erről a következő olvasható: „A kísérletképpen bevezetett új hibafeltáró módszer eredményesen járult hozzá a célkitűzések teljesítéséhez, a termékek minőségének javításához. A szocialista brigádok tagjai hamar felismerték, hogy hibának nemcsak a termelés közben előforduló, a termékek minőségét közvetlen rontó hibákat kell érteni, hanem a vezetés, a gazdálkodás egész területén előforduló hibákat, a nem megfelelő műszaki-szervezési intézkedéseket is.” A 3 hónapos kísérleti alkalmazás során több, mint 300 hiba feltárására és azok megszüntetésére került sor. A vállalatvezetés megállapította, hogy a DH munkarendszer fejlesztésében hatékony módszernek bizonyult a hibajelző lapok alkalmazása. Ennek kedvező hatása a vállalati eredményekben is jelentkezett, hiszen a vállalati selejt az 1976-os évihez viszonyítva 1977-ben 2,72%-ra csökkent. Ugyanakkor a hengerelt acéltermékek minőségét kifogásoló reklamációk — a minőségi követelmények növekedése ellenére — 0,12-ről 0,11 százalékra mérséklődtek. A vállalati selejt több mint 1 százalékos csökkentése mintegy 50 millió forint értékű többlettermelést eredményezett. Az eredmények láttán a vállalatvezetés intézkedett, hogy a hibajelző lapok használatát 1978-ban fokozatosan minden gyárrészlegnél vezessék be. Ugyanakkor az éves DH intézkedési tervbe 180 feladatot jelöltek meg. A DH titkárság a közelmúltban értékelte az I— III. negyedéves munkát. Megállapította, hogy az acélmű, a durvahengermű, a finomhengermű és a Minőségi Ellenőrzési Főosztály után a Rúddróthengermű, a közlekedési és az energiaszolgáltató gyárrészleg szocialista brigádjai is alkalmazzák az új hibafeltáró módszereket. Ez év első kilenc hónapjában 218 hibaforrást észleltek és ebből 215 hibaforrást meg is szüntettek. A hibaforrások természetüket tekintve az alábbiak voltak: termelést gátló 61, minőséget rontó 95, veszteséget okozó 59. A kongresszusi határozat megvalósításának jegyében a vállalat vezetése a jövőben is nagy figyelmet fordít a termékek, különös tekintettel az exportra gyártott hengereltáruk minőségének további javítására és az energiatakarékosságra. A tervek sikeres megvalósítása érdekében ezután is számít a DH munkarendszerben tevékenykedő szocialista kollektívák támogatására. Németh Gyula ötvenmillió Aki ismeri a jó szó erejét Délutánonként a szakszervezeti bizottságon van Németh Istvánné munkahelye. Itt fogadja a vállalati szakszervezeti bizottság harmincöt , alapszervezetének TT-seit. No meg azokat is, akik valóban, vagy csak első fölbuzdulásukban úgy gondolják, hogy csak tőle várhatják a segítséget. Az üdülési felelős sosem irigyelt munkáját végzi ilyenkor, valami elfogyhatatlan adag — talán természettől kapott — türelemmel. De csöng a telefon délelőtt is, és keresik Rózsikát. Mindig Rózsikát keresik, s amikor az újságíró a gyárban Némethnét, vagy Németh Rózsát kereste, először mindenki csodálkozott, majd a leghatározottabban kijavították: Rózsikát. Hiába, úgy látszik, ezt illik tudni a BHG-ban. Az ő munkáját nem lehet úgy meghatározni, hogy kiosztja a beutalókat. Inkább gondozza ezeket, s egyengeti az emberekhez vezető útjukat. Szóló beutalókat cserél nászutasoknak házaspárira, telefonál, levelezik üdülők gondnokaival, körültekintően gondoskodik az éves munka után megpihenők nyugalmáról. Szereti az embereket. Nehéz kikutatni, de talán az is szerepet játszik ebben, hogy özvegy édesanyja egyedül nevelte, s a nehéz körülmények között szívta magába a jó szó szeretetek Tanítónőnek készült, s harminchat esztendővel ezelőtt, amikor belépett a gyár kapuján, s afféle nyári, szünidei munkát keresett, még nem gondolta, hogy itt is fog ragadni 17 éves korától a nyugdíjig. A nyugdíj ugyan még odébb van, de Rózsika természetesen itt fogja kivárni. Azt hiszem itt épp úgy otthon érzi magát, mint otthon, ahol 80 éves, jó kedélyű édesanyja várja. Gyakran meglátogatja asszony lánya, aki egy gyermekkórház fiatal orvosa. Gazdasági és szakszervezeti munkája mindig összefonódott az elmúlt harminchárom esztendőben. Felszabadulástól szakszervezeti bizalmi volt, 1950-től alapszervezeti TT-felelős, 1969-től vállalati üdülési felelős. Műhelyadminisztrátorból lett a budapesti gyár tervcsoport vezetője, s a közbeeső úton elvégezte a közgazdasági technikumot, tervtanfolyamokat, marxista középiskolát. Mint párttag, a szemináriumokat is rendszeresen látogatja. Nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám ember, aki azt vallja, hogy az emberek ügyeinek, sorsának intézésében legfontosabb a türelem és a szeretet. Mikor ezeket a sorokat gépelem irodájában, éppen telefonál, s tudatja egy érdeklődővel: igen, ott lesz a nyugdíjas találkozón, ő lesz az öltözőőr ... Kétszeres kiváló dolgozó, a gépipar kiváló dolgozója, a Szakszervezeti munkáért ezüst fokozat kitüntetettje. November hetedike alkalmából, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulóján megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát. A gyár dolgozóinak gratulációi mellé mi is csatlakozunk, további erőt, egészséget és jókedélyt kívánva Németh Istvánnénak, akit egy egész vállalat csak keresztnevén ismer. Cs. L. - . diagnosztikai táska Elkészült a hordozható orvos tagja és a vérnyomás, a pulsi táskadiagnosztikai elektrozásszám, a hőmérséklet merénikus műszercsalád új tagija- séré, fülészeti és tüdőfunkcióinak nullszériája a Medicor vizsgálatra, a szív és az agy miskolci gyárában. Ez a diag működésének vizsgálatára amnesztikai táskacsalád ötödik kalmas. Korszerű televízió Befejeződött a VIDEOTON sárbogárdi gyáregységében a rekonstrukció. Az üzemben a modulrendszerű televízió szerelvényeinek gyártására tértek át Új szerelőszalagot, hullámforrasztó automatát helyeztek üzembe és összesen tízmillió forint értékű géppel, műszerrel szerelték fel a gyártósorokat VASAS Herczeg Károly főtitkár hozzászólása Az egységért és a szolidaritásért (Folytatás az 1. oldalról.) szolidaritási határozat, amely elítéli a terrort, s követeli a törvényesség visszaállítását. A konferencia felhívást fogalmazott meg Rosario Pietroroja — a szövetség alelnöke — és a vele együtt bebörtönzött uruguay-i hazafiak, szakszervezeti vezetők szabadságáért. A magyar vasasszakszervezet héttagú küldöttségét Herczeg Károly, szakszervezetünk főtitkára vezette. A konferencia munkájához az előkészítés során aktívan hozzájárultak a magyar vasasok képviselői. Az Iroda és az Adminisztratív Bizottság ülésén véleményekkel és javaslatokkal segítették a munkát, részt vettek a határozatszövegező bizottság munkájában is. A kapcsolatok erősítését és szélesítését szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket a konferencia szünetében számos delegációval folytattak. A magyar küldöttség vezetőjét felkeresték a japán, a francia, a columbiai, a báli delegációk. A konferencia eredményes munkáját bizonyítja, hogy egységesen foglalt állást a kapitalizmus válsága, a dolgozók kizsákmányolása elleni harcban. Olyan alapdokumentumokat fogadtak el a résztvevők, amely nemzeti, regionális, nemzetközi vonatkozásban is egységesen határozza meg a nemzetközi szövetség és a szakszervezetek feladatait, lehetőséget biztosítva arra, hogy különböző körülmények között élők és harcolók nemzeti sajátosságaiknak megfelelően alakítsák további feladataikat. A nemzetközi szövetség a mozgalomban felmerülő problémák véleményezésében és azok megoldásában fenntartotta osztályálláspontját, minden esetben a munkások érdekeit figyelembe véve. Küldöttségünk nagy figyelemmel tanulmányozta az alapdokumentum-tervezetet, érdeklődéssel figyeltük a főtitkári beszámolót és az eddig elhangzott felszólalásokat. ★ Elöljáróban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a főbb megállapításokkal és a javasolt feladatokkal egyetértünk, mondta Herczeg Károly főtitkár, majd így folytatta: Tesszük ezt azért, mert kifejezi és magáévá teszi a szakszervezeteknek azon törekvését, hogy tegyünk meg mindent a világ dolgozóinak egységéért és szolidaritásáért. Munkára és harcra mozgósít egy olyan világért, ahol békében és a népek függetlenségében felvirágzik a jólét, a szabadságjogok, a gazdasági és társadalmi haladás. Tesszük ezt azért, mert szövetségünk munkájának eddigi tapasztalataira épül és megfelel a IX. Szakszervezeti Világkongresszus által elfogadott dokumentumok szellemének. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban egyre inkább a kölcsönös megbecsülés váltja fel a bizalmatlanság és ellenségeskedés légkörét. Mutatják ezt szövetségünk kezdeményezéseinek eredményei is, amelyek a vasipari dolgozók közös érdekeinek képviseletét szolgálják. Szövetségünk négyéves munkáját , értékesnek és eredményesnek tartjuk. Növekedett szerepe, befolyása, mert a kölcsönös bizalom alapján és megfelelő differenciáltsággal törekedett részt venni a munkában és segíteni a különböző nemzeti szakszervezetek harcait. Erőfeszítéseket tett a munkásegységért, az internacionalizmus alapján álló munkásszolidaritás erősítéséért, a szakszervezeti jogok védelméért és kiterjesztéséért. Nem utolsósorban pedig a világbéke fenntartásáért. A tapasztalatok igazolták, hogy csak azok a kezdeményezések vezettek és vezetnek sikerre, amelyek még jobban képesek a vasipari munkások érdekeit szolgálni és maximálisan figyelembe veszik,a világban kialakult helyzetet, figyelembe veszik a realitásokat. A világ nemzetközi porondján bonyolult küzdelem folyik a haladó és reakciós erők között. A beszámoló is bizonyítja, hogy ebben a küzdelemben az imperializmus ellen harcoló erők tovább növekedtek és erősödött a békés egymás mellett élés politikája. Egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyek a kapitalizmus válságának erősödését, a burzsoázia és a proletariátus közötti ellentétek éleződését jellemzik. Ezek alapjaiban érintik a dolgozók életét, jogait és létbiztonságát. Jól ismerjük azokat a hazug, képmutató, gazdaságpolitikát hirdető megnyilvánulásokat, amelyeket a transznacionális társaságok a minél nagyobb haszon érdekében tesznek. A ködösítésre a választ a mai élet valósága adja meg. A valóság pedig azt mutatja, hogy a burzsoázia ma is csak a dolgozók rovására keresi a válságból kivezető utat. Világosan látjuk azt is, hogy ezek a tények egyre nagyobb súllyal nehezednek a tőkés és fejlődő országok vasipari dolgozóira is. A jelenlegi körülmények azt is egyértelműen megmutatják, hogy a közeli években a válság enyhülésére nem lehet számítani. Éppen ezért nem nehéz arra sem következtetni, hogy a válság a vasipari dolgozókat a jövőben még súlyosabb helyzetbe sodorja. Tovább növeli a munkanélküliséget, csökkenti a megélhetési lehetőségeket. A vasipari dolgozók tehát joggal várják el a szakszervezetektől, hogy többet és hatékonyabban lépjenek fel a felhalmozódott gondok és nehézségek megoldásáért, a kialakult körülmények változtatásáért. A dolgozók érdekei azonosak az egész világon. Nekünk pedig a legfőbb kötelességünk ezt képviselni, őszintén szolgálni a bonyolult és nehéz körülmények között is. A tőkés világ általános válságával szemben — bár annak negatív hatásától nem teljesen mentesen — Magyarország gazdasága az elmúlt években a tervekben meghatározottaknak megfelelően fejlődött. A feszítő gondok közepette is a magyar dolgozók életkörülményeit a teljes foglalkoztatottság mellett, az életszínvonal növekedése, a szociális juttatások rendszeres fejlesztése, a munkakörülmények folyamatos javítása jellemezte. Az eredményeknek fontos feltétele volt, hogy a népgazdaság, az ipar termelése, a nemzeti jövedelem dinamikusan növekedjen. A vasipar ágazatai e követelményeknek megfeleltek. Szeretném azt azonban elmondani, hogy a szocialista gazdaság, termelés és életszínvonal fejlesztésében nekünk is megvannak a sajátos gondjaink. Ezek azonban fejlődésünk és munka közben elkövetett hibáink következményei. Az eltelt évtizedek során még nem oldottuk — és nem is oldhattuk meg — a szocialista társadalom felépítésének minden feladatát. Sokrétű és fontos munkát végzünk. Nem mondhatjuk, hogy tökéletesen, zökkenők és hibák nélkül tudunk mindennek eleget tenni. A szocializmus fája nálunk Magyarországon több, mint három évtizede el van ültetve, már terem is a fa. Nem is rossz, hanem igenis jóízű, jó zamatú gyümölcsöt. De a gazdagabb és még jobb termésért, — mint a gyümölcsfát is — ápolni, gondozni, időnként, — ha szükséges — metszeni kell. Gondjaink azért nem lehetnek és nem is azonosak a tőkés országokban jelentkező gondokkal. Ott kapacitás kihasználatlanság, munkanélküliség, nálunk kapacitáshiány és munkaerőhiány van és ez sürgető, megoldásra váró feladat. Úgy gondoljuk, hogy e két példa alkalmas arra, hogy bizonyítsák a burzsoá sajtó hazugságait a válság világméretű megállapításaira. A gondok és hibák felszámolásának megvannak az eszközei és lehetőségei. Mi szakszervezetek tudatosan kerestük és keressük azokat a lehetőségeket, formákat, amelyek sikeresen viszik előre az osztály ügyét. Arra az egyértelmű következtetésre jutottunk, hogy csak a tagságunkkal együtt, amely a dolgozók 95 százalékát teszi ki, őket bevonva a vezetésbe lehet előbbre jutni. Ezért az elmúlt években állami és szakszervezeti döntések születtek a dolgozók beleszólási jogának kiszélesítésére. Ennek gyakorlati tapasztalatai igen kedvezőek. Szakszervezeti jogaink biztosítottak. A termelés és elosztás legfontosabb területein a gazdasági vezetés munkájának, magatartásának megítélésében, megalapozottabbá vált a szakszervezeti bizalmiak, az üzemi szakszervezeti szervek joggyakorlása." Részt veszünk minden döntés előkészítésében és meghozatalában, amely a dolgozók élet- és munkakörülményeit érinti. Sőt megjelölt kérdésekben döntési jogaink vannak. A több, mint 100 éves magyar vasmunkások szervezete mindig hű volt osztálytestvéreihez, szolidáris volt harcukban. Ma is a nemzetközi együttműködésünknél, amikor kapcsolatot alakítunk ki és tartunk fenn szövetségünk tagjai és más központokhoz tartozó és független szakszervezetekkel, nem azt tartjuk elsődlegesnek, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt, összeköt bennünket a béke, a szabadság szeretete, a háború, az elnyomás gyűlölete és nem utolsósorban a munkásemberek ügyének őszinte szolgálata, összeköt bennünket az imperializmus gyűlölete. Mi mindig annak megismerésére törekszünk, hogy a testvérszervezetek hogyan harcolnak a dolgozók napi és távlati érdekeiért. Meg akarjuk ismerni mások munkájának tapasztalatait, hogy esel is javítani tudjuk saját tevékenységünket. Ezeknek a kérdéseknek nagy jelentőséget kell, hogy tulajdonítsunk, mert az imperializmus erői szüntelenül azon munkálkodnak, hogy éket verjenek a dolgozók közé, hogy megbontsák és lejárassák a munkásmozgalom egységét, szolidaritását. Nagy figyelemmel, mélységes szolidaritással kísértük és kísérjük a vietnami nép, a chilei dolgozók és más országok munkásosztályának küzdelmét. Erőnkhöz, tehetségünkhöz képest mindig készek voltunk és vagyunk segíteni őket. Örömmel látjuk sikereinket, mert vitathatatlan tények bizonyítják, hogy a munkásosztály politikája, szilárd akarata, bátor harca az egyetlen előbbrevivő erő a társadalmi haladásban. Végezetül azokkal a javaslatokkal kívánok foglalkozni, amelyek a szövetség munkájának továbbfejlesztésére irányulnak. Úgy ítéljük meg, hogy azok jók. Átgondoltak, a reális helyzetből kiindulva, távlatokat nyitnak meg nemzetközi szövetségünk munkája előtt, nyitottabbá teszik szervezetünket. Ez egyet jelent azzal is, hogy megválaszásuk nyomán nagyobb lehetőség nyílik a világ vasipari dolgozói érdekeinek egységesebb képviseletére. Lehetővé teszi a szövetség tevékenységének fejlődését mind regionális, mind szakmai vonatkozásban. Egyetértünk az ágazati bizottságok létrehozásával, a transznacionális társaságokkal szembeni tevékenység erősítésével, a regionális és nemzetközi szervezetek, fórumok munkájában történő fokozottabb fellépéssel, együttműködéssel. Ezt az utat kell járnunk, ha előbbre akarunk jutni és érdemibbé tenni szövetségünk munkáját. Mi pedig érdemibbé és tartalmasabbá akarjuk tenni közös munkánkat. A magunk részéről az arpdokumentummal egyetértünk, azt elfogadásra ajánljuk, de javasoljuk, hogy egészítsük ki az alapdokumentumot a IX. SZDSZ kongresszus által elfogadott „szakszervezeti jogok egyetemes deklarációjából” eredő feladatainkkal. 3