Vasmegye, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
A genfi tanácskozás Molotov elvtárs kifejtette a Szovjetunió álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban Génf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten számolt be a genfi értekezlet negyedik üléséről, amelyen Casey ausztráliai és Molotov szovjet külügyminiszter mondott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kérdésről. Casey kijelentette: Nem mindenben ért egyet Namírnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett javaslatával, de úgy véli, Namír javaslata feltétlenül megérdemli, hogy a konferencia részvevői komolyan és érdemlegesen foglalkozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Casey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molotov a többi között a következőket mondotta: — A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: először a koreai kérdés békés rendezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ország vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell, hogy Ázsia nagyhatalma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekezlet munkájához az ázsiai helyzet fentemlített időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételében a Koreára vonatkozó kérdésekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy békés után megteremtsük az egységes és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguknak a koreaiaknak, magának a koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más országok kényszerítenek rá a koreai népre, nem elégítheti ki a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezését. Feltétlenül számolni kell Korea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi harcának történetével. V. M. Molotov a továbbiakban hangsúlyozta, a genfi értekezlet legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a koreai népnek Korea egységének helyreállításában. — Minden erőnket latba kell vetnünk annak érdekében — mondotta —, hogy a koreai nép békés eszközökkel megtalálja a módot egységes, független, demokratikus államának megteremtésére. A koreai kérdés békés rendezésében minden olyan állam érdekelve van, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére és az egyetemes béke megszilárdítására törekszik. Máselől feltétlenül számolni kell azzal, hogy az ENSZ, egyes államok nyomása következtében egyoldalú álláspontra helyezkedett és képtelennek bizonyult a koreai kérdés rendezésére. A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok politikai fejlődésében az utóbbi időben, különösen a második világháború befejezése óta, mentek végbe. Az ázsiai országok népei komoly sikereket értek el a függetlenségükért, az idegen uralom alóli felszabadulásukért vívott harcukban. Ma már lehetetlen figyelmen kívül hagyni ezt. A földkerekség lakossága körülbelül kétmilliárd négyszáz millió emberből áll. A föld lakosságának több mint a fele Ázsia területén él. Ázsia lakosságának túlnyomó többsége azonban még a XX. század elején is vagy gyarmati helyzetben, vagy félgyarmati és függő helyzetben volt. Azóta gyökeres változások történtek Ázsiában. Ebben a vonatkozásban döntő fordulat történt az Oroszországban 1917-ben végbement szocialista forradalom óta, azóta, hogy megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, amely szakított a cárizmus imperialista politikájával és a más országokkal való kapcsolatait ezen országok nemzeti szabadságának és függetlenségének elismerése alapján alakította ki. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenekelőtt leginkább a több mint 500 millió lakosságú Kínában tükröződnek viszsza. Amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demokratikus rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amelynek lakossága több mint 300 millió. Különösen foglalkozni kell Kína kérdésével, amely különleges helyzetet tölt be a nemzetközi ügyek terén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között szilárd bánáti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesít normális kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, ennek az országnak a kormánya nyílt agresszív politikát folytat a Kínai Népköztársasággal szemben. Ez az Egyesült Államok részéről folytatott agresszív politika egyúttal rányomja bélyegét az egész mai ázsiai helyzetre is. Amióta a kinai nép elűzte országa területéről Csang Kaj-sek csődbekerült klikkjét, amely nem a kinai nép szükségleteit tartotta szem előtt, hanem a külföldi tőke egyszerű kiszolgálója volt és amióta megalakult a Kínai Népköztársaság, az egyik agressziós lépést a másik után követik el a Kínai Népköztársaság ellen. A fő felelősség ezért az Amerikai Egyesült Államok uralkodó köreit terheli. Az utóbbi időben az indokínai bábkormányok védelmének ürügyeivel terveket szőnek egy délkeletázsiai katonai szövetség megteremtésére, jóllehet ebben a katonai szövetségben nem szándékozik részt venni egyetlen olyan ázsiai állam sem, amely ad magára. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai országok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésének kezdetét jelentik új, demokratikus alapon, amelyek összhangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amerikai körök görcsösen ragaszkodnak a régihez, a gyarmati és félgyarmati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges politikája a Kínai Népköztársasággal szemben a legnegatívabb módon hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügyminiszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körökben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az imperializmus idejétmúlt, gyarmati politikájához. Április 16-án az amerikai lapok közölték az amerikai külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amelyben a Kínai Népköztársaság megalakulását — ami, mint ismeretes, a kínai nép önkéntes akarata alapján történt — „nagy katasztrófának’* mondja, amely „a kinti szárazföld elvesztését jelenti*’. Az amerikai államférfi idézett nyilatkozata egyetlen szót sem tartalmaz Kína, Délkelet-Ázsia és a csendesóceániszigetek népeinek nemzeti érdekeiről és jogairól. Ehelyett ez a nyilatkozat világosan kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy minden eszközzel megakadályozzák a nagy Irinai nép és a többi ázsiai nép áttérését a régi gyarmati és félgyarmati életről egy új, szabad életre, fuj, demokratikus rendszerre. A genfi értekezlet lehetővé teszi — hangsúlyozta ezután V. M. Molotov — hogy minden oldalról megismerkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnektartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk afelmerülő kérdésekre, amely megfelel az érintett országok érdekeinek és egyúttal a haladás és a béke megszilárdítása érdekeinek. Ha így kezeljük például a koreai kérdést, ez sokban elősegítheti az egységes és független, demokratikus Korea megteremtése kérdésének békés után valómegoldását, elősegítheti a koreai kérdés valóban békés rendezését. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, hogy maguk döntsék el ügyeiket, s hogy ez mindenekelőtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatainak ilyen értelmezése a legnagyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadságának és nemzeti felemelkedésének érdekeivel és egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érdekeivel is. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetője kifejezésre juttatta itt azt a gondolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült profeszítése az ázsiai béke biztosítása szempontjából. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztja ezt a véleményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye — mondotta végül V. M. Molotov — hogy azok a javaslatok, amelyeket Navik, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határozatokathozhassunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy Helyreálljon hazájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. Kai és a nyugateurópai reakciós sajtó fájlalja, hogy Genfben nem Dulles és a vele egyvivásúak kezében van a diplomáciai kezdeményezés, hogy a kezdeményezést a demokratlilkus, békeszerető országok képviselői tartják kezükben. Genfben — írják befejezésül az Izvesztyija tudósítói — elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak V. M. Molotov ama kijelentésének, hogy a szovjet küldöttGenf. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A genfi értekezlet részvevői, a sajtó és a közvélemény Molotov szovjet külügyminiszter csütörtökön elhangzott beszédének hatása alatt állnak. A lapok kiemelik a béketábor két legnagyobb országa, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külpolitikájának szilárd elvi egységét. A Journal de Geneve a szovjet diplomácia hatásosságáról és eredményéről szólva megállapítja, Molotov nemcsak azt biztosította, hogy a népi Kína az amerikaiak minden tiltakozása és mesterkedése ellenére ténylegesen ötödik nagyhatalomként vesz részt a genfi értekezleten és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőit a közeli napokban bevonják az indokínai kérdésben tartandó genfi tárgyalásokba, hanem Molotovnak még az a követelése is időszerűvé és megvalósíthatóvá vált, hogy India, Indonézia, Burma és más érdekelt ázsiai államok képviselőinek esetleg helyet biztosítson a genfi konferencián. A La Suisse című genfi lap közli, hogy a Riviérán tartózkodó Bao Daj, vietnami bábcsászár a szorongatott helyzetben lévő Laniel-kormány unszolására kénytelen volt feladni eddigi merev ellenállását és csütörtökön beleegyezett abba, hogy képviselői közös tárgyalóasztalhoz üljenek Genfben a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldötteivel. A baseli National Zeitung úgy tudja, hogy a demokratikus Vietnam kormányának megbízottai már a legközelebbi órákban Géniség tökéletesen osztja Csou Enlajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének azt a nézetét, amely szerint kívánatos volna, ha az ázsiai országok közös erőfeszítéseket tennének az ázsiai béke biztosítása érdekében. Mind Európa, mind Ázsia népeinek olyan lépéseketkell tenniök, amelyek megfelelnek az európai, az ázsiai és a világbéke erősítése érdekeinek, beérkeznek és hétfőn vagy kedden bekapcsolódnak az indokínai kérdéssel kapcsolatos tanácskozásokba. A Die Tat című zürichi lap szerint amerikai körökben „elkeseredést” keltett az a tény, hogy Washingtonnak Indokínával kapcsolatos tervei elé akadályok tornyosultak. Több svájci lap azt írja, hogy Dulles hétfőn vagy kedden visszatér Amerikába. Az Egyesült Államok genfi küldöttségének vezetését Badell-Smith külügyminiszterhelyettes veszi át. Badell- Schmith szombaton érkezik meg Genfbe. Genfi, zürichi és baseli lapok felhívják a figyelmet Eisenhower amerikai elnök nyilatkozatára, amely szerint a genfi értekezleten valamifajta modus-vivendit kell elérni az indokínai kérdésben. A svájci sajtó úgy véli, Eisenhower ezzel előkészíti az amerikai közvéleményt azokra az engedményekre, amelyre Washington az indokínai kérdésben kényszerül. A csütörtöki ülésen elnöklő Van Vaithajakon, thaiföldi külügyminiszter az ülés végén kijelentette, hogy a genfi értekezlet részvevői a tervek szerint szombaton valószínűleg befejezik a koreai kérdéssel összefüggő általános vitát Ez esetben az értekezlet a jövő héten egyelőre több bizottságot alakítana és kisebb csoportok megbeszéléseinek alakjában folytatná a koreai kérdés megtárgyalását mig az indokinai kérdésben érdekelt országok küldötteivel kibővítendő plénum áttérne az indokínai kérdés megvitatására. A Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői a jövő héten Genfbe érkeznek A népek elidegeníthetetlen joga Moszkva (TASzSz) Foljanov és Mihajlov, az Izvesztyija tudósítói írják Génfből. A genfi sajtópalotában arról beszélnek, hogy Dullesnak a külügyminiszterek értekezlete ellen oly gondosan előkészített aknamunkája bumerángként csapott vissza az amerikai diplomáciára. Washingtonban arra számítottak, hogy az indokínai „közös akcióra’ tett provokációs felhívásod, és az északatlanti tömb mintájára létrehozandó csendesóceáni tömb terveinek reklámozása révén a genfi értekezleten az Egyesült Államok számára kedvező „erőhelyzetet” teremtenek. Az amerikai diplomaták azonban túlbecsülték ls Egyesült Állammak látja „wa len blöffnek” verzióját. A tudósítók megjegyzik: A idegeníthetetlen guk döntsön,el! Jóllehet a gen ázsiai ország, nem vesz rést lótájában a mégis teljes drát az új Ázs feudális rabsát más béklyóit, Mihajlov és biakban rámut Ehetőségeiket s az nők sajtója jobbgyszabásu sikertenevezni Dulles dia többi között Izsia népeinek elvn joga, hogy ma- s saját, ügyeikben, fi értekezleten sok ( sajnálatosképpen, It, a nemzetek patárgyalóasztalnál tővel hallatja szája, szétszaggatja az és idegen elnye[Poljanov a továbtatnalk: az ameri Francia és angol sajtóhangok A francia lapok a genfi értekezletet kommentálva értékelik az eddigi fejleményeket s már előre kitérnek az indokínai kérdéssel kapcsolatos problémákra is. Combat szerint az értekezleten máris egy lényeges lépés történt előre azzal, hogy beleegyeztek Vietminh (vagyis a Vietnami Demokratikus Köztársaság) jelenlétébe az indokínai kérdés vitájánál. A Le Monde egyik cikkében elítéli azokat a francia politikusokat, akik az indokínai kérdésben az Egyesült Államokat támogatják. A Le Monde egy másik, genfi vonatkozású cikkében így kommentálja a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének szavait: „Mindenkinek el kellett ismernie Genfben, hogy az a modor és nyelvezet, amelyet Csou En-laj kínai külügyminiszter használt a genfi tanácskozások harmadik ülésén, olyan volt, mint aminő méltán illett a világ egyik nagyhatalmának képviselőjéhez. A kínai külügyminiszter nemcsak hogy nem hangoztatott kérelmeket, hanem éppen ellenkezőleg, követelésekkel lépett fel, amelyek messze meghaladják magát a koreai kérdést, hiszen szót emelt a más országok területén lévő katonai támaszpontok megszüntetéséért, követelte az idegen csapatok távozásátaz ázsiai országok területéről, rámutatott Japán újrafelfegyverzésének veszélyeire.‘* A l’Humanité pénteki számában Pierre Courtade mérlegeli Genf eddigi fejleményeit és méltatja V. M. Molotov beszédét: „A nemzetközi feszültség egyik oka az — írja —, hogy a gyarmatosító és imperialista országok képviselői nem képesek megérteni az ázsiai népek felszabadító mozgalmainak természetét. Ezek a politikusok saját elgondolásaikat, saját módszereiket szem előtt tartva ítélik meg az eseményeket. Mivel állandóan összeesküvéseket szőnek, úgy hiszik, mindaz, ami a világban történik, összeesküvés eredménye. A gengszterek nem tudják elképzelni, hogy lehet más erkölcs is, mint a gengszter-erkölcs, más becsület is, mint a gengszter-becsület, más szabadság is, mint az, hogy kiigyák másnak a borát." Az angol sajtóból figyelmet érdemel a Scotsman egyik cikke. „Nagyon sajnálatos ■— hangoztatja a lap —, hogy a nyugati szónokok mindeddig nem terjesztettek elő egyetlen pozitív és a való helyzettel számoló javaslatot sem a békés rendezés érdekében, Dulles azt mondta, hogy Korea egyesítésének gyakorlati programmját az ENSZ közgyűlése fektette le 1950-ben. De vájjon figyelmen kívül lehet-e hagyni mindazokat a dolgokat, amelyek 1950 óta történtek s főként azt a tényt, hogy a koreai háború döntetlenül végződött? Ilyen körülmények között teljesen céltalan volna a kínaiakat felhívni, hogy vonják ki csapataikat Észak-Koreából, hogy az ENSZ bizottsága ott választásokat készíthessen elő*. ■ár MEGKEZDŐDÖTT A GENFI ÉRTEKEZLET ÖTÖDIK ÜLÉSE Genf (MTI) Pénteken, magyar időszámítás szerint 15 óraikor megkezdődött a genfi értekezlet ötödik ülése. Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt.