Vasmegye, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

A csorba Gérce község hírnevén Mintegy két hónap sem telt el rá azóta, hogy a Vas megyében Aparagrafusok közt bújkáló kulák címmel Gércéről cikke jelent meg. Ez a cikk lerántotta a leplet a begyűjtési szerv és tanács opportunizmusáról. Megmutatta: az sok beadási hátralék oka, hogynem alkalmazták a kulákokkal, szemben a törvény szigorát. Azóra ezen a téren már történt va- ^ lami változás, de a község ered- rménye jelentősen nem javult. A ^ gyakorlat azt mutatta, hogy Gérjcén több hiba is van az állampol ^ gári fegyelem terem _t A járási begyűjtési hivatal versenyhíradója szerint a község , a sárvári járásban a beadási köttelezettség teljesítésében az utolsók között van és az elmúlt hó- -i napban 15 hellyel került lejjebb! Ellátogattunk hát ismét Gérce- re, hogy megnézzük, mit tesz a tanács és a begyűjtési szerv a község hírnevén esett csorba kiküszöbölésére. A begyűjtési hivatalban Csonka Gyula és Balogh Emilia éppen a tervfelbontáson dolgozik. Az irodában 8—10 gazda várt, de velük senki nem beszélge A begyűjtési hivatal dolgozói csak egy-egy emberrel számolnak és a számokat róják a papírokra. A dolgozók véleménye a munkájukról: „Azt számolnak, amit akarnak, őket nem lehet ellenőrizni.’ Ez a vélemény azért alakult ki a dolgozók között, mert lélektelenül bánnak velük. Nem magyarázzák meg, mit miért csinálnak, és nem kérdezik meg róla a dolgozók véleményét. Csak azt kérdezik meg, ami éppen nagyon (!) fontos. A végrehajtó bizottság részéről senki sincs ott a tervfelbontásnál. A tanácselnök és tanácstitkár nem tulajdonít jelentőséget a tervfelbontásnak, pedig ezt törvény írja elő. Súlyos hanyagság ez a vb részéről! így aztán már érthető, miért nem tudnak a község dolgozói a felszabadulási versenyről és természetesen nem is indult el ez még a községben, — legfeljebb papíron. Nem jutott el a dolgozókig a párt és a kormány legújabb intézkedése sem, mely szerint a beadási kötelezettséget példamutatóan teljesítő községek 30—40 ezer forintig terjedő pénzjutalomban részesülnek. A tanácson egyébként nem hajtják végre következetesen pártunk politikájét, nem értetik meg a dolgozó parasztokkal, miért és mennyire fontos a törvényesség mindkét oldalának betartása. Ennek következménye az, hogyaz elmúlt évről nagyon sok hátra-lékos maradt. Ha megkérdezzük a község becsületesen teljesítő dolgozó parasztjainak véleményét, ők nem helyeslik, hogy községük az utolsók között van. Még az elszámoltatások után is van mintegy vagon hátralék. Mindez azért, mert a begyűjtési megbízott és a tanács-vb — vigyázva .,népszerűségével’ — nem követelte meg a törvény erejével is az állam iránti ■’kötelezettség pontos teljesítését. . Van még egy dolog, amit nem helyeselnek a község gazdái. Azt, hogy a hátralékosok 50 százaléka kulák. Balogh Gyula (Varga) egyénileg dolgozó paraszt mindig pontosan tett eleget állam iránti kötelezettségének. A jó gazda véleménye: nem helyes és igazságos, hogy ők teljesítenek, a kulákok pedig nem. A becsületes dolgozók osztatlanul helyeselték, amikor az elmúlt hetekben a kulákoknál végre erélyesen követelték a tartozást és nem egy helyen zálogoltak. Bagoly Gáspár kulák több mint 600 kiló sertéshússal adósa államunknak. A spekuláló kulák igyekezett kijátszani a törvényt. Hizódisznót nevelt anyadisznó gyanánt, mivel úgy tudta, hogy anyadisznót nem lehet lefoglalni. A begyűjtési hivatal dolgozói azonban felfigyeltek erre és az állatorvos segítségével megállapították, hogy az anyadisznóként szereplő sertést a bulák hízónak szánta. Természetesen elvitték tőle az adósság fejében. Ez az intézkedés a község becsületes dolgozóinak megelégedésére szolgált. Továbbra is azt várják a tanács vb-től és a begyűjtési megbízottól, hogy a pártszervezet segítségét felhasználva, számolják fel a megalkuvást. A tervfelbontásnál van idő és alkalom, hogy minden egyes gazdával külön-külön elbeszélgessenek. Használják ki ezt a lehetőséget annál is inkább, mert a dolgozó parasztok várják a felvilágosító, magyarázó szót és értenek is belőle. Már most rakják le az alapját annak, hogy a jövő év végén ne a sok hátralékosról, hanem — a hírneves és példamutató tsz mellett ( a beadási kötelezettség pontos teljesítéséről legyen híres egész községük) Dózsa Ilona Munkás-paraszt találkozó a Mezőgépben Még tavaszra forgatták a hantokat a vassurányi határban, amikor szóbajött, jó lenne meglátogatni valamelyik szombathelyi üzemet. Talán éppen ekkor juthatott eszébe a Mezőgazdasági Gépgyár vezetőinek is az a gondolat, érdemes lenne meghívni a közeli falu dolgozó parasztjait az üzembe egy kis tapasztalatra, baráti beszélgetésre. Most került sor a találkozásra, amikor a tsz felkészült már a tavaszra, az üzem meg hozzáfogott a CCX jelzésű kézi szecskavágók gyártásához, s sok más jobbnál-jobb mezőgazdasági gép készítéséhez. A múlt hét szombatján eljöttek a vassurányiak a Mezőgépbe. Hosszan tartott a bemutatkozás, hát még a látogatás, mert a vassurányiak mindent pontosan akarnak tudni. Az öntödében. Hatalmas üzemrész ez. Van itt csodálni és látnivaló elég. Sok kérdés tódul az ember ajkára. De Zsoldos Péter tervező mindenről magyaráz. A munkások is megállnak egy-egy baráti kézszorításra, szóra. Készéi János, a Szabadság TSZ tagja Pulay Zoltán időelemzővel folytat eszmecserét. Készéi bácsi nem is gondolta, hogy az a silógép is itt készült, amellyel az ősszel dolgoztak. — Itt bizony — szól az egyik munkás. — Ez a kokilla éppen a silógép egyik fogaskerekét mintázza, öntők vagyunk mi, bátyám, vasöntők.— Látom is, hogy itt készül a mi gépünk, amit a traktor után akasztunk majd, az a vashenger. — Hogy ismerte fel Keszét bácsi? — kérdi az egyik munkás. — A formájáról — válaszol határozottan az öreg. — Ez aztán tartós lesz— teszi hozzá a munkás —, mert ezt én készítem. Jó minőség. •— A minőséggel mi is törődünk — teszi hozzá Róka József tehenész. — Ittak-e már jó tejet? Mert én jó zsíros tejet fejek, hogy ha azt bárki issza, meghízik tőle. Odébb Neher János növénytermesztő tanakodik Bujtás Ferenc öntővel. — Azt mondja, Neher bátyám — szól az öntő —, hogy ismerte az apámat? — Hát hogyne ismertem volna édes öcsém. Ismertem én még abból az időből, amikor kocsis voltam az uraságnál, aztán idejártunk ebbe a gyárba. Igen jó barátom lett az apád. Büszke is rá Neher bácsi, mivel régi idő óta munkás barátja is volt. "— Mert munkások nélkül gyötrelmes lenne a földművelés — folytatja. — Ezt én már akkor tudtam, amikor apáddal megismerkedtem. Traktorral szántunk, géppel vetünk, soe jó erőt megtakarít a kezetek munkája. — Nem maradunk adósak munkátokért — szól közbe az egyik vassurányi látogató. — Hogy bőven legyen hús az asztalotokra, még e hónapban az egész évi hízott sertésbeadási kötelezettségünknek eleget teszünk. Keszei István állattenyésztő meg azt feleli vissza: — A malacszaporulati tervemet túlteljesítem, úgy, hogy jól, szakszerűen gondoskodok róluk, csökkentem az elhullást. Horváth István ifjú önző így válaszol: — Mi gépet küldünk, jó gépeket, hogy ne kézi kapával, hanem gépi kapával ápolják a növényeket. .. Soha nem felejtik el a vassurányiak ezt a találkozást. Mondta is Varga János egyéni gazda, hogy jót cselekedett Libricz Lajos elvtárs párttitkár, hogy őket is elhozta a találkozóra. Köszönik a vassurányiak, hogy ellátogathattak az üzembe és azt, hogy munkás ismerősöket szereztek. Köszönik a Mezőgazdasági Gépgyár munkásai, hogy megtisztelték őket a látogatással. Emlékezni fognak rá és ha valahol azt a két szót említik, hogy munkás-paraszt szövetség, akkor a vassurányiak először a Mezőgazdasági Gépgyár munkásaira gondolnak, azok pedig a Keszei Istvánokra és a Róka Józsefeikre. Megindult az acéltermelés a lengyelországi Novea-Hutában Február elején nagy munkagyőzelmet ünnepeltek a Leninről elnevezett nowa-hutai kohászati kombinátban: megkezdődött az acélcsapolás az első buktatható Martin-kemencében. A jelenlévő szakemberek véleménye szerint az acél igen jó minőségűnek bizonyult, öt esztendő telt el azóta, hogy a munkások első csoportja megérkezett arra a puszta vidékre, ahol ma már több mint 500 kész, illetve épülő ipari objektum emelkedik. A notva-hutai kohászati kombinát rövidesen több mint másfélmillió tónra acélt és hengereltárut termel majd, többet, mint a háború előtti lengyel kohók összesen. Hatalmas segítséget nyújt Lengyelországnak az ipar fejlesztése terén a baráti Szovjetunió. Több mint százezer műszaki rajzot bocsátott a lengyel szakemberek rendelkezésére. Szovjet mérnökök a helyszínen adják át tapasztalataikat lengyel kollágáiknak. Eddig több mint 98.418 tonna gépi berendezést, valamint 88.684 tonna acélszerkezetet szereltek be a nowa-hutai kombinátba Falusi levelezőink írásaiból és módszerekkel a terméseredmény fokozásáért A nicki gazdák a községi tanács segítségével már megkapták a szükséges vetőmagot. Az őszi vetésterv teljesítésének hiányát most tavaszi búzával pótolják. A községbe 80 mázsa tavaszibúza-vetőmag érkezett és azt szét is osztották. A jobb terméseredmény érdekében 230 mázsa árpa- és 40 mázsa zabvetőmag csere ellenében meg van rendelve. A vetőmagok biztosításáért dicséret illeti Kondor Imre vb-elnököt, aki fáradságot nem kímélve időben gondoskodott arról, hogy a gazdák részére mindenféle vetőmag biztosítva legyen. A mezei munkák megkezdődése előtt a gazdák szakmai ismeretüket bővítik. Nagy az érdeklődés mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés iránt. A rendszeres tanulás érdekében gazdakört alakítottak, melynek 49 tagja van. Minden hét csütörtökén állattenyésztési szakelőadás van. A törzskönyvezés jelentőségéről tartott előadás után 15 gazda kérte, hogy anyakocáját vonják be törzskönyvi ellenőrzésre. A növénytermelésben az új agrotechnikai eljárások iránt érdeklődnek leginkább. A termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság is készül a reá váró feladatok megoldására. Mindkét bizottság ülést tartott, amelyen megtárgyalták az előttük álló feladatokat és azt, miként segíthetik legjobban a mezőgazdasági munkákat. Füzi Bálint agronómus Javítják a járdákat a népfrontbizottság javaslatára A Hazafias Népfront-bizottságok helyi szervei minden községben komoly akcióprogramot dolgoztak ki, melynek keretében mozgósítják a dolgozókat a legsürgősebb feladatok megvalósítására. A népfrontbizottság javaslatára Csepregen elhatározták a dolgozó parasztok, hogy társadalmi munkával megjavítják az Ady Endre utca járdáját. A terv megvalósításához 49 vagon bazaltkövet kaptak Uzsabámyáról. Amint a szállítmány megérkezett, a dolgozó parasztok versenyre kelve, az önzetlen munka legszebb példáját adták. Külön dicséret illeti Csécsényi Ferencet, aki 9, Barasits Józsefett, aki 14, Frank Jánost, aki 7 köbméter követ szállított az állomásról a helyszínre. Vát község utcáin különösen tavasszal és ősszel nagy a sár. Az utak megjavításáért eddig azonban nem tettek semmit. A népfrontbizottság feladatul tűzte az utak megjavítását. A község dolgozó parasztjai eddig 207 szekér kavicsot vittek az utca kocsijábbajárnak megjavítására. Itt azonban közel sem dolgoznak olyan lelkesen, mint a csepregiek. Csizmadia László, Amadics Antal, Ávár István, Hergovits József, jóllehet két lovas fogattal rendelkeznek, ezideig mégsem járultak hozzá munkájukkal az utak megjavításához. Kiss ,TónH A Pankaszi Téglagyár színjátszóinak munkája Hetek óta minden műszak után sok dolgozó siet a téglagyár szép kultúrháza felé. Jó munkát végeznek a műszakokon, este pedig színdarabot próbálnak. A Pankaszi Téglagyár dolgozói elhatározták, hogy jó példát mutatnak a kultúrmunkásban is. Móricz Zsigmondi úri muri című színdarabját tanulták meg az irodai dolgozók és a fizikai munkások. Lelkesedésből az összes szereplők kitűnőre vizsgáztak. Nem kímélték a fáradságot és az eredmény sem maradt el. Február 19-én este az előadás kezdetére megtelt a terem, pedig nagyon rossz idő volt , a nézők nem hiába jöttek el. Nagyon jól sikerült az előadás. Mihályka Kálmán, Németh Sándor, Mihály Kálmán, Balogh Erzsébet, Horváth Elza és a többi szereplő is jól játszottak. A pankasziak sok tapssal jutalmazták az előadást. Reméljük, hogy az 1955-ös évben nemcsak a kultúrmunkában, hanem a termelési versenyben is jól megállják helyüket a Pankaszi Téglagyár dolgozói. Kováts Béla Tagértekezlet volt a káldi földművesszövetkezetnél A káldi földművesszövetkezet tagjai az elmúlt napokban tartották tagértekezletüket, amelyen megtárgyalták a szövetkezet eddigi munkáját, a hibákat, s azok kijavításának módját. A beszámolót Kovács Gyula ügyvezető tartotta. Ismertette a szövetkezet elmúlt évi eredményeit. Ezen a tagértekezleten választották újjá a szervezet vezetőségi tagjait, hogy a megnövekedett feladatokat a jövőben maradék nélkül elvégezzék. A hozzászólások után mintegy 500 forint értékben különböző értéktárgyakat sorsoltak ki. Komondi János A Sztahanov-mozgalom erőteljes fejlődése a Szombathelyi Járóműjavítóban 1954-ben 246 dolgozó érte el a sztahanovista szintet a Szombathelyi Járóműjavító Vállalatnál Kétszáznegyvenhatan lettek ismét az élgárda tagjai. Elzek a dolgozók járnak élen, jó munkamódszerekkel, újításaikkal, a technológiai eljárások pontos betartásával, minőségi munkával segítik, hogy az érlüzemjelvény még hosszú ideig díszítse az üzem homlokzatát. Az üzem idősebb dolgozói, mint Jenőfi Károly szerszámlakatos, Markó Lajos esztergályos — s a többiek — szívesen adják át több évtizedes tapasztalataikat a DISZ- fiataloknak, az új munkásoknak. A munkamódsszerátadás nagy segítője a Sztahanov-mozgalom széleskörű kibontakozásának. Emellett az idősebb ésfiatalabb dolgozók is állandóan új technikai eljárásokon kísérleteznek, és számtalan újítással tették és teszik gyorsabbá, könnyebbé az egyes munkafolyamatokat. Fatalin József cserejavító-lakatos sztahanovista például rimfuzavezeték újításával ért el országosan is kimagasló eredményt- A rimfuzát a korábbi szögvas helyett most laposvasból készíti. Felszerelését pedig egy maga által szerkesztett kis készülékkel 40 óra helyett 5 óra alatt végzi el. Ez csak a Járóműjavítóban egy hónap alatt 1050 óra munkaidő megtakarítását jeleníti. Újítását brigádja és az ország többi járóműjavító vállalata is átvette. Nem feledkezhetünk meg Balogh Mihály cserejavító-lakatosról sem. Idős korát meghazudtoló gyorsasággal 100 százalékos minőségi munkát végez. Sok fiatal került el brigádjából, akik közül a legtöbben maguk is brigádvezetők lettek. A fiatalok nagyon szeretik, mert önállóságra és kiváló minőségi munkára tanítja brigádjának minden tagját. Csékvári József is mellette tanult. Jelenleg a mozdonyosztályon brigádvezető. Markó Lajos az üzem egyik legrégibb munkása. Több fiatal vette át jó munkamódszerét. Markó bácsi szívesen foglalkozik a fiatalokkal és akkor boldog, ha azok is szép eredményeket érnek el . * A kétszáznegyvenhat sztahanovista közül csak néhányat soroltunk fel. S ez a néhány a kétszáznegyvenhattal együtt nemcsak a teljesítmények terén ér el kiváló eredményeket. A sztahanovisták minőségi munkája kifogástalan. Szerszámmal, anyaggal állandóan takarékoskodnak. Betartják a technológiai utasításokat, többszörös újítók. Ugyanakkor ott állnak a gyengébb dolgozók mellett. Ennek köszönhető, hogy 1954-ben csak 94 volt a 100 százalék alatt teljesítők száma. A felszabadulási versenyben még jobb eredményeket érnek el az üzem sztahanovistái. A Rődermozgalom kiszélesítésével pedig újabb sztahanovisták csatlakoznak a régiek mögé. Ezek közül is kiemelkedik Gazsi János futóalváz-lakatos brigádja. A brigád DISZ-fiatalokból áll. Jelszavuk a felszabadulási versenyben: „Adjunk több, kocsit a népgazdaságnak!’ A brigád átlagteljesítménye 145,9 százalék. Ha tovább foltozzák teljesítményüket, nagyobb gondot fordítanak a takarékosságra, akkor ez a brigád is áj szt hanovtetálist ad snért.