Vas Népe, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
HW®. február 2. Kedd VAS NEPE A kongresszusi verseny eredményeiről és az idei tervfeladatokról tárgyalt a Szombathelyi Pamutipar üzemi tanácsa Tudósítónktól. Szombaton délután a vállalat művelődési házában ülést tartott a Szombathelyi Pamutipar üzemi tanácsa. Az ülést Pálffy László elvtárs, a szakszervezeti bizottság titkára nyitotta meg és egyben beszámolót tartott a pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eredményeiről. Közölte, hogy a Szombathelyi Pallutipar dolgozói a termelékenység emelésében jelentős eredményeket értek el. Az egy gépórára jutó vetési előirányzatot 100,1 százalékra az egy órára jutó kikészített áru mennyiségi tervét 102,9 százalékra teljesítették. Az üzemben a kongresszusi verseny eredményeként 45 ezer négyzetméter elsőosztályú nyersárut és 173 ezer méter elsőosztályú készárut állítottak elő terven felül. Lényegesen csökkent a maradékáruk mennyisége. A csökkenés mintegy 20 ezer négyzetméter áru minőségének a javítását eredményezte. A pamutipari munkások az időközben tett pótvállalást is teljesítették. A kongresszusi munkaverseny sok újat hozott az üzem életében.Az automata szövődét például nemcsak gazdasági vonalon, hanem szakszervezeti téren is átszervezték. A régi partik brigádokká alakultak, amelyek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért küzdenek. A brigádverseny az egész üzem összesített tervteljesítésére jó hatással volt. A szövődé 1959. évi tervét négyzetméterben 103,6 százalékra, a kikészítő 102,6 százalékra teljesítette. A nyersáru minőségi mutatója a tervezett 96,2 százalék helyett 86,5 százalék volt, a készáru minőségi mutatója pedig a tervezett 93,3 százalékról 94,4 százalékra emelkedett a valóságban. Az üzemi tanácsülésen a szakszervezeti titkár beszámolója után John Ede, a vállalat főmérnöke ismertette a Pamutipar 1960. évi, illetve első negyedévi tervét. El-,mondotta, hogy a kongresszusi versenyt a felszabadulás tiszteletére kezdeményezett felajánlásokkal folytatják. Az idei feladatok teljesítése nagy kötelességet ró mindenkire. Különösen az automata szövődében kell megjavítani a munkát, mert a kezdeti nehézségek még megmutatkoznak és bizonyos elmaradás tapasztalható. Számos hozzászólás is hangzott el az üzemi tanácsülésen. Rejtényi István, a kikészítő vezetője és Dávid János a szövőde vezetője elmondotta, hogy minden műszaki intézkedést megtesznek az 1960. évi terv maradéktalan teljesítése érdekében. Czupi János elvtárs, a vállalat igazgatója a termelékenység emelésének szükségességét hangoztatta. Mint mondotta az idén az üzemben is és országosan is a termelékenység emelése a legfontosabb feladás. Hegedűs Tibor és Hock József a túlóra felhasználásáról, illetve más termelési problémákról beszélt az üzemi tanácsülésen. Az elmondott problémákra, kérdésekre Pálffy László, a szakszervezeti bizottság titkára adta meg a választ Az üzemi tanácsülés hű képet adott mind az eredmények, mind a hibák terén a vállalat 1959. évi munkájáról. Az üzemi tanács tagjai megfogadták, hogy mindent elkövetnek az 1960. évi terv túlteljesítése érdekében. Egy nap a pártis A botfáti pártiskolán zajlik az élet A város üzemeinek kommunistái tanulnak a hajdani főúri kastély falai között. A megyei pártbizottság hívta életre azt az egy hetes tanfolyamok amelyen az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatják azokat a kommunistákat, akik üzemekben a munkapadok mellett dolgoznak. Régi harcosok valamennyien, legtöbbjük már 1945. óta párttag de vannak köztük még idősebb kommunisták is. Varga József például már 1910. óta részt vesz a munkásmozgalomban. Az 1912. május 23-i nagy budapesti munkástüntetésen meg is sebesült, a Tanácsköztársaság idején pedig Szombathelyen a direktórium tagja volt. ötven éves munkásmozgalmi múlt áll mögötte, egy egész kis történelem. Mégis eljött, mert mint mondta, az ember sohasem tanulhat eleget. A tanfolyam hallgatóit reggelente autóbusz hozza ki a városból. A délelőtti órákban politikai előadásokat hallgatnak, majd megvitatják a hallottakat. Délutáni programjuk pedig tsz-látogatás. Még nem kezdődött meg az előadás, a terem előtt beszélgetnek, cigarettáznak a hallgatói. — Milyen előadásokat hallottak már? — kérdezzük. — Január 25-én kezdődött a tanfolyam — válaszolja Árvai Ferencné, a Pamutipar dolgozója. — Feldolgoztuk pártunk VII. kongresszusának anyagát, előadást hallottunk az üzemi demokráciáról, valamint a nemzetközi munkásmozgalom történetéből és a párt szervezeti szabályzatából. Legközelebb pedig kül- és belpolitikai tájékoztatást hallgatunk. Végigégnek a cigaretták és lassan 9 óra lesz. Megkezdődik az előadás. Gonda György elvtárs szavait szorgalmasan jegyzik a kalapácshoz, gyalúhoz, az esztergapad vagy szövőgép kezeléséhez szokott kezek, hiszen amit itt tanulnak, annak nagy hasznát veszik majd a gyakorlati pártmunkában. Vitatkoznak az elvtársak, mindenkinek van mondanivalója, kiegészítése, mert amiről most beszélgetnek, az mindannyiunk ügye. Lassan elközeleg a dél. Sietni kell az ebéddel, mert délután az acsádi Petőfi Termelőszövetkezetben folytatódik a program. Addig is, amíg az autóbusz megérkezik, az iskola barátságos klubszobájában jól esik egy kis kártya-, sakk- vagy valamilyen más társasjáték. Az egyik asztalnál két asszony beszélget: Ráth Anna a Pamutiparból és Kutrovics Jenőné a Takarógyárból. Nemsokára közéjük telepszik a legöregebb párttag, a 69 éves Varga József bácsi és régi élményeiből idéz, amikor hetenként háromszor kellett jelentkeznie a rendőrségen, mert aki a direktórium tagja volt, arra nagyon is „vigyáztak”. Elmesélte, hogy a Tanácsköztársaság bukása után Lingauer Albin, a Vasvármegye lap tulajdonosa, azzal vádolta, hogy 200 ezer koronával megkárosította a várost és egyebet sem csinált, csak a parasztoktól rekvirált Az ősz veterán ajkáról elevenebb a történelem. Észre sem vesszük, hogy negyed kettő. A buszra ugyan még mindig várni kell, de azért egy óra múlva feltűnik a sokat emlegetett acsádi villasor, a tsz-tagok szép, új, takaros házai. Varsányi János, a Petőfi TSZ agronómusa kalauzol bennünket a gazdaságban. A vendégek érdeklődéssel szemlélik a törzskönyvezett szép állatállományt. Kérdésük is van elég: Mikor alakultak, hány holdon gazdálkodnak, menynyit ért tavaly egy munkaegység? A tsz-tagok pedig szívesen válaszolnak. Büszkén mondják, hogy tíz éve élnek nagycsaládban, és szépen is kaptak, ki-ki munkája után. Az asszonyokat leginkább a baromfi- és a sertésállomány érdekli: lesz-e bőven sertéshús és olcsó lesz-e a tojás? A tsz megtekintése után Horváth Ferenc elvtárs, a tsz elnöke ismerteti a termelőszövetkezet tíz éves történetét. Valamennyien csodálkoztunk, hogy a tsz-ből az ellenforradalom alatt nem volt egyetlen kilépő sem, sőt inkább gyarapodtak és tíz év óta változatlan a vezetőség. Hazafelé a buszban meg is jegyezték: — Mégis csak rendben lehet az acsádi Petőfi TSZ munkája, ha tíz év alatt még a vezetőség sem változott... te telestek mire hazaértünk. Az utcai lámpák már kigyúltak, a Köztársaság téri neoncsövek tejfehéren világítottak. Amikor kiszálltunk a buszból, valaki megkérdezte: — Ugye, nem bánta meg, hogy eljött, értékes nap volt. — Nem, nem bántam meg. Valóban értékes nap volt ez. Sokat tanultunk mindannyian. Elek Tibor A Szombathelyi Járóműjavító Vállalatnál a karbantartó osztály dolgozói részére önköltség csökkentési hitelből 640 ezer forintos költséggel új műhelycsarnokot építettek. Eddig szétszórt műhelyekben dolgoztak a szakmunkások, s most az új műhelyben jelentősen növelni tudják a termelékenységet. A fenti képen az új műhelycsarnok épülné® üasúti 9 A Kőszegi Ágyterítőgyárban nagy gondot fordítanak a választék bővítésére. Ezt a célt szolgálja a nemrég üzembe helyett, új kártyavető- és másológép is. Az értékes új gép segítségével az eddigi 2—3 hét helyett 3—4 nap alatt készíthetnek bútorszövetmintátat a külföldi megrendelőknek. Képünkön Mogyorósi Géza, a mintaszövőde vezetője másolásra készíti elő a gépet. Az államosítás óta tízszeresére növelte termelését a Répcelak Sajtra A felszabadulás előtt is számottevő tejipari üzemnek számított a Répcelaki Sajtgyár, s termékei — amelyek közül néhány már akkor eljutott külföldre — nagy hasznot hoztak a Stauffer cégnek. A répcelakiak azonban azt mondják — és így is van —, hogy igazán csak 10—12 esztendeje, az államosítás óta van világhíre a répcelaki sajtnak. Az államosítás előtt alig 4 ezer liter tejet dolgozott fel naponta az üzem. A sajtgyártás legtöbb művelete kézi munkával történt. Korszerűtlen volt a gyár, s nyoma sem volt a dolgozók kényelmét, tisztálkodását szolgáló szociális létesítményeknek. Az elmúlt 10—12 esztendőben azonban óriásit fejlődött az üzem. A sajtgyártásnak úgyszólván minden munkafolyamatát gépesítették. Hatalmas, 5 ezer literes, önműködő keverőkádakban oltják, keverik a tejet, kannamosógép mossa tisztára a sok száz tejeskannát, a legkorszerűbb, zárt rendszerű, higiénikus pasztőrözőgép hevíti és hűti a kívánt hőfokra a sajt alapanyagát. Modern automata gépek dolgoznak az ömlesztőüzemben is. A Répcelaki Sajtgyár ma az ország legnagyobb sajtüzeme. Mintegy 40 ezer liter tejet dolgoz fel naponta, tízszer annyit, mint a felszabadulás illetve az államosítás előtt. A híres répcelaki Pannónia-sajtból 30 vagonnal készül negyedévenként. Még ennél is több a jóízű répcelaki ömlesztettsajtból, a Mackóból, Csárdásból, Útravalóból, Hóvirágból. Az üzem első gondjának tartja a belföldi igények kielégítését, de jut bőven a külföldi megrendelőknek is. Általában termékeinek mintegy 75 százalékát exportra szállítja. Szívesen vásárolják a jó zamatú Mackót, Pannóniát Berlinben, Belgiumban, Egyiptomban és másutt is. Az idei esztendő a szociális létesítmények emelésének éve lesz a gyárban. 1 millió 400 ezer forintos költséggel öltözőket, fürdőket, étkezdéket létesítenek. Nagy szükség van erre, hiszen a gyár és Máig caska tefimiaioséts már szociális "létesítménnyel rendeltezett. A gyár vezetői szerint az ötéves terv során tovább bővül, korszerűsödik a Répcelaki Sajtgyár. Az előzetes tervek szerint mintegy 50 százalékkal nagyobb feladatokat kell ebben az időszakban megoldania a gyárnak, s ehhez feltétlenül szükség van a további korszerűsítésre. További gépesítés történik az ömlesztőüzemben, s tovább gépesítik a Pannónia gyártását is. Az államosítás óta évről évre korszerűsödő gyár termékeinek minősége egyre javul. Az év elején kezdeményezett éves munkaverseny céljául most azt tűzték ki a dolgozók, hogy 80 százalékban exportképes Pannóniát gyártanak, s nem lesz kifogás az ömlesztett sajtfélék minőségére sem. Teljssítette tervét a 1. Ankar Gazdaság Az elmúlt évben a kongresszusi verseny nagymértékben elősegítette, hogy gazdaságunk termelési tervét teljesítse. A vállalt 626.300 forint helyett 1.270.700 forint lett a teljesítés, vagyis 644.400 forinttal több a vállalásnál. Az állattenyésztési dolgozók felszabadulásunk 15. évfordulójára máris felajánlásokat tettek, az I. negyedévi terv feladatainak túlteljesítésére, hogy ezt az évet is eredményesen zárja majd gazdaságunk. A tehenészeti dolgozók és a szakemberek vállalták, hogy 5000 liter tejjel többet fejnek, mint az első negyedévben. Értékesítési tervüket pedg 9000 literrel teljesítik túl. A vállalás értéke együtt 44.800 forint. A mesterséges borjúnevelők vállalták, hogy az első negyedévben ezer kilogrammal többet ráhizlalnak a borjukra A vállalás értéke 22 ezer forint. A süldőnevelők vállalták, hogy ezer kilóval túlteljesítik az általuk gondozott állatok első negyedévi súlygyarapodási tervét. Evállalás összértéke 18 ezer forint. Sisalai Imre