Vas Népe, 1964. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-01 / 152. szám

B Búcsúfellépés a katedrán Negyvenéves szolgálat után vonult nyugalomba Németh Antal, a katafai általános iskola igazgatója. A katafai születésű peda­gógus a múlt hét szombat­ján lépett fel utoljára az iskola katedrájára. Ebből az alkalomból az iskolá­sok és a falu felnőttei me­leg ünneplésben részesítet­ték az iskolaigazgatót. A községi pártszervezet és a tanács, valamint a helybe­li­­ pedagógusok szintén ben­sőséges keretek között vet­tek búcsút a nyugdíjba menő Németh Antaltól. Papp Gyula Katala 4 VAS NÉPE 1864. július 1., Szerda A vevő nem egyforma az elárusítónak? Szombaton délután vá­sároltam az oladi 28-as földművesszövetkezeti bolt­ban. Kértem két üveg sőrt, mire a boltvezető azt vála­szolta: nincsen sör. Kétked­tem, s díjra kértem. A boltvezető ekkor elővett egy felbontott sörösüveget és ivott belőle. Megjegyez­te, hogy higgyek a szavá­nak, nincs eladó sör a boltban. Eközben lépett a boltba egy másik vevő, aki szintén azt a választ kap­ta, hogy elfogyott a sör. Végeztem a vásárlással és elmentem a boltból. Szem­tanúk ezután mondták el nekem, hogy a másik vevő 4 üveg sört kapott és vitt el a boltból. Bosszankodva tértem vissza a boltba és megkérdeztem a boltveze­tőtől: miért nem adott ne­kem is sört, az én pénzem nem olyan mint a másiké? A boltvezető közölte ve­lem: annak ad sört, akinek ő akar. Még azt is hozzá­fűzte, hogy az illetőnek fél­re tette a sört. Nagyon kí­váncsi vagyok arra, hogy az elárusító tehet-e kü­lönbséget a vevők között. S egyáltalán beszélhet-e úgy a vevővel, mint az én ese­temben is megtörtént. Varga Györgyné Olad, Tanács u. 4. AZ OLVASÓK FÓRUMA Bosszantó! Sok bosszúságot okoz a környék lakosságának a sárvári vasútállomással szemben levő úgynevezett kerékpármegőrző. Többször előfordult, hogy a nem megfelelő felügyelet miatt dinamók, lámpák, pum­pák és egyebek tűntek el a kerékpárokról. A kerék­pártulajdonos, akit munkája vidékhez köt, kénytelen szemlélni a néhány nappal korábban vásárolt világító szerelékek roncsait. Általában kétféleképpen visel­kednek ilyen esetekben az emberek. Az egyik típus veszekszik a „megőrzővel” miért nem vigyázott job­ban a kerékpárra, másik lenyeli bosszúságát és kifi­zeti a „megőrzésért” járó két forintot. Persze, a do­lognak ezzel nincs vége. A rendőrség állandóan — helyesen és jogosan — ellenőrzi a közlekedést. Ha valaki lámpa nélkül megy, megbüntetik — jogosan! Éppen ezért javaslom: ha már egyszer a kerék­­pármegőrzők hivatalosan működnek, akkor rendsze­resítsenek tömböt a következő szöveggel: „Elismerem, hogy X. Y-tól... db kerékpárt és .. .db áramfejlesztőt lámpával megőrzésre átvettem”. (Dátum és az átvevő aláírása.) A tömbszelvény két példányban lenne ki­állítva, az egyik maradna az átvevőnél, a másik a ke­rékpár gazdájánál. A megőrző ebben az esetben érezné a felelősséget és tényleg vigyázna, s őrizne. A kerékpárt csak az elismervény felmutatójának le­hetne kiadni és jobban meg lehetne fékezni a tolvajo­kat is. S, ha valami mégis eltűnik, nemcsak­ a kerék­pár tulajdonosának kell veszekedni az igazáért. A jelenlegi helyzet ugyanis nem megnyugtató: a meg­őrzőben nincs biztonságban a kerékpárunk, ami bosszantó! Gubánovits Tamás Ikervár, Erőmű ­­ nem fogadható indokok A Sárvári Fényképész Szövetkezetbe vittem be filmet előhívásra, de elutasítottak, hogy nem vállal­ják. Érdeklődésemre többféle választ kaptam, ame­lyek közül — véleményem szerint — egyik sem fo­gadható el. Arra hivatkoztak például, hogy filmet csak akkor hívnak elő, ha másolatot vagy nagyítást is kell készíteni róla. Megjegyeztem, hogy Szombathe­lyen a FÉNYSZÖV-nél minden további nélkül vál­lalják a film előhívását és nincsenek kikötéseik. Ezután kértem a panaszkönyvet, hogy sérelmemet abban rögzíthessem. Nem kaptam meg, mondván: ilyen nálunk nincs. Nem értek egyet a sárvári Fény­képész Szövetkezet eljárásával. Miért szabják meg, hogy a­ fél egyszerre a másolást­, illetve a nagyítást is rendelje meg, amikor beviszi filmjét előhivatni? Udvardi János Sárvár, Lenin út 13. Az utasok­­ gratulálnak A LATEX Vállalat húsz dolgozójával együtt állandó utasa vagyok az 1728-as Sopron—Kőszeg—Szombat­hely között közlekedő autó­busznak. Télen hófúvásban, nyáron rekkenő hőségben naponta várjuk a buszt, hogy haza, illetve munkába vigyen bennünket. Az első naptól kezdve bensőséges kapcsolat, s jó viszony alakult ki az utasok és az örökké mosolygó, udvarias „Terike és Józsi bácsi” — az autóbusz kalauza és gép­kocsivezetője — között. Ezek a dolgozók nehéz köz­lekedési viszonyok között is dicsérendő magatartást tanúsítottak. A buszutasok gratulálnak munkájukhoz és egyúttal ők is sok ud­varias, vidám utast kíván­nak a busz személyzeté­nek. Horváth István Szombathely, LATEX Vállalat Nem eladói Szombathelyen a Tolbu­­hin és Wesselényi út sar­kán levő vas- és edény­bolt kirakatában két ke­rékpárcsomagtartót láttam Az egyik ára 32 forint, a másiké 25 forint volt, lega­lábbis így tüntette fel az árcédula. Bementem az üz­letbe és egy csomagtartót kértem, de az elárusító ke­reken kijelentette: nincsen! A válasz meglepett és mondtam, hogy­ hogy nin­csen, mikor a kirakatban kettő is van kitéve. Az el­árusító közölte, hogy a ki­rakati példányok nem ela­dók. Miért tévesztik meg a vevőket azzal, hogy csak a kirakatban tartják az árut, az üzletben meg nem kap­ható? Ecker Ignác Peresznye, Dózsa u. 60. Néhány észrevétel A Vas Népe június 12-i számának utolsó lapján Színes faanyag címmel egy közleményt olvastam, amely szerint Molothov szovjet kutató élő fá­kat színezett furnéinak. Az utóbbi időben egyéb folyóiratokban is olvastam erről, sőt az idei lipcsei vá­sáron láttam egy francia cég kész bútorokat is kiál­lított* élve színezett fák­ból (bükkfa) szép tetszetős kivitelben. Nem tudom mi­ért van az, hogy a külföldi találmányokat fölmagasz­talják. Ugyanis már 4—5 évvel ezelőtt, részben álla­mi támogatással az élőfa színezést sokkal tökélete­sebben megoldottam. Igaz, amikor gyakorlati kivitele­zésre került volna sor, az újításomat azzal utasították el, hogy „időközben beve­zetett fafelület kezelési el­járások feleslegessé teszik az újítás bevezetését.” Tu­domásom szerint a helyi Bútoripari Ktsz is nagy mennyiségű furnérlemezt szerez be Franciaországból, amelyeket az én színezési eljárásommal hazailag is elő lehetne állítani. Újítá­som bevezetése országos szinten komoly valutameg­takarítást jelentene. Gyimesi Ferenc MÁV műszaki főintéző Szombathely, Fürst Sándor u. 10. Krémfagyizók, figyelem! Megyek a Nagyszállónál, s egyszercsak megpillantom a fagylaltos bódét. Léptei­met meggyorsítom, hogy mielőbb fogyaszthassam kedv­enc édességemet: a krémfagyit. Korainak bizo­nyul az öröm, mert az el­árusító azonnal leszerel: csak két forintossal lehet fizetni! Igen, aki a Nagy­szálló sarkán levő bódéban fagyit akar venni, jó előre gondoskodjon két­forinto­sokról. Miért? Érthetetlen követelmény, hiszen a ki­mérő nem önkiszolgáló és nem is automata, hogy­ csak a kétforintos pénzdarab be­dobására működik. Éppen ezért jó volna, ha mielőbb változtatnának ezen az ész­­szerűtlen újításon. Biztos vagyok benne, nem én jár­tam meg csak a krémfagyis bódénál, hogy nem fogad­tak el más pénzt, mint két­forintost. Németh Lajosné Szombathely, 42-es papírbolt SZERKESZTŐI ÜZENETEK Tóth Vince, Vép. Baján-ma­­.1 or. Panaszára a 17-es számú Autóközlekedési Vállalat azt közölte, hogy a bérletjegyek csak arra a bérletre érvényesek, amelyikre azt váltották, illetve érvényesítették. Levélírónk jú­nius 5-én, pénteken váltotta meg a következő heti bérletje­gyét, amelyet a pénztár a 24. bérhétre érvényesített. A heti bérletjegyek minden esetben hétfőn 0 órától vasárnap 2­1 óráig érvényesek. Tehát a megváltott bérletjeggyel az utazást június 8-án lehetett volna megkezdeni. A kalauz szabályosan járt el akkor, amikor az érvénytelen bérlet­jegyet nem fogadta el és az utastól bevonta. Tóth Kálmán, Bajánsenye. Levélben foglaltakra azt taná­csoljuk, hogy legyen türelem­mel. A menetrendet nem le­het máról holnapra .rr­egváltoz­­tatni. Észrevételeit­­ az illetéke­­sekhez eljuttattuk;* az ügy ér­demi intézéséről onnét kap­­ majd értesítést. ,­­ Baksa Antal, Körmend, Má­tyás k. u. 21. Kérésére meg­keressük az érdekelt szervet az ügy tisztázása végett. S­záj,Iries Mária, Kőszeg, Bú­torszövetgyár. Ha figyelemmel kísérte lapunkat, láthatta, hogy a gyár dolgozóinak kérését a múlt heti Olvasók fórumában ismertettük. F. v. Körmend. A kenyér minőségével kapcsolatos pana­szát az illetékes szerv megvizs­gálja és ha azok jogosak, bi­zonyára megteszik a szükséges intézkedéseket is. N. G. Szombathely. A hasz­nos madarak lövöldözése tilos.­ Észrevételeit eljuttattuk az il­letékes szervhez. N­. T. Szombathely. A bérlő­nek joga van a lakás használ­hatóságának fokozása érdeké­ben a bérbeadó előzetes hoz­zájárulásával és szükség esetén építésügyi hatósági engedéllyel a kilakásban. f Kisebb­­átalakítási munkálatokat (ajtó,ablak, kályha, takaréktelzhely,­ fürdő­­szobaberendezés stb. létesítése, vagy áthelyezése) saját költsé­gén, megtérítési igény nélkül elvégeztetni. A bérleti jogvi­szony megszűnésekor — a bér­beadó kívánságára — a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Hegyi Anita, Nyőgér, Petőfi S. u. 63. Levelével kapcsolat­ban azt közölhetjük, hogy eb­ben az ügyben meg kell ke­resni a 2-es számú Autóköz­lekedési Vállalat sárvári ki­­rendeltségét. Felvilágosítást on­nét kap majd. Nagy László, Szombathely, IV. kerület Hársfa utca 4. A levelében említettek figyelemre méltóak. . A levél közlésétől azonban el kell tekintenünk, mert lapunkban hasonló té­májú cikkben foglalkoztunk e jelenséggel. Máskor is fordul­jon bizalommal szerkesztősé­günkhöz. F. Zoltán, Kőszeg. Ha az örökhagyó , akár az egész ha­gyatékra, akár­ annak egy ré­szére,v vagy,,, valamely hagyató-, ki -tárgyra, több" örököst neve­’­zett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesí­tettek egyenlő arányban örö­kölnek. ­fokszolnak a illetékesek A tényleges költségeket térítjük Lapunk júniu­s 10-i szám­tőkésítésével foglalkozott. A mában Az élet szerint igen, közöltekre az Állatforgat­­ó jog szerint nem... című mi Tröszt Vezérigazgatósá­­cikkünk a csepregi Gyeze-­gától az alábbi válasz ér­tem Tsz szarvasmarha­ ér­­kezett. , A megyei állatforgalmi vállalatok tsz-ekkel és egyéni termelőkkel a forradalmi munkás-paraszt kormány határozataiban jóváhagyott feltételek alap­ján kötnek szerződéseket vágóállatok hizlalására. „A korábbi években az exportra kiszállított vágómar­hákra a kormányhatározat külön export vételárat állapított meg. Az 1964. évi szerződéses akciók felté­teleit szabályozó 3­239./1963. sz. határozat az előző években érvényes export vételárakat megszüntette és valamennyi állat tekintetében bel- és külföldi minőségnek megfelelő egységes vételárakat állapított meg. Az exportra kiszállításra kerülő vágómarhák után az említett határozat 10. pontja külön 450 forint költségtérítést biztosít az export előkészítésével, ol­tással, válogatással, selejt visszahagyással kapcsolat­ban felmerülő többletköltségek fedezése céljából a termelőszövetkezetek, illetve állami és közületi gaz­daságok részére, természetesen csak abban az eset­ben, hogyha az állatok a termelő gazdaságból köz­vetlenül kerülnek exportra kiszállításra és a gazda­ság külön költségei így felmerültek. Az exportra alkalmas vágómarhamennyiség elő­zetes felmérhetősége és szervezett formában történő biztosítása érdekében az év januárjától kezdődően a tröszt utasítása alapján a megyei állatforgalmi vál­lalatok kötbérmentes megállapodásokat kötöttek ter­melőszövetkezetekkel a hizlalási akcióban leszerző­dött állatok exportra történő szállítására. A csepregi tsz is a meglevő szarvasmarhákat­­ a hizlalási akció feltételei szerint leszerződte a Vas megyei Állatforgalmi Vállalattal és később a vál­lalat olyan megállapodást is kötött a tsz-el, amely­ben kilátásba helyezte az állatok exportra történő kiszállítását. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében hozott különböző központi intézkedések a szarvasmarha-felvásárlás terén azonban olyan helyze­tet teremtettek, hogy a vágásra felvásárolható szarvas­marha-mennyiség egyes időszakokban még a mini­mális belső szükségletet is alig fedezte, így az ere­detileg exportra tervezett mennyiségek nem kerül­hettek leszállításra. Ez történt a csepregi Győzelem Tsz esetében is. A közvetlen export­szállítást a belső ellátási helyzet nem tette lehetővé, az állatokat bel­földi vágásra Budapestre rakták be, viszont az az­napi beérkezés a vártnál valamivel magasabb volt és ezért lehetőség nyílott néhány vagon állat exportá­lására. Ezek közé került a csepregi tsz állatainak egy része is. A Vas megyei Állatforgalmi Vállalat helyesen járt el akkor, amikor a vágóhídról exportra küldött marhák után a 450 forint költségtérítést a termelő­­szövetkezetnek nem fizette ki, mert erre a kormány­­határozat nem nyújt lehetőséget. Ugyanakkor, a vál­lalat felajánlotta a tsz-nek, hogy a vérvizsgálat tény­leges költségeit megtéríti, azonban a tsz azt nem fogadta el, hanem a teljes export költségtérítés meg­fizetésére pert indított a vállalat ellen, melyet első­fokon már elveszített. A termelőszövetkezetet az ex­portszállítás elmaradásából kifejezetten kár csak a vérvizsgálat költségei erejéig érte, ezt az összeget viszont a vállalat több ízben felajánlotta a termelő­­szövetkezetnek. Az átvett állatok minőség szerinti vételára belföldi és export szállításnál egyébként azonos. Kétségtelen, hogy az export-költségtérítés cí­mén darabonkénti 450 forint elmaradása hátrányos a termelőszövetkezetre, azonban a szoros belső hús­ellátási helyzetben a minimális biztonság megterem­tése ilyen intézkedést követelt. Az export-költségtérítés kifizetésére az Állatfor­galmi Trösztnek nincs lehetősége, mert az érvényes kormányhatározat kizárólag a termelő gazdaságból közvetlenül exportra szállított állatok után teszi azt lehetővé. Egyébként az export-költségtérítés kifizeté­sének elmaradása sem a vállalat, sem az Állatfor­­galmi Tröszt gazdasági eredményeit nem befolyásol­ja pozitív irányban, mert az erre szükséges összeget a Külkereskedelmi Minisztérium fedezi. Ellenkezőleg, a közvetlen gazdaságokból történő exportálás és a költségtérítés kifizetése érdeke a vállalatnak, mert a hosszú budapesti távolság magas fuvarköltségétől és az útközi súlyveszteségtől mentesül és így önkölt­sége csökken. Ebből nyilvánvaló, hogy az export­költségtérítés kifizetését megtagadni nem érdeke, sőt a közvetlen exportáláshoz fűződnek érdekei. Az Állatforgalmi Tröszt irányítása alá tartozó állatforgalmi vállalatok elsőrendű feladatuknak te­kintik a termelőszövetkezetek törvényes kereteken belüli legmesszebbmenő támogatását, ami a kérdésess esetben is megnyilvánul abban, hogy a termelőszö­vetkezeteknek a belső ellátási helyzet miatt elma­radt exportszállítás előkészítésének tényleges költsé­gei megtérítését, — bár erre jogilag nem volna kö­telezhető —, magára vállalta. Vasárnap is nyitva tart Sárváron a tejbolt Lapunk június 17-i szá­mában Mit tanácsolnak címmel közölt levélben sár­vári kisgyermekes anyák kifogásolták, hogy a nagy melegben nem tudják tar­tósítani a tejet, a boltokban szombaton­­mégis két napra kiadják" Javasolták: vasár­nap is tartson nyitva a tej­bolt. A bíráló sorokra Nagy István, a sárvári járási ta­nács kereskedelmi felügye­lője a következősképpen vá­laszolt: A megyei tanács keres­kedelmi osztálya az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalatnak béralapot biz­tosított a vasárnapi nyitva­­tartáshoz.. A vállalat­ Sár­váron a tejboltot szeptem­ber 15-ig, minden vasár­nap 6-9-ig nyitva tartost

Next