Vas Népe, 1965. augusztus (10. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
M int a szalagtáncnál: gördulnek, epscatednek és aafaaanek az utak, ha útnak lehet egyáltalán nevezni ezt a gödrökkel cifrázott sávot. De az utat ölelő erdőik változatos zöld*, csodálatos, mint a minden dombtetőn újat nyújtó panoráma. Dünnyög !s eleget a gépkocsivezető ezen a tizegynéhány kilométeres szakaszon, amely összeköti — vagy elválasztja? — Szentgotthárdot a járás csücskében megbúvó kis településtől, Kétvölgytől — A tanácsok megalakulásakor, még ötvenben vonták össze Vasalját és Ritkaházát, , mivel sok erre a völgy, hát elnevezték Kétvölgynek. De ki tudja összeszámlálni, hogy mennyi itt a hegy meg a völgy... — mondja később a tanácselnök. Óvatos település ez! Nem fogad magába járművet, s az idegennek még gyalog is istenidsértés leereszkedni az erdők borította, mezők tarkította meredek oldalon. Utca nincs. Csak házak, itt meg ott, mindenfelé. Nyolcvan ház, de ebből négy-öt kihalt. Akkor dermedt meg bennük az élet, mikorkivándorolt Amerikába másfélmillió emberünk. ..” S a házak körül felfuttatott szőlő, a házaikhoz gazdasági épület tartozik egy kis szántóval, legelővel meg erdőcskével. S ami nem magántulajdon, azon a húsz holdon málnát szüretelnek. Ez adja a 314 embernek a megélhetést, meg az erdei munka és az őszi idény a Sárvári Cukorgyárban. A saját erdő meg a szántóföld sovány kenyeret ad, itt dönteni csak hatósági engedéllyel lehet, a termést meg minden évben megdézsmálják a vadállatok. Vadászni nem szabad rájuk. Rezervátum ez a környék... Délidő van. Kihalt a táj. Még a kovácsműhelyben sem cseng az üllő, nem éleszt parazsat a fújtató, áramszünet van. Mert villanydrót is szalad a völgynek, kapaszkodik a hegynek: évek óta erre költötték a 24 ezer forintnyi községfejlesztést is. Még vagy négy kilométernyi hiányzik ahhoz, hogy minden házban világosság gyűljék,, hogy a rárlló vagy a televízió csempéssze' be' a nagyvilágot... És minscs orvos a faluban: erdőn át hat-hét kilométert kell érte gyalogolni. Kéthetenként átjön ugyan a szomszédból, s rendel a tanácsházán, de kevesen keresik fel. Kevés a biztosított, pénzért meg inkább nyög az ember... De nem ezért kaptatunk hegyen-völgyön. Néhány portára szeretnénk bekukkantani: hogyan él, hogyan bútorozta be lakását, mivel táplálkozik ennek a nemzetiségi községnek a lakossága 1965-ben, hatolunk a háziba. Az asztalon tojásba forgatott krumpli (az asszony rántotténak mondja) és saláta. A család a harmadik randája a háznak, amelyben az ódonságon kívül csak a tisztaság nagyobb. Mintha száz-százötven évet megállt volna az idő A földes szobában a konyháról fűthető kemence, homorú, zöldcsempés, s a konyha! Füstös konyha! Parázsról keresi az utat a füst kifelé. A kamrában az avar koporsókat utánzó ládafia, s megannyi múzeális tárgy, érték. Külön kis háziműhely regél a teljes önellátásról. Micsoda értékek, s micsoda élet! És lakói nem tudják, hogy múzeumiban élnek... A község legmodernebb háza egy másik dombon emelkedik. Sulita Józsefékiek van a tanítóikon kívül televíziója a faluban, s tavaly költöztek kétszobás, új otthonukba. A konyhai búboskemence itt már csemipés, mindkét szobában új bútor: sötét, domború politúros szekrényeik, világító re-— És tegnap? 1 . — Reggelire tojás volt teával, ebédre húsleves, sonka, saláta, vacsorára meg a maradék... — Konzervet szokott-e venni? — Ha van sertéspörköltet, meg lekvárt... Kamra kettő is áll egymás mellett. Vécé a gazdasági épület végén, fürdőszoba nincs. Mindenre egyszerre nem futhatja. ..?! Egy völggyel odébb földbe süppedt épület, girbe-gurba betűkkel tréfás kedvű suhancok ráírták: ABC Áruház. — Nem is olyan tréfa — mondja Kovács Vilmos, az üzletvezető. — Itt valóban mindent lehet kapni.. S körbejárjuk a csöppnyi „termeket”: egy kis lyuk az áruház, a másik a kocsma, a folyosóról nyílik a raktár. A kocsmateremben táblák: „Tánc közben lekérés nincs”. A moziműsor egyik előadása a Magánélet című B. B. filmet hirdeti.. •— Mennyi a forgalom? — Mikor idekerültem, 1952- ben évi 90 ezer forint volt, most már eddig 600 ezer forint. A kocsmáé kevesebb: 25—30 ezer forint, mert bár van hőzfiszererén, a gyakori áramszünet miatt mit sem ér. De épül már az új üzletház, jövő húsvétkor már ott vásárolhatnak az aszszonyok. És nem kell a táncolni vágyóiknak sem ebben a szűkös helyiségben szoronganiok, állnak a kultúrház falai. A látszólagos elzárkózás és egyéni boldogulásra való törekvés mögött más is van. 23 000 forintnyi társadalmi munka, amit a művelődési otthonnál végeztek, s segítenek azért is, hogy mielőbb felépüljön az autóbuszváró. Hogy a bejáró kisdiákoknak ne kelljen fagyoskodniok. Épül a gazdasági központ és a kultúrközpont. De mennyi még a tennivaló! A nőtanácsnak, hogy ne csak a gonkcát szeressék a kétvölgyi gyerekek, TTT-nek, hogy Semén ekék is kimozduljanak „múzeumukból”, az egészségügyieknek, hogy igény legyen a fürdőszoba, s ne csak a pajták legyenek tiszták, s a kultúr- munkásoknak, hogy ne csak a tánc meg a mozi jelentse az egyedüli szórakozást.. A sokvölgyű Kétvölgy lakói már megérezték, hogy ká kell törni ebből a természetes rezervátumból. S ehhez minden segítség, lehetőség adva van. Szakály Éva Mesébe illő házikóra hull a déli verőfény: Semenescék portája ki tudja hány száz éves Tn? -----------— 8 Szetteiek Sajó M. Szombathely. Kézirata, sajnos nem használható, bármennyire őszinte is a sorok mögött meghúzódó érzelem. A Juhász Gyula idézet viszont találó, ötletes. * Svajda J. erdész: Családok új otthona című írásában érdekes dolgokat olvastunk. Különösen a következő sor ragadott meg bennünket: „Kéményerdők, kérk, büszkélkedők.” Ezen már töprenkednünk kell. A közölhetőségen nem. Sajnos. * Bognár I. Vassurány. Két versét — bár nem közöltük — hasznos írásnak tartjuk. Igaza van, ez a stílus kissé régies, de közérthető. Kár, hogy sok közhely akad bennük. * Nagy R. Szöllős. Újabb verseiről ugyanaz a véleményünk mint a Napvárásról. ígéretes, de még kiforratlan írások. Verseiből küldjön ezután is, szívesen olvassuk. * Bazsó M. Szombathely. Nem tudjuk, honnan az ihlet a beküldött vershez, de furcsának találtuk. E verséből csak bizonyos kezdetleges formaérzékre következtethetünk, költői tehetségre, sajnos nem. Költői álnevet — egyelőre — ne válasszon, s főleg ne azt, amit verseiben megjelölt * „Kis Bence” Szombathely. Mindkét írása tetszett, ha a közölhetőség mértékét nem is ütik meg. Értékük a közvetlenség, egyszerűség, nem utolsó sorban a szép külső. Az egyéniség azonban hiányzik soraiból, írjon máskor is. * Devecseri L. Vasszilvágy. Kezdetleges írások, s ha többre, jobbra nem futja erejéből, azt javasoljuk, ne kísérletezzen vele. * Kapornoki F. Kercaszomor. Gondolatai jók, írása avatag. Amit ír, úgy hat, mint egy külpolitikai vezércikk néhány mondatának verssorokba tördelése, s hozzá néhány szóvirág. Ez pedig kevés. sk Ifj. Takács J. Rábapaty. Nehezen kibetűzhető írásából annyit sikerült megállapítanunk — némi késlekedés után, ezért elnézését kérjük —, hogy kinyomtatásra nem alkalmas. Nem biztatjuk. * Többeknek: Szerkesztőségünk kéziratokat nem őriz meg, és nem küld vissza. Két völgy között Kétvölgy ED Bizalmatlan, szúrós világos szemek, magába zárkózó tekintet. Az öregasszony vendül mormicol magában, aztán elcsosszog a pajta felé, s hívja az unokáját: — .Joskááá! Josikáááá! A fiú a lugasnál jön, de a ház egyik ajtajából is feltűnik két riadt fiúcska, odébb még egy, s egy pöttömnyi kislány házilag faragott ökörjárom-játékocskával. Hirtelenjében számolni is nehéz őket, s olyanok, mint a tojás. A kislány bőgni kezd, csak akkor hagyja abba, mikor a hihetetlenül vékony asszony, az anyja a karjába kapja. Ha mind együtt lennének, kilenc gyerek kapaszkodna most Treiber Ágostonná szoknyájába. Négyen járnak iskolába, jövőre hatan, mert egy ikerpár is van. Családi pótlékban nem részesülnek, mert az apa állandó munkahelyet nem vállal. A patyolattiszta istállóban tehén bőg, évente három disznót vágnak... — Miből? — Az ember itt-ott dolgozgat, s ha ősszel megindul a munka a gotthárdi játékgyárba oda menne... És segítik őket a szomszédok, a nőtanács és ritkán csomag is jön Amerikáiból... — Ma mit főztek? — Krumplilevest... Aztán noszogatásra: — Sülthúst melegítek, meg hozzá salátát. De legjobban megeszik a gánicát, azt nagyon megeszik... A „tiszta" szobáiban a szentképekkel díszített régi omáriumon kívül modern kettős ágy, szekrény és toalett-tükör. A rendetlenség nagy: nem érnek rá takarítani. A pajta, az mási, ha az piszkos, azért megszólják a gazdát! A konyhában és a másik szobában múzeális bútorok. Asztalnak használható, kihúzható ágy, bölcső, amely egyúttal kiskocsi is (az ember csinálta meg), a megszámlálhatatlan múzeumba illő tárgy... Hárman élnek a messziről is tisztaságot sugárzó, mesebeli házikóban: Sömenek József, a felesége, meg a fia. Mindhárman idősek. Sokat dolgoznak. Szinte „ellenükre” kumné, csipkefüggönyök... a kispolgári ízlés összes kelléke. — Mit főzött ma? — kérdem az asszonyt. — Jaj, istenkém, ma éppen semmit, mert fáj a gyomrom, az ember meg nincs is itthon. A gyereknek majd leütök tojást. .. f *— Konzervet vásárolnak-e az asszonyok? — Nagyon fogy. Eleinte félre rendeltem néhány üveggel az utazótól, most meg már mindenfélét visznek. Kenyér kétnaponként érkezik, s kevés a kétszáz kiló. Felvágotthoz ritkán jutnak. Pacára csak a füstös konyhában. Ma istwen készül az ebéd. Fotó: Nagy Ottó WOOD. A. Szó. 27 ELEKTRIE. NDK. Szó. 56 Hol találunk szakfolyóiratokat ? Hasznos jegyzéket jelentetett meg a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár a megyében található hazai és külföldi szakfolyóiratok lelőhelyeiről. Központi, vállalati, üzemi könyvtáraink a tudományok és művészetek iránt érdekődő olvasók, kutatók számára a világ minden tájáról járatnak időszaki kiadványokat, folyóiratokat, tudományos lapokat. A Szakfolyóirataik lelőhelyjegyzéke című kiadvány ezek közül hétszázhúszat sorol fel a magyar ábc betűsorrendjében, s közli a kiadó országok nevét valamint az intézmény, könyvtár nevét, ez utóbbiakat a rövidség kedvéért a megfelelő rövidítéssel, illetve az országosan használt kódjelekkel. A címben szereplő folyóiratok közül például a WOOD (magyarul Fa) angol faipari szaklap, a szombathelyi Nyugat-magyarországi Fűrészek könyvtárában, az ELEKTRIK című NDK lap pedig a szombathelyi Remibben található. Tizenkilenc ország tudományos és művészeti irodalmáról ad áttekintést a jegyzék. A magyar nyelvűeken kívül legnagyobb számban a német, angol, francia és orosz nyelvű folyóiratok találhatók megyénk könyvtáraiban, s távoli földrészek, országok, mint például Ausztrália, Brazília egy-egy kiadványa is eljut hozzánk. A szomszédos Ausztriát, Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Romániát s természetesen a Szovjetuniót több folyóirat is képviseli, s még távoli nyelvrokonainktól, a finnektől is jár hozzánk egy folyóirat a KAUNAS KÖTI című, lakáskultúrával foglalkozó kiadvány. (Lelőhelye a megyei könyvtárban!) Mint a jegyzék előszavában olvashatjuk a könyvtár ezzel a kiadvánnyal tájékoztatni szeretné az intézményi könyvtárosokat és a különböző szakterületeken dolgozó szakembereket a szakirodalom legfrissebb termékeiről. Ugyanakkor meg akarják valósítani a megyei könyvtár közreműködésével a helyi könyvtárközi kölcsönzést. A közzétett jegyzék válogatás, tehát nem tartalmazza azt a nagyszámú hazai és külföldi kiadványt, amely közvetlenül, vagy közvetve nincs kapcsolatban valamelyik művészettel, tudományággal. Mellőzik a képeslapok, napilapok, vicclapok, divatlapok felsorolását. A gondosan szerkesztett lelőhelyjegyzéket a könnyebb tájékozódás és eligazodás céljából tárgymutató egészíti ki. Ebből kiderül, hogy az agrártudományok, az orvostudomány, a híradástechnika, az állategészségügy, az építészet, a könyvtártudomány, az irodalom, a lakáskultúra, a pedagógia területéről például milyen gazdag, soknyelvű folyóiratanyag áll megyénk szakemberei rendelkezésére. A jegyzéket Bánó Zsuzsa, a megyei könyvtár munkatársa állította össze, kiadja a Vas megyei Könyvtárközi Bizottság. " VAS NÉPE 1965. augusztus 1. Vasárnap