Vas Népe, 1967. március (12. évfolyam, 52-76. szám)
1967-03-02 / 52. szám
Kállai Gyula választási beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságunkban fontos szerepet betöltő ipari vidékké fejlődtek. Debrecennek abban a választókerületében, ahol engem képviselőnek jelölteti, ma az ipari üzemek többet termelnek, mint korábban az egész megyében. Ez a fejlődés nem sajátos debreceni vagy Hajdú megyei jelenség. Ugyanezt elmondhatjuk Nyíregyházáról, Békéscsabáról vagy Szegedről is, amellett, hogy tovább fejlődtek a régebben ipari jellegű városok, amilyenek Miskolc, Pécs vagy Győr. A vidék iparosítására irányuló törekvéseink eredményeit jelzik a hatalmas létesítményekkel ékes új városok mint Dunaújváros, Tiszaszederkény, Komló vagy Kazincbarcika. A vidék ipari fejlesztését továbbra is szívünkön viseljük. Húsz év alatt teljesen megváltozott a magyar falu képe. A népet kiszipolyozó, elmaradt, alacsony termelékenységű nagybirtokok helyén ma már a szövetkezeti gazdák birtokai vannak, s közöttük egyre több az olyan erős, fejlődő, korszerű nagyüzem, amilyen például a híres nádudvari „Vörös Csillag”” vagy a földesi „Rákóczi” amelyek a legtöbb állami gazdasággal és sok más termelőszövetkezettel együtt sok fontos terményből kétszer akkora termést is betakarítanak, mint a hajdani egyházi vagy grófi nagybirtokok. Érdemes elgondolkodni a következő számokon: a szántóterület csaknem 1 millió holddal kisebb, a lakosság pedig 1 millióval nagyobb, mint amennyi 1938-ban volt, mégis az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás a legfontosabb cikkekből a felszabadulás előttihez képest a többszörösére nőtt, emellett mezőgazdasági exportunk is mintegy 50 százalékkal nagyobb a háború előttinél. Minden eddiginél nagyobbak a lehetőségek a kultúra, a műveltség elsajátítására. Az elmúlt tanévben a középiskolákban mintegy 410 ezer, az egyetemeken és főiskolákon 94 ezer diák tanult, ez csaknem kilencszerese a háború előttinek. Az elmúlt években színesedett, gazdagodott irodalmunk és művészetünk, számos film, irodalmi és zenei alkotás nagy sikert aratott és maradandó határt gyakorolt a nézőkre. Ennek eredménye az is, hogy ma már nemcsak labdarúgó csapatainknak, hanem kulturális együtteseinknek, irodalmunknak és művészetünknek, s a magyar tudománynak nagyon jó híre van határainkon túl is. Ez szocialista kultúránk elismerése! A gazdasági és kulturális építő munkában elért eredmények nyomán tovább javultak népünk életkörülményei. Az emelkedő életszínvonal megmutatkozik abban is, hogy a takarékbetétek összege meghaladta a 23 milliárd forintot, egymilliónál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csaknem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népüek jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A nyugellátást — amely régen csak kiváltságos rétegek sajátja volt — a dolgozó társadalom egészére kiterjesztettük. Egymillió kétszázezer nyugdíjasunk van. Amikor nyugati látogatók érdeklődésére megmondom ezt a számot, csodálkozva kérdezik, hogy miből tudjuk ezt fedezni. A válasz egyszerű: nálunk szocializmus van, amit a nép megtermel, az a népé! Helyes és szükséges visszatekinteni a múltra, az eredményekre, mert ez erőt ad, mégis nekünk elsősorban a jelen kérdéseivel és a jövő feladataival kell foglalkoznunk. Hazása mellett a társadalombiztosítási juttatások kiterjesztése és a családi pótlék emelése után bevezettük az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez messzemenően gondoskodik a munkából kiöregedő termelőszövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási áraikat a múlt év elején felemeltünk, nemrégiben pedig töröltük a termelőszövetkezeteknek azokat a hiteleit, amelyek a szocialista átszervezés, a szövetkezetek megalakulása kapcsán keletkeztek. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek még jobban gazdálkodjanak. Az intézkedések hatása megmutatkozik a termelőszövetkezeti parasztság hangulatában, a szövetkezethez való ragaszkodásnak erősödéséiben. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődése, szervezetük megszilárdítása, tagságuk öntudatának növekedése megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. Tavasszal összeül az Országos Termelőszövetkezeti Kongresszus, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezetek további fejlődéséhez szükséges tennivalókat és javaslatokat dolgozzon ki az országgyűlés és a kormány számára. A kongresszus megválasztja az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot is. Ez a tanács, valamint a megyénként megválasztásra kerülő megyei termelőszövetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszövetkezetek és tagságuk érdekvédelmét és együttműködve az állami és társadalmi szervekkel, biztosítják a termelőszövetkezeti tagok tényleges beleszólását a mezőgazdaság feladatainak kijelölésébe és a végrehajtás megszervezésébe. A múltban Nagyatádi Szabótól Nagy Ferencig sokan és sokszor próbálták egységes szervezetbe tömöríteni a gazdag- és szegényparasztokat. Valamennyi ilyen kísérlet eredménytelen maradt, mert arra épült, hogy leszerelje a szegényparasztság forradalmi mozgalmát és elszakítsa a falu dolgozóit természetes szövetségesüktől, a munkásosztálytól. Most az erős és szilárd, szocialista tartalmú munkásparaszt szövetség talaján létre jöhet az egységes osztállyá szerveződő parasztság igazi szövetsége! Egész munkánk legfőbb célja a lakosság élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, életszínvonalának emelése. A kongresszuson erre nézve is több elhatározás született. A kormány rendeletet hozott a gyermekgondozási segély bevezetésére. A segélyt igénybe vevő asszonyok két és fél évig otthon maradhatnak kisgyermekük mellett. Ez azonban nem jeleníti azt, mintha vissza akarnánk térni az „asszony maradjon a főzőkanál mellett” ósdi szemléletéhez. Változatlanul valljuk, hogy a férfiaikat és a nőket egyenlő jogok illetik meg a termelésiben, közéletben és — természetesen — a család, eltartásában, a gyermekek nevelésében, bár ezzel még nem minden férfi ért egyet, egyenlők a jogok és kötelezettségek a háztartás gondjaiban is.Adig — látva a helyzetet — keserű csalódással mondják: „a több jelölt állításával csak látszat-módosítások történtek, mert az ellenjelöltek is ugyanazt a politikát képviselik”. Ez nem tetszik nekik! De magukra vessenek, hiszen saját magukat csapták be! Mi világosan, egyértelműen megmondtuk: bevezetjük az egyéni választókerületet, szélesítjük a szocialista demokráciát, lehet több jelöltet is állítani. A választoit milliói pedig erre azzal válaszoltak, hogy lehet több jelölt is, de az egyetlen politika, amelyet népünk elfogad és magáénak tart, az a párt, a Hazafias Népfront politikája! Más politikai platformnak a Magyar Népköztársaságban, helye, jövője nincs! Minden választás egyben olyan időpontot is jelent, amikor egy-egy újabb ifjú nemzedék vált felnőtté, megkapja a szavazati jogot. Most 600 ezer ifjú választó lép életében először az urnáik elé. Gondoljuk csak el! 1949 óta ez az ötödik választás, s minden alkalommal hozzávetőleg ugyanennyi fiatal lett választópolgárrá. Ez azt jelenti, hogy a mostani közel 7 millió választó közül 3 millióan már az épülő szocializmus viszonyai között nyerték el a választójogot. Az ifjúság nemcsak a haza jövőjét jelenti, hiszen nálunk a fiatalok aktív alkotói jelenünknek is, megilleti őket mindaz a jog, ami az idősebbeket, s ezzel együtt vonatkoznak rájuk a kötelezettségek is. Meggyőződésünk, hogy a magyar fiatalok a szocialista haza védői, a szocialista társadalom teljes felépítésének, a haladás ügyének lelkes harcosai, s erről tanúbizonyságot tesznek a március 19-i választásokon is. ü li kormányintézkedések hatása a mezőgazdaságban Kormányunk már eddig is gazdasághoz ragaszkodó, szűksok tízezer gépet, több száz képzett, lelkes, munkabíró ezer tonna műtrágyát, ezer és tagsága és vezetősége legyen ezer új épületet, sok nagyüzem Ezt a célt szolgálta a kormi istállót biztosított ehhez, mánynak a kongresszus dön- De a termelőszövetezetek tése nyomán bevezetett több megerősítésében is a legfontos intézkedésesabb az ember,, az, hogy mi.- A termelőszövetkezetekben den szövetkezetnek a közös végzett munka megfelelő dí A jövő programja Van programunk a következő évek tennivalóira, fejlődésünk meggyorsítására. Ennek alapja a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus reformja és társadalmi-politikai viszonyaink további tökéletesítése. Ezt a programot pártunk IX. kongresszusa jóváhagyta, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta és választási felhívásában az egész népnek elfogadására ajánlotta. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a választások napján egész népünk szavazatával kifejezésre juttatja, hogy ezt a programot sajátjának tekinti. Feladataink között az első helyen továbbra is a gazdasági kérdések állnak. Népgazdaságunk fejlődésének alapja a jövőben is az ipar. Korábban mi magunk is sokszor emlegettük, hogy iparfejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk kielégítését hosszú távlatra biztosítottuk. Harmadik ötéves tervünk utolsó évében, a Szovjetunió segítségével, megkezdjük atomerőművünk felépítését is. A következő években további nagy előrehaladást akarunk elérni azokban az iparágakban, amelyekben Magyarországnak jó lehetőségei vannak. Hadd említsek néhány példát. Hazánknak számottevő természeti kincse a bauxit. A Szovjetunióval kötött egyezményünk értelmében a Magyarországról odaszállított timföldből előállított alumíniumot teljes mennyiségben visszakapjuk, s iparunk, népgazdaságunk javára igen előnyösen hasznosíthatjuk. Minden bizonnyal hallottak, olvastak már az úgynevezett autóbuszprogramról. Mit jelent ez? Sokoldalú nemzetközi kooperáció segítségével fokozatos fejlődés után 1970-től évente már 7 ezer autóbusz készül hazánkban. Ehhez elég megjegyezni annyit, hogy a legnagyobb európai gyárak termelése ,sem haladja meg az évi 4 ezer darabot. Ugyanakkor nagy ütemben korszerűsítjük a vasúti közlekedést és áruszállítást is. Továbbra is az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegyipar. Szükség van erre, mert szocialista mezőgazdaságunk még több műtrágyát ,és növényvédőszert kíván. Világszerte elismert gyógyszeriparunkat továbbra is erőteljesen bővítjük. Fejlődik és korszerűsödik a hagyományos magyar élelmiszeripar. Az ipari termelés fejlesztésében nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem elsősorban a minőségi követelmények teljesítése a döntő tényező. Pártunk legutóbbi kongreszszusáról szólva néhány helyen — tréfásan vagy talán komolyan is — azt mondogatták, hogy tulajdonképpen „paraszt kongresszus” volt. A kongreszszus természetesen népgazdaságunk bel- és külpolitikánk társadalmi életünk minden lényeges kérdését megvitatta és bár nem volt „paraszt kongresszus” helyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a paraszti élettel. A mezőgazdaság termelés növelése nélkül elképzelhetetlen népgazdaságunk fő ágazatainak arányos fejlődése. Minden termelőszövetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedelmező nagyüzemmé kell fejlődnie! Kétmillió ember költözött új lakásba Ma a családi tűzhely megteremtése jelenti sokak számára a legnagyobb gondot. Régen a kapitalista Magyarországon a városokban sok ház kapuján függött a kiadó lakások hirdetése. De ez nem azt jelentette, hogy sok volt a lakás, hanem azt, hogy az általános életszínvonal olyan alacsony volt és a lakbérek olyan, magasak, hogy a dolgozók tömegeiben fel sem merülhetett az igény korszerű fürdőszobás, központ fűtéses villannyal, gázzal ellátott lakás iránt. Most az életszínvonal emelkedése tükröződik abban is, hogy mindenki összkomfortos lakást igényel. Hazánkban a felszabadulástól 1956-ig 354 ezer, az utóbbi tíz év alatt viszont 574 ezer lakás épült és a családtagokat is számítva, csaknem két millió ember költözött új lakásba. A harmadik ötéves terv 300 ezer lakás építését tűzte ki célul. .Kormányunk átfogóan vizsgálja, hogyan lehetne ennél több lakást építeni és elosztásuk jelenlegi rendszerét is megjavítani. A helyzet megjavításához feltétlenül szükséges az is, hogy a lakást igénylők maguk is jobban járuljanak hozzá otthonuk megteremtéséhez. Ezt a kormány segíti azzal, hogy növeli az állami kivitelezésiben épülő szövetkezeti lakások számát, jobb feltételeiket teremt a magánerőből történő építkezésekhez, azonkívül több lehetőséget kívánunk adni az üzemeknek hogy jobban támogassák dolgozóik lakásépítését. Az erős és egészségesen fejlődő népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kívánjuk hasznosítani előrehaladásunk meggyorsítására. Ebben nagy szerepe van a gazdasági mechanizmus jövő év elején bevezetésre kerülő reformjának. Az új gazdasági mechanizmusban jelentősen megnő valamennyi gazdálkodó szerv önálósága és ezzel együtt a felelőssége is, anyagilag közvetlenül is érdekelt lesz abban, hogy mind a vállalat, mind a népgazdaság számára a legeredményesebb megoldásokat keresse és alkalmazza. Következetesebben érvényesítjük a szocialista bérezés és jövedelemelosztás elveit is. Keressen többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik a társadalom javára, viszont szűnjenek meg a társadalom kárára ügyeskedéssel szerzett jövedelmek! Fejlesztjük az üzemi, a termelőszövetkezeti és vállalati demokráciát is. Szélesítettük a szocialista demokráciát Ennek az a célja, hogy a dolgozók még inkább sajátjuknak érezzék a gyárat, a szövetkezetet, s ennek megfelelően dolgozzanak gyarapodásáért. A szocialista Magyarország teljes felépítése csakis a legszélesebb tömegek tudatos cselekvésének eredménye lehet. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a szocialista demokrácia további szélesítésére. Ennek jegyében kívánjuk minden szinten erősíteni a nép által választott hatalmi szervek ellenőrző szerepét az állam igazgatási tevékenysége, gazdasági és kulturális élete felett. Ezért igyekszünk növelni az országgyűlés, a megyei, városi, járási és községi tanácsok szerepét és jogkörét. A mostani választási előkészületek már az új törvény alapján, a szocialista demokrácia szélesítésének jegyében folytak. Bár az új törvény még nem bontakoztathatta ki a benne rejlő nagy lehetőségeket, már eddig is sok jó tapasztalatot hozott. A választóik sok új embert jelöltek képviselőinek és tanácstagnak, s ezzel a funkciók halmozása is csökken. . Az új választójogi törvény máris egészséges pezsgést, alkotó vitaszellemet hozott közéletünkbe. Nyilvánvaló, hogy ez kedvezően érezteti majd hatását az új országgyűlés és a tanácsok munkájában. Mégis, akadnak olyanok, akik az új választási rendszerben is csalódtak. Kik ezek? Népünknek olyan — úgymond — „jóakarói”, akik titkon remélték, hogy ha többpártrendszer nem is lesz ugyan, de az új választási rend lehetővé teszi számuikra, hogy ellenzéki programmal szerephez jussanak. Most pe- VAS NÉPE Külpolitikánk alapja a magyar-szovjet barátság Amikor politikai programunkat és céljainkat Önök elé tárjuk, egyben azt is kérjük, hogy továbbra is támogassák a Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amelynek — társadalmi rendünkből eredően — alapvető és fő célkitűzése a béke megőrzése. Külpolitikánk szilárd alapja az oltópheftertlen magyar— szovjet barátság. Az államközi kapcsolatokban ez a barátság magától értetődően csak a felszabadulás óta nyilvánulhat meg, de népünk szívéból ötven év óta kiolthatatlanul él. ötven évvel ezelőtt a magyar szegényparasztok és munkások tízezrei harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. Elsőként követtük a világraszóló példát — megteremtve a Magyar Tanácsköztársaságot. A második világháborúban pedig a dicsőséges októberben született Szovjetunió fiai vérüket ontották a magyar nép felszabadításáért — büszkéik vagyunk arra, hogy a magyar— szovjet barátság egyidős a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal Egész népünk úgy készül annak 50. évfordulójára, mint saját nagy nemzeti ünnepére! AM a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz, az erre a külpolitikára, a békére, a társadalmi haladásra, a szocializmus világméretű győzelmének perspektívájára adja szavazatát! A szocialista országok olyankor érik el legnagyobb sikereiket, amikor kicserélik tapasztalataikat az új élet építésében és közösen lépnek fel az imperialisták háború és népellenes politikája ellen. Mivel a szocialista világrendszer a világ fejlődésének döntő tényezője , egysége, ereje összehangolt politikai fellépése a béke legfőbb biztosítéka. Ezt az egységet a kínai vezetők szűk csoportja sajnálatos módon megbontatta. Rágalomi hadjáratot folytatnak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, súlyos károkat okozva a nemzetközi munkásmozgalomnak. A béke és az emberi haladás ügyénell, A forradalmi hagyományokban gazdag nagy kínai népben és kommunista pártjában vannak a marxizmus—lendndz-áshoz hű erők, amelyek nem azonosítják magukat a kispolgári-nacionalista kalandorsággal. Meg vagyunk győződve róla: ezek az erők biztosítani tudják, hogy a nagy kínai nép a többi szocialista országgal együtt haladjon tovább előre a szocializmus, a béke és a fejlődés útján, azon az úton, amelyet több évtizeden át a Szovjetunió segítségével folytatott dicsőséges harcával nyitott meg maga előtt Hazánk a szocialista országokkal együtt határozottan elítéli az amerikai imperializmus vietnami agresszióját. Mivel a béke sorsát alapvetően befolyásolja az európai biztonság, kormányunk — más szocialista országokkal együtt — állhatatosan dolgozik ennek megszilárdításáért. Ennek keretében a más gazdasági és társadalmi berendezkedésű országokkal minden irányú kapcsolataink normalizálására, jó viszony és együttműködés megteremtésére törekszünk. A szocialista békepolitika eredményeként Nyugat-Európa számos kormányánál teret nyert a békés egymás mellett élés gondolata és az utóbbi időben történt néhány gyakorlati lépés előmozdítja az európai enyhülést Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a napokban eredményesen ülésezett az a bizottság, amelynek előkészítő munkája alapján áprilisban Karlovy-Varyban összeül az európai kommunista- és munkáspártok értekezlete, amelyen mi is tevékenyen részt kívánunk venni. Az európai béke és biztonság megszilárdítását leginkább az akadályozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban még mindig nem veszik tudomásul az Európában kialakult tényleges helyzetet Ma is hirdetik azt az irreális álláspontot, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ez egész német nép egyedüli képviselője, nem hajlandók elismerni a második világháború után kialakult történelmivé vált országhatárokat és azt, hogy 20 milliónyi német megteremtette a maga szuverén szocialista államát, a Német Demokratikus Köztársaságot. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya most azt jelentette ki, hogy javítani akarja kapcsolatait az európai szocialista országokkal. De hogyan higgjünk neki, ha egyiknek állami létét, a másiknak területi integritását tagadja és revansista törekvései érdekében az atomfegyverek megszerzéséért harcol. A kapcsolatok javításáról szóló megnyilatkozásaik mindaddig nem hangzanak meggyőzően, amíg nem támasztják alá azokat az európai realitások elismerése irányában tett határozott lépésekkel. A marxizmus azt tanítja: ■nemcsak magyarázni kell a világot, az a feladatunk, hogy megváltoztassuk. Olyanná tegyük, amelyben szabadság, öröm, jólét és béke az ember osztályrésze, így, ilyen értelemben, ilyen irányban akarjuk mi — népünkkel együtt — tovább változtatni, tovább gazdagítani életünket, ehhez kérjük a választópolgároktól a felhatalmazást a választáson. Meggyőződésünk, hogy március 19-én a hétmilliónyi magyar választópolgár egységesen jóváhagyását adja politikánk megvalósításához. Nálunk a választások napján nem fejeződik be a szavazás, mert folytatódik a munka! A megválasztott képviselő sem gondolhatja, hogy megkaptam a mandátumot, most négy évig nyugodtan élhetek, ugyanúgy a választópolgár sem vallhatja, hogy megválasztottam a képviselőmet, így hát négy évre eleget tettem állampolgári kötelességemnek. Építőmunkánk harmadik évtizedébe léptünk. A szocializmus alapjai megteremtésének nehéz, de szép időszaka után, most arra kérünk minden hazafit, szavazza meg azt a programot, amelynek megvalósításával jelentős lépést teszünk a szocializmus teljes felépítéséhez vezető úton és egységben, összeforrottan, erőinket egyesítve dolgozzunk e magasztos cél eléréséért! 1967. március 2. Csütörtök