Vas Népe, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
• AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS NAPJA • XII. évfolyam 179. szám ____________________ Ára 50 fillér________________________________1967. augusztus 1. Kedd Húsz éve A szocializmust építő ország históriájában jelentős dátum a felszabadulást követő második esztendő, 1947, mert húsz évvel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv, az országépítő munka első, a lehetőségekre és szükségletekre alapozott, tudományosan kidolgozott programja. Mit adott Magyarországnak, minden magyar állampolgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelése 1949-ben már 53,4 százalékkal ,volt magasabb, mint 1938-ban. A gépgyártás pedig kétszer annyi teherautót, háromszor anynyi kerékpárt, vagont, hajót, ötször annyi traktort, hétszer annyi motorkerékpárt, nyolcszor annyi mozdonyt és több mint harmincszor annyi szerszámgépet állított elő, mint harmincnyolcban, az utolsó „békeévben”. Az eredetileg három évre előirányzott beruházási tervet két év és öt hónap alatt, nemcsak megvalósították, hanem 25,3 százalékkal túl is teljesítették. Közben a falvakban is 120 ezernél több új lakóház épült, 16 új növénynemesítő telep létesült, és 26 ezer holdon kezdték el az öntözéses gazdálkodást. Az utolsó tervesztendőben az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben a szocialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kezdeményezett terv tehát előkészítette az ország szocialista átalakulását, így a Magyarország történelmében megvalósított tervszerű gazdálkodás a leghaladóbb társadalmi, gazdasági és politikai célkitűzések irányában lendítette a fejlődést. A hároméves terv izzó történelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtörtént egy másik újjáépítés is: a háborúban tönkrement, népességében megritkult ország visszanyerte hitét, önbizalmát, lendületét. A kommunisták vezetésével magabiztosan átlépett a további fejlődés útjára: szóval, tettel, munkával a szocializmus teljes felépítése mellett döntött. L. M. November elején megkezdődik a kollektív szerződések vitája Aláírás január 1-ig Mint ismeretes, 1968. január 1-én életbe lép az új Munka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vállalatok munkaügyi szabályzatainak csupán keretét, tartalmazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről mindenütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerződéseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatározzák a munkaviszony, a bérezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabályait és sok egyebet. A kollektív szerződésekben a törvényes keretek között szabadon döntenek például a próbaidőről és a felmondási időről, a bérekről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlóra pótlékokról, a részesedési alap felosztásáról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlően, vagy a szezonnak megfelelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondták, a kollektív szerződések előkészítésébe a dolgozókat széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek, dolgozóival meg kell vitatni. A javaslatokat mindenütt figyelembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javaslatra rövid időn belül köteles válaszolni, mivel a kollektív szerződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja, ezért a szerződés-tervezetek vitája a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának megjelenése után, tehát november elején kezdődhet meg. Addig is azonban megfelelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT a szerződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kiszemeltek, amelyek szeptember közepéig próbakollektív szerződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismertetik a várható jogszabályokkal. Próba kollektív szerződést készít a Ganz-MÁVAG, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a Chinoin, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Tatabányai Szénbányászati Vállalat és a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A SZOT értesülése szerint további vállalatok saját kezdeményezésre is készítenek próbaszerződéseket. Alapos előkészületek után 1968. január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvénykönyvével egyidőben életbe léphessenek. Az új kollektív szerződések egyébként minden eddigitől lényegesen különböznek majd. Felszabadulás után az államosításokat követően létrejött kollektív szerződések, egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabadságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tartalmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződések később formálissá váltak. Ezért 1957 óta nem kötöttek vállalatainknál kollektív szerződéseket, csupán bérszabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizálás és a nyereség elosztásának rendszerét tartalmazták. Mivel 1968. január 1- től a vállalatok önállóságot kapnak, s a törvényes keretek között maguk döntenek fontos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselők útján például a termelési tanácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szerződések végrehajtását. Hármas csúcsértekezlet Észak-Iránban Az észak-iráni Ramsarban vasárnap folytatódott Pakisztán, Törökország és Irán államférfiainak csúcsértekezlete. Tájékozott körök szerint a megbeszélések középpontjában a közel-keleti politika egybehangolása szerepelt. Ajabahán pakisztáni államelnök, Demirel török miniszterelnök és Reza Pahlevi iráni sah szombaton kezdte meg tanácskozásait. Ott voltak a külügyminiszterek is. Hajrá a kombájnosok versenyében Az élen Tóth Ferenc Péntek estig a megyében a gépjavító állomások kombájnosai 62100 katasztrális holdról takarították be a gabonát. A megyei igazgatóságon elmondották, hogy a kombájnosok teljesítményei egyedülállóak a gépállomások történetében Igen rövid idő alatt érték el az eredményt: egyegy kombájnnal átlagosan 211 kát. holdról takarították be a termést. A gépkezelők versenyében több kombájnos ennél jóval magasabb teljesítményekkel jutott be az élmezőnybe. Első Recsetár István, aki 460 holdról 704 tonna gabonát takarított be vormbájnjával, Nagy László a második 450 hold learatással, a harmadik Golda Péter 121 kát. hold kombájnolásával. Mindhárom kombájnos a Celldömölki Gépjavító Állomás dolgozója. A rangsorban Windisch Mátyás szombathelyi kombájnos következik, 400 kát. hold termésének betakarításával, az ötödik helyezett Ferka Ferenc (Körmend) gépkezelő ugyancsak 400 kát hold kombájnolásával. (Az utóbbi azért ötödik a rangsorban, mert 190 tonnával kevesebb gabonát takarított be Windischnél.) A rendreavatók versenyében Huszár István (Körmend) került az élre 760 kát. hold learatásával. Nagy Károly (Pácsony) 624 és Giczi Sándor (Szombathely) 600 kát. hold aratásával második, illetve harmadik a gépkezelők versenyében. * A megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kombájnosai között is folyik tovább az aratási verseny. Péntek estig beérkezett jelenések szerint eredményeik a következők: A termelőszövetkezeti kombájnosok között első Tóth Ferenc Simaság, 820 tonnával, második Takács Sándor Mesteri, 600, harmadik Papp Lajos Ikervár, 590, negyedik Péter József Celldömölk 580, ötödik Jánosi Gyula Kemenesmagasi 470, hatodik Fendrik Lajos Sárvár, 460 tonnával. Az állami gazdaságok kombájnosai közül első Kocsis István Csepreg, 731 tonnával, második Kálmán István Cepreg, 724 tonnával, harmadik Farkas Ferenc Szombathely (Vép), 625 tonnával, a negyedik Mágedli József Szombat 1 hely (Táplánszentkereszt) 615, az ötödik Varga József Csepreg, 610, hatodik Orbán Sándor Sárvár, 608 tonnával. A verseny naég tart. , Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról (2. oldal) Az élet sűrűjében (3. oldal) Befejeződött a megyei spartakiád (4. oldal) 50 sor foka (4. oldal) Zuhog a napfény, megolvad alattunk az aszfalt. A nádasdhegyaljai ifjúsági tábor bejáratánál a hús bokrok alatt vigyáz az őrség. Érkezésünkkor felpattannak, s hiába a gyilkos meleg, kötelességtudóan „igazoltatnak” bennünket. Néhány órája foglalták el őrhelyüket, egészen frissek még a kötelességteljesítésben. A csoport ugyanis ma reggel — héten! — vette birtokba a napsugaras terepet. — Hányan jöttek? — Kereken nyolcvanan — mondja Catomio Gizella, a szombathelyi városi úttörőelnökség titkára. — Nemcsak a megyeszékhelyről, hanem a községi iskolából is. — Úttörők? — Ifi vezetők. Van köztük néhány egészen fiatal, akik most végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. Többségük középiskolás. — Mi az egyhetes táborozás konkrét célja? — A legfontosabb: felkészülni az új tanévre, mindenekelőtt az úttörő feladatokra. A tanfolyam részvevői lesznek majd az őrsök rajok vezetői. Olyan ismerteket szereznek itt, amelyek nélkül nem boldogulnának. — S csak tanulnak? — Módjával. A nap nagyobbak része játékkal, kirándulással, , azaz nyaralással telik el. Programunkban szerepel estély portya, számháború, szellemi totó. Jön majd egy katonazenekar, amely vidám talpalávalóval szolgáltat. Aznap kultúrműsorral egybekötött, vidám táncos estét tartunk. — A kislányok nem félnek a táborban? — Mitől? — hallatszik kórusban. — Különben is, őrséget szervezünk minden éjjelre. Természetesen a fiúk vállalják az éjjeli ügyeletet. Mi nappal vigyázunk. — Mitől kellene itt félni? — hallom az úttörőtitkár hangját A lányok, fiúk vidáman kacarásznak. A berendezkedéssel elkészültek már. A sátrak felhúzva, az ágyak bevetve, minden ragyog a tisztaságtól. Perceken belül megérkezik Gelle László megyei úttörőtitkár, aki az első foglalkozást tartja. Csak pillanat műve: a tábor csivitele lakói eltűnnek, az árnyas teremben körbe ülik az asztalokat, sebtiben jegyzetelnek, hallgatják a titkár előadását. K mint zuhog a napfény... (pósfai) Hegyháti nyár Önellátás. A „szolgálatos” őrs tagjai krumplihámozás után megtisztítják az evőkészletet. Az első órák izgalma: berendezik a sátrakat... II japán külügyminiszter Fock Jenőnél Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Miki Takeo japán külügyminisztert, aki Yagi Masao nagykövet, Kitahara Hideo, a japán külügyminisztérium európai és óceániai hivatalának igazgatója és Tsurumi Kiyohiko, a külügyminisztérium gazdasági hivatalának igazgatója társaságában kereste fel a kormány elnökét. A találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter és Szigeti Károly, hazánk tokiói nagykövete. A barátságos légkörben lezajlott beszélgetésen Fock Jenő és Miki Takeo eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről, a két ország közötti kapcsolatokról, főleg a gazdasági és a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. * Miki Takeo hétfőn hivatalában meglátogatta dr. Biró József külkereskedelmi minisztert. Szívélyes légkörben eszmecserét folytattak a két ország kereskedelmi kapcsolatainak helyzetéről és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. Megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseken felvetődött konkrét kérdéseket mindkét fél behatóan tanulmányozza és diplomáciai úton lépéseket tesz gyakorlati megvalósításukra.