Vas Népe, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
2 A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) üzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költségeiket teljes egészében az, árbevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növekszik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, beruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üzemek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási rendszer az üzemi érdekeltségen keresztül ösztönöz a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására. A mezőgazdaságban termelési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásánál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkatrészek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket új gépek vásárlására, a gépek felújítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgazdaság gépesítéssel kapcsolatos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számottevően nem emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagiműszaki bázis további fejlesztését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében, a növényvédő- és gyomirtószerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházásainak támogatása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere megváltozik: az eddig férőhelyenként és az ültetvényeknél katasztrális holdanként meghatározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költségének százalékában kell meghatározni. A támogatás összegének meghatározásához alapul vehető beruházási költségek felső határát normatívák kiadása útján szabályozzák. Az ártámogatást a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélyezési eljárás nélkül — beruházási forrásként — vehetik igénybe, ha a beruházások megvalósításához előírt hatósági engedélyekkel, tervdokumentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti különbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvényesítése érdekében az ártámogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés épületeire, az ültetvények közül a cseresznye, a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, valamint a történelmi borvidékeken végzett minőségi borszőlő-telepítésekre; 50 százalékos a támogatás az öntözőtelepek létesítése, a feldolgozó- és tárolóépületek, valamint az üzemi járulékos beruházások megvalósítása esetén; 30 százalékos a támogatás például a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack és révalma-telepítések után. Továbbra is teljes egészében a központi költségvetés terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötőútjainak, távvezetékeinek építését, valamint az új erdőtelepítési és fásítási beruházásokat. A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talajjavítási, vízrendezési és a rét, valamint legelőjavítási munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növelése és az üzemi erőforrások fokozott bekapcsolása érdekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) történik. A vízrendezés céljára nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízkárok mielőbbi elhárítása érdekében növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontosságára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást biztosít az állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-tenyésztés és a gyapjútermelés fejlesztéséhez. 1968-tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és előhasi üszők élveszületett borjai után egységesen 2000 forint állami támogatást kapnak. Az állami gazdaságok szarvasmarha-tartását az értékesített tej mennyisége és az értékesített vágó- és hízottmarha árbevétele után megállapított ártámogatással kell segíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji-, a kisegítő- és az egyéni gazdaságok szarvasmarha állományának fenntartása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adás-vételi szerződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben 5000 forintos árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A gümőkór elleni védekezés folytatása érdekében a jelenleg biztosított állami támogatások továbbra is fennmaradnak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok továbbra is pénzbeli állami támogatásban részesülnek, minthogy áruértékesítésből származó alacsonyabb bevételeikből az átlagosnál nagyobb termelési költségeik nem térülnek meg. A támogatás célja, hogy a saját erőfeszítések kiegészítéseképpen állami eszközökkel is csökkentse ezen üzemeknél a kedvezőtlen természeti tényezők negatív hatását, lehetővé tegye a vállalatszerű önálló gazdálkodást, ösztönözzön a termelés növelésére, a jövedelmezőség fokozására. Területi elhatárolással — az eddigi kísérleti módszerek további kiterjesztésével és továbbfejlesztésével (például árkiegészítés támogatás, stb.) többféle dotációs formát lehet alkalmazni. A kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszerrel összefüggésben — az árbevétel arányában lehet támogatást biztosítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határozatok alapján folyósított állami támogatást. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban , a fiatal szakemberek munkábalépésének, illetve le- Iplorychcomnek előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek részére a kiegészítő javadalmazás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegészítő javadalmazásokat egy alkalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadót, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet szerint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó továbbra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél kevesebb, mentesül a földadó fizetése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadó a termelőszövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkal-móra után 1968. január 1-től 17 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Az országos műszaki felosztási bizottság feladatai Az országos műszaki fejlesztési bizottság eddigi alapvető feladata a kormány gazdaságpolitikai döntéseit és a népgazdasági terv műszaki megalapozását szolgáló tanulmányok, koncepciók készítése volt. Ez a feladatköre a jövőben is megmarad, de bizonyos vonatkozásban megváltozik; mivel ezután a minisztériumok saját ágazatuk fejlesztési irányzatairól szélesebb körben készítenek majd tanulmányokat, koncepciókat, az OMFB jobban koncentrálhatja erőit olyan átfogó műszaki-gazdasági tanulmányok, irányelvek, koncepciók kidolgozására, amelyek több ágazat összefüggéseit, együttes fejlesztési lehetőségeit komplexen tartalmazzák. Az OMFB készíti elő azokat a kormányhatározatokat, amelyek a műszaki kutatás általános fejlesztését mozdítják elő. Egyezteti a minisztériumok és a főhatóságok álláspontját a kormány műszaki kutatásokat érintő tudománypolitikai döntéseinek előkészítése során. Javaslatokat tesz a kormánynak a nagynépgazdasági jelentőségű műszaki kutatások elvégeztetésére. Az új gazdasági mechanizmusban az állami szerveknek új módon kell befolyást, irányító hatást gyakorolniuk a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységére. Ezért szükség van a gazdasági szabályozó eszközök hatásának állandó figyelemmel kísérésére és annak vizsgálatára, hogy elősegítik-e a tudomány és a korszerű technika gazdaságos alkalmazását. Ezt a feladatot valamennyi minisztériumnak és országos hatáskörű szervnek el kell látnia. Az OMFB-re — mint a kormány műszaki tanácsadó szervére — az a feladat hárul, hogy a népgazdaságban ezen a területen általában jelentkező kedvező, vagy káros tendenciákat feltárja és az előbbiek támogatására, az utóbbiak korrigálására alkalmas intézkedéseket kezdeményezzen. Az OMFB feladata, hogy tanulmányozza a több tárcát is érintő műszaki jellegű hatósági szabályozást és amennyiben szükséges, javaslatokat tegyen a kormánynak megfelelő intézkedésekre. A jövőben jelentősebbé válik az olyan műszaki jellegű szolgálatok megszervezése, amelyek megkönnyítik, elősegítik a vállalatok racionális működését. Specializált intézmények rendelés, megbízás alapján ilyen jellegű szolgáltatásokat végeznek majd vállalatok, intézmények számára. E szolgálatok megszervezése, ezzel foglalkozó vállalatok létsítése és fejlesztése, valamint a felettük a felügyelet gyakorlása az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek feladata, amennyiben a vállalat tevékenysége egy ágazatot szolgál. Az általános érdekű műszaki szolgálatok megszervezése viszont az OMFB-re hárul. Az OMFB kibővített feladat- és hatásköre ellenére sem válik a műszaki fejlesztés adminisztratív funkcionális szervévé, továbbra sem lát el felügyeletet más minisztériumok vagy főhatóságok műszaki fejlesztéssel kapcsolatos tevékenysége felett. Az új kormányhatározatnak ez az intézkedése is a gazdasági mechanizmus reformjának szelleméből fakad, amely szerint a műszaki kutatás és fejlesztés a gazdasági fejlődés szerves, el nem választható része, s ezt a tevékenységet — minden szinten — alá kell rendelni a konkrét társadalmi és gazdasági céloknak. (MTI) Külföldi kaleidoszkóp VALENCIA Egy valenciai katonai bíróság szerdán 12 hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetésre ítélt öt spanyol személyt azzal a váddal, hogy ,,inzultálták” a fegyveres erőket. Az elítélteket, több mint ötszáz társukkal együtt, a május 1-i tüntetések alkalmával vették őrizetbe. ADEN A nemzeti felszabadítátt front szerda este bejelentette, hogy ellenőrzése alá vett egy, az adeni államhatártól mintegy 800 méterre fekvő községet Egy másik adeni hír szerint a Flosy visszavonta kedden kiadott háromnapos sztrájkfelhívását. PÁRIZS Szerdán este a párizsi Mutualité-palota nagytermét a francia főváros lakosainak ezrei töltötték meg, akik nagygyűlésen tiltakoztak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. SANTO DOMINGO Joaquin Balaguer dominikai elnök szerdán rendeletileg lezárta a határt Dominika és Haiti között, mivel „felforgató elemek” az utóbbi időben többször megpróbáltak átjutni a határon. A khartoumi csúcsértekezlet tanácskozásai Csütörtökön délelőtt az arab államfők és képviselők a Szudán Hotelben ismét tanácskozásra ültek össze. Khartoumi megfigyelők szerint rendkívül kedvező hatással van az értekezlet légkörére az az egyezmény, amelyet Nasszer elnök és Fejszál király Mahgub szudáni kormányfő közvetítésével az éjszaka folyamán kötött meg a szudáni miniszterelnök házában. Az este 11.10-kor kezdődött és csütörtökön 1.10-kor befejeződött hármas tanácskozás után a szudáni miniszterelnök felolvasta az egyezményről kiadott közleményt. A szudáni kormányfő hozzáfűzte, hogy Nasszer elnök és Fejszál király nemcsak a jemeni viszály rendezéséjen állapodott meg, hanem minden más köztük fennálló vitatott kérdés rendezésére is erőfeszítést tesz. Üdvözölte a megállapodást, amely az első nagy lépés az arab országok viszályainak felszámolására. VAS NÉPE Huszonnyolc éves tanulság Huszonnyolc esztendővel ezelőtt, 1939 szeptember elsején támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Csehszlovákia feldarabolását eredményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, inkább vérszemet kapott a további büntetlen hódításokra. És azon a huszonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra 45 perckor az állig felfegyverzett Wehrmacht ledöntötte a lengyel határsorompókat, a Luftwaffe még a földön megsemmisítette a lengyel légierőt és Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelország határait „garantáló” angol és francia hadseregek lábhoz tett fegyverekkel várakoztak, s miközben a nácik Varsót és Lodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német városokra ... Ezzel az agresszióval vette kezdetét a második világháború, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Európát leigázta. Két esztendővel később a Wehrmacht betört szovjet földre, de ez megpecsételte a hitlerizmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az Októberi Forradalom országának megsemmisítése volt, kísérlet arra, hogy feltartóztassák azt a történelmi folyamatot, amely a kapitalista rendszer pusztulásához vezet. A második világháború azonban antifasiszta felszabadító háborúvá változott azok számára, akik Európában Németország, Olaszország s ezek csatlósai, illetve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közel hat esztendőn át mintegy negyven millió ember pusztult el, városok százai, falvak tízezrei dőltek romba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege Berlinig kergette vissza és barlangjában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. S ugyanígy a Szovjetunió belépése a Japán elleni hadjáratba, siettette azt a fegyverletételt, amelyet huszonkét évvel ezelőtt 1945 szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedélzetén a japán megbízottak aláírtak. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küzdöttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés elleni igyekeztek minden módon megakadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus újjáéledését. A békés egymás mellett élésért, az európai biztonságért és az általános leszerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért folyó küzdelem mind ezt szolgálja. Az agresszív tervek elől nem békítgetéssel, hanem erőink megszilárdításával, az agresszor leleplezésével és elszigetelésével kell küzdeni — tanítja a mai világ számára is a huszonnyolc esztendővel ezelőtti hajnali orvtámadás leckéje. * (S. T.) Ülést tartott a városi tanács (Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezetek, a tsz-közi társulások jelenléte kedvezően befolyásolta. Több áru — csirke, tojás, baromfi, burgonya, tejtermék — ára csökkent, a zöldség- és gyümölcsfélék viszont drágábbak voltak az idén a múlt év hasonló időszakának árainál. Ami a vendéglátóipar munkáját illeti, a szállodai szobák iránti igényt időszakonként még a turistaszálló és a camping teljes igénybevétele mellett sem mindig tudjuk kielégíteni. Az éttermi ellátottság terén a helyzet kedvezőbb. A különböző iparcikkek forgalma 11 százalékkal volt magasabb a tavalyinál az idei év első felében. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből vásárolt többet a lakosság, de több kötöttáru és felső konfekció is fogyott. A jelentés részletesen foglalkozik a tüzelő, az építőanyagellátás eredményeivel, gondjaival, a bolti szolgáltatások fejlődésével, s a boltok dolgozóinak a vásárlókkal szemben tanúsított magatartásával. Megállapítja ez utóbbiról, hogy a boltok törzsgárdája kialakult, ennek, valamint a szocialista munkaversenynek a hatására mind kevesebb a visszaélés, a súlycsonkítás és az árdrágítás. A jelentést követő vitában 22 felszólalás hangzott el. A felszólalók túlnyomó többsége a hálózat további fejlesztését, bővítését, korszerűsítését kérte. Különösen a város külső kerületeinek a lakói igénylik ezt. Többen javasolták, hogy a város hús-, zöldség- és gyümölcsellátása érekében teremtsenek kapcsolatot az illetékesek még több termelőszövetkezettel, állami gazdasággal, s tegyék lehetővé, hogy áruikat a piacra hozhassák. Több kifogás hangzott el az üzemélelmezési vállalat által szállított ételek rossz minősége miatt. Vámos József elvtárs felszólalásában midezeken túl hangoztatta, hogy a két év előtti és mai vita között alapvető a különbség. Akkor inkább a piaci ellátás, most a kereskedelmi hálózat fejlesztése áll a vita központjában, s ez egyúttal utal arra is, hogy a piaci elárusítóhelyek építése, a szentesiek, csongrádiak bevonása a város ellátásába helyes lépés volt. Mennyiségileg és minőségileg alapvetően megjavult a város ellátása. A külterületek jobb ellátása érdekében javasolta Vámos elvtárs, adjunk ki egy-két engedélyt magánkereskedőknek. Mint mondotta , nem kell tőlük félteni a szocialista jövőnket. A lakosság igényeinek ki nem elégítése veszélyesebb, mintha néhány iparengedélyt adunk. Az elhangzottakra Keszei elvtárs adta meg a választ, majd a tanácsülés a jelentést elfogadta. Ugyancsak elfogadták Szombathely Város Tanácsa költségvetési és folyószámlás szerveit, valamint jóléti intézményeit 1967. első félévi gazdálkodásáról szóló jelentést is, amelyet Horváth István, a pénzügyi osztályvezetője terjesztett elő. Végezetül bejelentésekre, majd az interpellációkra került sor. Pásti István a kioszk feletti út kijavítását kérte, hogy gépjárművekkel is meg lehessen az új létesítményt közelíteni. A szükséges javítást elvégzik, jövőre pedig makadám út épül ezen a részen. Gaál Béláné kérte, hogy a Savaria téri lakótömb udvarán ne engedélyezzék a tervezett 24 garázs megépítését, tekintettel arra, hogy 200 gyerek lakik ebben a tömbben, s tekintettel arra, hogy a lakók hozzájárulását megelőzően néhány aláírónak nem mondták meg, hogy garázsépítés hozzájárulásához kérik az aláírásukat. Kérésére azt a választ kapta, hogy mivel a lakók 54 százaléka a garázsok építéséhez írásban hozzájárult, a garázsokat felépítik. Az interpelláló a választ nem fogadta el, és kérte az illetékeseket, az ügy kivizsgálására. — v—I — Fontos tudnivaló a külföldi gyógyszerekről Az egészségügyi miniszter szeptember elsejei hatállyal szabályozta a külföldi gyártmányú insulin és szájon át szedhető antidiabetikumok, cukorbaj elleni gyógyszerek rendelését és kiszolgáltatását. Intézeten kívül gyógykezelésre ezeket a külföldi gyógyszereket csak akkor szabad rendelni és kiadni, ha ennek szükségességét valamelyik orvostudományi egyetem belklinikája vagy erre kijelölt belgyógyászati osztály megállapította. Erről a beteg két példányban igazolást kap. Az egyiket megőrzi, a másikat pedig átadja a lakása szerint illetékes rendelőintézetnek. Az igazolás alapján felírják számára az igazolásban megjelölt gyógyszert és a vényt a budapesti 507-es gyógyszertárnak juttatják el. A gyógyszertár a betegnek a gyógyszert kiadja, vagy a postán megküldi és egyúttal tudatja, hogy biztosította számára a folyamatos kezeléshez szükséges gyógyszermenynyiséget. A továbbiakban az értesítés alapján a beteget gondozó kezelőorvos írja fel a külföldi gyógyszert. 1967. szeptember 1. Péntek