Vas Népe, 1968. március (13. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Jarring Jelentése A Thantnak A Centroprena esti hely jerképe A budapesti konzultatív találkozón résztvevő 67 párt képviselőinek a harcoló vietnami néphez intézett üzenete a vezető anyaga a tanácskozásról szóló tudósításoknak. A teljes szolidaritást kifejező üzenet nagy visszhangot kapott a világsajtóban, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor az Egyesült Államok vezető körei a vietnami agresszív háborújuk fokozására tesznek leneseket. Megfigyelők kiemelik, hogy az üzenet biztosítja a vietnami népet: növekedni fog az a segítség, amelyet a vietnami népnek a szocialista országok és a világ összes dolgozói nyújtanak. Nagy fontosságú a határozott állásfoglalás ebben az üzenetben az imperializmussal szembeni harci egység mellett. Új szakaszról beszélnek a kommentátorok most, hogy Jarring ENSZ-közvetítő néhány napra — sorozatos közel-keleti tárgyalás után — viszszatért New Yorkba, megbízójához, U Thanthoz. A hírügynökségek, ENSZ-körökből szerzett értesülések alapján emlegetnek új szakaszt, feltehetőleg annak alapján, hogy Jarring legutóbbi hetekben folytatott tárgyalásain a haladás némely jeleit lehetett felfedezni. Ezek szerint az ENSZ-közvetítő összeget és új terveket javaslatokat tárgyal meg a világszervezet főtitkárával. Sokat emlegetik az esetleges nicosiai tanácskozásokat, amelyekbe Jarring bevonná az arabokat és Izraelt. Ezt a lehetőséget a kairói kormányszóvivő sajtóértekezletén elvetette. Joggal utalt arra hogy a közvetítő tárgyalások technikai lebonyolítása lényegtelen kérdés, a lényeg változatlanul az, hajlandó-e Izrael a Biztonsági Tanács határozata alapján kijelenteni: végrehajtja a határozatot és kivonja csapatait a megszállt arab területekről. Az arab álláspont tehát meghatározótt Jarring vasárnapra tervezett, visszatérése előtt. Izraeltől a fenti értelemben várnak megnyilatkozást. Ezzel kapcsolatban nem árt utalni a kairói szóvivő nemrég elhangzott kijelentésére az Akabai öbölben biztosítandó szabad hajózásról, ami arab részről újabb határozott megnyilvánulás volt a békés rendezés mellett. Magyar—egyiptomi kulturális munkaterv Szerdán Kairóban aláírták tudós-delegációkat cserél, kölaz 1968—1969-re szóló magyar csönösen filmfesztivált rendez, —egyiptomi kulturális és tu- népi együttesek vendégjátódományos együttműködésekát teszi lehetővé. Megállapomunkatervet. A munkaterv mást készítenek elő a két oraláírása alkalmából Rácz Pál szag diplomáciai és tudomáebédet adott a nagykövet kényes fokozatainak kölcsönös gén az EAK kulturális és tv- elismeréséről 1969-ben Kairó dományos életének képviselői milleniumi ünnepségei alkattiszteletére A munkaterv szerint a két mából magyar kiállítás nyílikország tudományos kutatókat, Magyarországon pedig könytanárokat, író-, művész- és vet adnak ki Kairóról. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán este az Országház Gobelin-termében vacsorát adott a kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója alkalmából Budapesten tartózkodó testvérpártok elnökei, főtitkárai és első titkárai tiszteletére — A képen: William Kashtan, a Kanadai Kommunista Párt főtitkára, G. A. Dange, az Indiai Kommunista Párt elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára. (MTI fotó : Papp Jenő felvétele) 2 51. Az emberek csendben ültek. Ez volt a gyarmat legsivárabb, legcsendesebb kantinja. Az egyhangúság, az őrjítő hőség letargikus félholtakká tette a katonákat. Megszámlálhatatlan sokaságú légy dongott a helyiségben. — Halló, uraim! Hiszen ez itt nem is kantin, hanem gyászütés. — Galamb élénkkiáltása szinte szétfröcskölte a forró, nyomasztó levegőt Az emberek megmozdultak. Azután felhangzott a szájharmonika. Néhányan énekeltek. Még a hülye Kréta is vigyorogva mozgatta a kezét. Olykor felrikkantott. Ezen mindenki nevetett. Pedig tragédia nélkül ez a nap sem múlt el. A párás, dögletes, pipafüsttől súlyos esti kantingőzben félájultan főtték az embereit. Behallatszott az induló trombitája. És nyílt az ajtó... Troppauer rohant be... Riadtan, ijedten. .. — Fiúk... a puskám... eltűnt. .. Döbbenten hallgattak el. A vastag költő szomorú, bárgyú szemével tanácstalanul nézett körül... Pencroft odadobott egy frankot a söntés bádogpolcára, és csendesen kiment. Hildebrand ülve maradt. — Micsoda hülyeségeket beszélsz?! — rivalt rá Galamb — Mi az, hogy eltűnt a puskád? Egy Lehel gyorstüzelő nem mesebeli tündér... — A... az állványra tettem. Most őrszolgálatra kell mennem és... nem találom... Eltűnt .. Puskatus dobbant az ajtóban. Az őrség! — Közlegény! Nem jelentkezett a szolgálatra! öt perc múlva munkaruhában kihallgatásra megy. ... Galamb szájharmonikája is elnémult. Legjobb barátja, a nagy fejű, vastag költő délután elindul kihallgatásra. Két hetet kapott, de végre is mindegy. Első nap megölik. Latouret megengedte neki, hogy utoljára még beszéljenek egymással. Galamb nem tudott szólni. Csak nyelt mert valami fojtogatta a torkát, és hosszasan szorongatta barátja kezét. Ez mosolygott. Széles, bohóc száját megnyalogatta közben. Oly csúnya volt és oly kedves Zavartan simogatta kékes szőrzetét majomállkapcsán, egyik csámpás lábáról a másikra nehezedett, végül átadott egy csomó írást Galambnak. — A műveim — mondta felnnkölten —, száztíz válogatott Troppauer, őrizd meg. Ezzel tartozol az utókornak... Troppauer elindult. Az őserdőben kezdődő műútnál egyedül ment tovább. Néhány perc múlva eltűnt a szemük elől. Jól tudták, örökre. Troppauer csendesen kacsázott a műúton, a dzsungel belseje felé. Hilliers hadnagy éppen ellenőrizte, amint lerakják és kiöntik a hideg bitumen burkolatot a letisztított földre. — Az 1865-ös közlegény jelentkezik. A hadnagy beírta a noteszébe, és intett. Ment. .. A nagy fák eltakarták a tiszt elől. Hilliers sóhajtott. Jól tudta, hogy a katona eltűnik. Szörnyű. És nem lehet tenni semmit. Út kell minden áron. ... Troppauer már messziről látta a foglyok gúnyos és fenyegető csoportját a sátorház körül álldogálni. Valami megszorította a mellkasát... Egy hatalmas alak a csoport szélén fenyegetően rázta az óidőt messziről. Tarzanszerű, félmeztelen ember volt, csontos, lóidomú fejjel és övig érő Mirculás-szakállal. A kezeiben dorongot lóbált. — Fiúk! Egy katonával megint kevesebb... — kiáltotta a Tarzan. — De ezt messzebb ássátok el, mert a múltkori idecsődítette a hiénákat. És elindult, hogy elsőnek üssön a közeledőre. Troppauer egy pillanatig arra gondolt, hogy elfut. De hová? Körül az őserdő járhatatlan sűrűje. Ment tovább, egyenesen. — Kutya! Piszok, véreb! — kiáltotta a Mikulás külsejű vadember, és felemelt a dorongot. De valaki elkapta karját, és mint valami csomagot dobta félre. — Ezt az embert nem bántja senki! A darócba bújtatott, félig penészes csontvázak fenyegető rikácsolással közeledtek... Barbizon, a korzikai bandita állt Troppauer előtt, kiterjesztett karral. — Ez volt az a katona, aki vizet adott, hogy megitassanak téged, Grumont. Ez verte meg miattunk a goumiert. Aki hozzányúl, azzal én végzek. A Madonnára mondom... A korzikai fenyegetése magában véve még nem bizonyult, volna hathatósnak. A bozontos hajú Mikulás-Tarzan akkor torpant vissza, amikor azt hallotta, hogy a katona megitatott egy rabot. Ezek a félholt alakok a szörnyzett és az érzelgés között ingadoztak hisztérikus lelkiállapotukban. Troppauert vállon veregették, és vigyorogtak rá. A köpcös kihúzta magát, és legszélesebb mosolyával mondta: — Akkor, ha megengedik, felolvasom egy költeményemet — és kivett egy piszkos lapot. — Hajnali rózsák a Szahara felett Írta: Troppauer Hümér! A rabok rémülten álltak. (Folytatjuk) Csaknem 900 beszélgetés öt világrész szerkesztőségeivel Gyorsfénykép az újságírók főhadiszállásáról Ritkán látott apparátussal vonult fel a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozójára a világsajtó. öt világrész 17 hírügynöksége, 28 rádió és televízió társasága, valamint 102 lapja küldte el tudósítóit, kommentátorait a magyar fővárosba, hogy hírt adjanak a nemzetközi élet e kiemelkedő eseményéről. összesen 203 újságíró ad napról napra helyszíni beszámolót. Közülük 109-en a kapitalista, 94-en pedig a szocialista országok olvasóit tájékoztatják. A legnépesebb újságírócsoport Csehszlovákiából érkezett hazánkba: 26-an képviselik a prágai, a pozsonyi és az egyéb lapokat, illetve hírközlő szerveket. Megkülönböztetett figyelmet tanúsít a találkozó iránt a japán sajtó. A felkelő nap országába hatan küldenek tudósításokat, s — mint ennek többször is tanújelét adták — nagy örömükre szolgál, ha európai időszámítás szerint a késő esti órákban kapják meg a közleményeket, mert így megelőzhetik a kollégáikat. A külföldi újságírók csoportjában ezenkívül egyebek között megtalálhatjuk a legnagyobb nyugati hírügynökségek, az UPI, a Reuter, a DPA, az AFP, az AP, s az olyan mammutlapokat, mint a New York Times, a Washington Post, a New Swekk, az Observer, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Die Welt, a Der Spiegel, a Le Monde, a Figaro, az Il Messaggero, az Avanti, a Neue Züricher Zeitung, a Die Presse munkatársait. Természetesem itt vannak a Népszabadság testvérlapjainak, valamint az európai szocialista országok más újságjainak képviselői és sok kisebb orgánum tudósítói. Jól példázza a konzultatív találkozó súlyát és tekintélyét, hogy még Spanyolországból is három újságírót delegáltak az eseményre. A Magyar Sajtó Házában, a külföldi tudósítók főhadiszállásán a szó szoros értelmében bábeli a nyelvzavar. A házigazdák mindent megtettek azért, hogy megfelelő munkakörülményeket teremtsenek a vendégeknek, önálló tv-stúdiót, telex- és telefonközpontot állítottak fel, dolgozószobákat rendeztek be, ahol írógépek állnak az újságírók rendelkezésére. Mindenki számára hozzáférhetővé tették a világpolitika különböző eseményeiről, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozásáról szóló legfrissebb jelentéseket. Gazdag anyagot állítottak össze a Magyar Népköztársaság belpolitikai, kulturális, gazdasági életének különböző dokumentumaiból. Ezzel egyidejűleg több alkalommal neves szakemberek és közéleti személyiségek részvételével tájékoztatókat rendeznek egyegy kérdésről. A sajtóközpontban rendszeresen vendégül, látják majd a konzultatív találkozó különböző delegációinak tagjait, akik nyilvános sajtókonferencián válaszolnak az újságírók kérdéseire. Ezzel egyidejűleg arra is lehetőség nyílik, hogy a Külügyminisztérium, valamint a MUOSZ nemzetközi kapcsolatok osztálya munkatársaiból álló titkárság közvetítésével megszervezzék egyegy tudósító, vagy újságírócsoport közvetlen eszmecseréjét, interjúját a kommunista- és munkáspártok Budapesten tartózkodó vezetőivel. Ezekben a napokban esik át a tűzkeresztségen a Magyar Újságírók Országos Szövetségének idegenforgalmi szolgálata, a Budapress, amely a konzultatív találkozóra érkezett külföldi újságírók fogadtatásának napjaiban kezdte meg munkáját. A Budapress útján kocsit bérelhetnek, színház- és vasúti jegyet válthatnak, különböző programok megszervezését kérhetik, s bankügyeiket is elintézhetik a vendégek. Az alkalmi, telex- és telefonközpont csaknem 900 beszélgetést bonyolított le hétfő reggelitől szerda estig. A Magyar Sajtó Házát tíz közvetlen vonal köti össze a budapesti nemzetközi távbeszélő központtal, s ezeken keresztül öttíz perc alatt kapnak kapcsolást Londonnal, Párizzsal, Rómával, és a többi világvárossal. Ezenkívül 18 telexgépet állítottak föl a tudósítások továbbítására. Közülük hármat az AP, az UPI és az AFP bérel állandó jelleggel, a többin az egyéb szerkesztőségek munkatársainak kívánságait teljesítik. A telexközpontból közvetlen tárcsázással léphetnek érintkezésbe lapjaikkal, hírügynökségeikkel az újságírók, s még annyit sem kell várakoznak, mintha Budapesten telefonálnának valahová. Még Tokiót is két-három perc alatt megkapják. Egyébként pedig a tárcsázás befejezése után jelentkezik a hívott fél. A 14 televízió társaságot képviselő kommentátorok részére tv-stúdiót is berendeztek a Magyar Sajtó Házában. Innen a nap bármely szakában „egyenesben” közvetíthetik beszámolóikat, illetve azokat a beszélgetéseket, amelyeket a konzultatív találkozón részt vevő delegációk tagjaival folyatnak. Eddig a szovjet, a csehszlovák, az NDK- beli, a jugoszláv, az olasz és a francia televízió munkatársai jelentették be, hogy élni kívánnak a lehetőséggel, s 12 élő adásra már sor is került. A magyar televízió ezenkívül híradófelvételekkel is segíti a külföldiek munkáját. Az NBC News megbízásából színes filmen örökítik meg a különböző eseményeket. A konzultatív találkozó megnyitójáról szóló beszámolót egyébként mind az Intervízió, mind az Eurovízió közvetítette. VAS NÉPE 1968. március 1. Péntek