Vas Népe, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A népgazdaság 1972. évi terve (Folytatás az I. oldalról) A terv az állami eszközök­ből megvalósuló beruházá­sokra 49—50 milliárd forin­tot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 mil­liárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forint­tal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövet­kezeti döntésektől függő be­ruházások érték­e 56—57 mil­liárd forint lehet. A beruhá­zások tervszerű végrehajtá­sát szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. Ipar—építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emel­kedik. A növekedés a bel­földi igények jobb kielégíté­se mellett biztosítja a ter­vezett exportot is. A terv számításai szerint ■— a negyedik ötéves terv­ben előirányzott szerkezeti változásoknak megfelelően — az átlagosnál gyorsabban nö­vekszik a vegyipar, a villa­­mosenergiaipar, valamint az építőanyagipar termelése. A terv előirányozza a ka­pacitások eddigieknél haté­konyabb kihasználását, a munkaerőgazdálkodás javítá­sát, a termelés és az érté­kesítési lehetőségek jobb összehangolását. Az iparban foglalkoztatot­tak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül A műszaki intézkedések, a munkaszer­vezés javításának eredmé­nyeképpen a munka terme­lékenysége a termeléssel kö­zel hasonló ütemben emelke­dik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitás­­növekedést elsősorban a köz­műépítő vállalatok fejlesz­tése továbbá a könnyűszer­kezetes építési program foly­tatása segíti. Az építőipari munka termelékenysége a mérsékelt termelési előirány­zattal összefüggésben körül­belül 4 százalékkal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mező­gazdasági termelés 2—3 szá­zalékos emelkedésével szá­mol. A növénytermelés mint­egy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — ter­méshozam emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyü­mölcsből pedig 21—22 száza­lékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésiben a termelés mérsékelten, mint­egy 1—2 százalékkal nő. Ha­sonló ütemben emelkedik a vágóállat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha­­állomány növekedésével szá­mol. A mezőgazdasági ter­melés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmány­­ellátást biztosít. A vágó­baromfi termelés a kereslet­nek megfelelően tovább nö­vekszik. A mezőgazdaság és élel­miszeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellátást tesz lehetővé. A hús­ellátás az 1971. évihez ha­sonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek men­­­nyisége tovább bővül, lakozó vonala. A metró észak-déli irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a távbeszélő főközpontok kapa­citása bővül, mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélőigényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külke­sk­edelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mér­leg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behoza­tal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6— 7 százalékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külke­reskedelmi forgalomban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari termékek kivitele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozata­la. Tőkés viszonylatban a ki­vitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5,6 száza­lékkal nő. Tőkés viszonylat­ban a leggyorsabb export­­növekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emel­kedik a könnyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgaz­daság anyag, és késztermék szükségletének biztosításához. Életszínvonal, kiskereskedelmi izgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a la­kosság életszínvonala. Kö­rülbelül 5 százalékkal emel­kedik a munkások és alkal­mazottak, valamint a paraszt­ság egy főre jutó reáljöve­delme. Az egy keresőre jutó reálbér — figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal ter­vezett változását is — körül­belül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi­­gazdasági célok elérése ér­dekében bevezetett árpoti­­kai intézkedések következté­ben a gazdaság egyes ágaza­taiban termelői és fogyasztói áremeléssel, illetve csök­kenéssel számol a terv, így az építőn­yi­yagipar területén egyes építőanyagok ára, va­lamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisz­títószerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett ár­­intézkedések hatására a fo­gyasztói árszínvonal legfel­­jebb 3 százalékkal emelke­dik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét szolgálja, hogy a három, és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótéka havi 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jöve­delmével összhangban a­ terv a kiskereskedelmi áruforga­lom mintegy 10 százalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elősorban a ter­­melő vállalatok és a keres­kedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezet­ének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsöntámogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szogálja a szegedi házépítő kombinát üzembe helyezése és a budapesti IV. számú házépítő kombinát kapacitá­­­sának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az e­gészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új or­vosi körzet létesül. A szo­ciális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerháromszázzal, az óvodák­­ban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános is­kolai ta­nulók száma demográfiai okok következtében körülbe­lül 21 ezer fővel csökken. Ré­szben a létszámcsökke­nés, rész­ben a tervezett osz­tályterem-fejlesztés hatása­­ként enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a továbbtanulók aránya. 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer középskolás kezdheti meg tanulmányait A felső­fokú oktatási intézmények­ben 14 500 narnyai elsőéves hallgató felvételére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megala­pozott, reális. Erősíti a népgazdaság össze­hangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjólét további folyama­tos fejlődésének legfőbb biztosítéka, és a népgazdasági terv negyedik ötéves tervünk végrehajtását, népünk további felemelkedé­sét szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetősé­gek számbavételére építve — a gazdaság­ban megelevő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szempont­jából különösen fontos az egyensúlyi viszo­nyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az ér­dekek jobb összhangjára törekedve, a helyi célokat a népgazdas­ági érdekek alá kell rendelni, összehangolt központi és helyi kezdeményezéssel, nagyobb következetesség­gel kell keresni a termelés hatékonyabb formáit, s a kapacitások jobb kihasználásá­nak lehetőségeit, a munkaszervezettség ja­vításának útjait A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tar­talékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő intézkedésekkel. A népgazda­ság tartalékainak további feltárása céljá­ból különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére. Az üzem- és munka­­szervezés színvonalát növelni kell és intéz­kedéseket kell tenni a munkaerő és a ter­melőberendezések hatékonyabb kihasználá­sára, a megfelelő készletgazdálkodásra, a kooperációs kapcsolatok javítására. Töre­kedni kell a műszaki fejlesztés, a technika és a gyártástechnológia legújabb eredmé­nyeinek alkalmazására. Határozott lépése­ket kell tenni a gazdaságos termelési és termékstruktúra kialakítására, a gazdaság­talan termelés visszafejlesztésére. A belföldi szükségletek kielégítése mellett a gazdasá­gos exportot erőteljesen fokozni kell Az anyagi ösztön­zésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdeménye­zésére és szervezésére és szervezett tevé­kenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaversenyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag keze­lése ellen, elítéli a pazarlást és elősegíti a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök haté­konyabb felhasználását. Racionálisabb szer­vezéssel, a tartalékok feltárásával, hatéko­nyabb hasznosításával, a tömeges szocialista munkaverseny szélesítésével kell az eddi­gieknél gazdaságosabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kormány felhívja a minisztériumok, országos hatáskörű szer­vek, az üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetőinek figyelmét, tegye­nek meg mindent az ez évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társadalmi szer­veket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széleskörű ismertetésével, a szo­cialista munkaverseny további kibontakoz­tatásával mozdítsák elő a terv valóra váltá­sát. A kormány felhívja a lakosságot, a vál­lalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy oda­adó munkájukkal biztosítsák az ez évi nép­­gazdasági terv teljesítését. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalék­kal na­gyobb lesz. Ezen belül a va­súti áruszállítás csekély mér­­tékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növek­szik. A személyszállításiban a vasút igénybevétele kismér­tékben csökken, míg a köz­úti közlekedés körülbelül 6 százalékal nagyobb forgal­mat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzem­be lép a metró kelet­nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsat­ 1972. január 1. Szombat Tankönyvek nemzetközi együttműködés alapján A Tankönyvkiadó Vállalat nemzetközi kapcsolatai­— a baráti országokban működő testvérkiadókkal megkötött egyezmények alapján — 1971- ben is tervszerűen fejlődtek, tovább szélesedtek. Az egyik moszkvai partnervállalattal együttműködve például meg­kezdődött az „Orosz nyelv­könyv magyar nyelven beszé­lők számára” című könyv ki­dolgozása. Szorosabbá vált az együtt­működés 1971-ben az NDK- beli Volk und Wissen kiadó­val. Elkészült és a jelenlegi ok­tatási évben már be is ve­zették hazánkban a „Deut­sche sprache” című tan­könyvet, amelynek kéziratát az NDK kiadó készítette , és vállalta a műszaki előállí­tást is. Jugoszláviával is egyre in­tenzívebb kapcsolatokat ala­kít ki a Tankönyvkiadó Vál­lalat, amely a belgrádon kí­vül kiterjed a ljubljanai, a zágrábi és az újvidéki társ­kiadókra is. A belgrádi tan­­könyvkiadó például vállalta, hogy gondoskodik a magyar­­országi nemzetiségi iskolák számára készülő földrajzi kiegészítő tananyagok nyom­dai előállításáról. Az 5—6. és a 7—8. osztályos szlovén nyelvkönyv kéziratai Ljubl­janában készülnek számunk­ra. Már nyomdában van a közös kiadásban megjele­nő szerb—horvát nyelv­könyv kézirata. Folytatód­tak a szlovén—magyar és a magyar—szlovén iskolai szó­tár szerzői munkálatai, a szakkifejezések gyűjteménye már készen van. A Csehszlovákiával kialakult együttműködés során tan­könyvek kéziratainak lekto­rálását és fordítását végezték kölcsönösen a magyar és a csehszlovák kiadó szakem­berei. Egyebek közt elkészí­tették a „Csehszlovákia föld­rajza” című nemzetiségi is­kolai kiegészítő tananyagok kéziratát, a könyveket ha­zánkban állítják elő. A Bulgáriában működő társkiadóval tárgyalások kez­dődtek magyar—bolgár, il­letve bolgár—magyar társal­gási könyvek közös kiadásá­nak előkészítésére. VAS NIPF NEVÜK ÉS BECSÜLETÜK VAN immár azoknak az áraknak, amelyeken a jellegzetes, há­romszög alakú védjegy és a „kiváló áruk fóruma” fel­irat díszeleg. Nem tudom, ki hogy­ van vele, de én egy kicsit eleve bizalmatlan vagyok olyan árucikkekkel szemben, ame­lyeket nem ismerek. Végtére is: honnan tudhatnám elő­re, milyen minőségű az illető áru, s — ha minőségileg ki­fogástalan is — megfelel-e az én ízlésemnek? Éppen ezért, mielőtt az ilyen áru­cikket megvásárolnám, több­­nyire megtudakolom mások­tól, érdemes-e megvenni. Ha sokan szidják, nem is pró­bálkozom vele — ha viszont olyan tulajdonságairól hal­lok, amelyek nekem is szim­patikusak, leszek belőle. Az utóbbi időben azonban már gyakorta eltekintek et­től a szokásomtól. Ha olyan új áruval találkozom, ame­lyet a fenti védjeggyel és felirattal láttak el — nem tartom szükségesnek, hogy előzetesen informálód­jam. Ezek között az áruk között ugyanis még nem találkoz­tam olyannal, amelyik kifo­gásolható lett volna. Ezért aztán ez a védjegy és fel­irat az én számomra —­ és gondolom, sok más vásárló számára is — márka. Azt jelzi, hogy az áru, amely ezt megkapta, kifogástalan és állja az összehasonlítást ab­ban a kategóriában, amelybe tartozik. Csak örülni lehet annak, hogy az utóbbi időben — hála a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszeréből fakadó törvényszerűségeknek — ma­­porodnak nálunk az ilyen árucikkek. Akárhogy is né­zem, ez a vállalatok javuló munkájáról tanúskodik. S azt is jelzi, hogy az egyes ter­melő egységek, vállalatok te­vékenységében kezd központi helyre kerülni a fogyasztók igényeinek maximális kielégí­tésére irányuló törekvés. Joggal büszke termékére minden olyan vállalat, amely ilyen árut gyárt! Az új esztendő küszöbén a vásárlók nevében hadd kívánjam magunknak: legyen az új évben minél több olyan áru, amelyen a jellegzetest háromszög alakú védjegy­én a „kiváló áruk forums’* fel­irat díszeleg 1 04 Jutalmazások kora Az a kései szociológus utód, aki majd napjaink em­berének örömformáiról ír tu­dományos dolgozatot, el nem kerülheti, hogy könyvének legalább egy fejezetét ne an­nak a társadalmi megnyilvá­­nulásnak szentelje, amit ma röviden jutalmazásnak neve­zünk. Történik védig ez az­ért, mert sok az olyan em­ber, aki feladatát őszinte ügyszeretetből végzi,­­ jobban annál, semhogy azt egyedül a fizetéssel kifejezni lehet­ne Remélhetőleg olyanokat ír majd le ez a tudós, hogy az 1945-tel kezdődő új korszak embere egyszer csak rájött, mennyire sivár a ,­kis pénz, kis foci — naav pénz naav foci* elmélet. * helyette a ,,rúnjuk a bőrt, mert 100 év múlva mások fociznak" szem­lélet kezdett lábra kapni. Az­az olyasmi, hogy igenis több annál a mindenkori mun­kánk, semhoay immél-ámmal végezve a dolgozni rest, vár­ni serény közönyösök siróhal­mába temetkeznénk eleve­nen. De még ennél is jobban bízom én ennek a jó kopo­­nyájú utódnak az éleslátásá­ban. Bizonyosra veszem, megírja majd, voltak a tanul­mányozott kor emberei kö­zött, akik nem örültek a ju­talomnak, ha azt, egy erköl­csijeit és törvényileg is meg­érdemelt nagyobb járandóság morzsájaként, felejtési Mi fejében v nem éppen azért kapták, mert rokonai az ajándékozónak. A legjobban azt szeretném, ha ezeket a ficamokat úgy tüntetné fel a derék köbüki, mint amelyek csak kezdetben és szórványo­san fordultak elő. Mint ame­lyek nagyon rövid idő alatt kimentek a divatból, s vele a jutalom, bölcs mérés ered­ményeként, mind érdemese­ket sietett. Ss sosem vett olyan kevés, hoay büntetés­nek tűnjön, sosem lett olcs** sok, hoav szénvenkezésre késztessen. Gondolom, mennél gazda­­gabbak leszünk- annál bőke­zűbbek. Gondolom azt is, hogy gazdagabbak csak a va­lóban jó munka révén leha­tünk, s a megérdemelt juta­lom ennek is fűtőolaja. És ezért, és az utókor vizsgáló­dására is gondódva nem árt minél tisztább fejjel és kéz­zel adagolni ezt az összetett hatású serkentőszert. Bár fennáll annak is a lehetősége, hory a XXX. száz­zad szociológusa figyelmezte­tő jelzések hatására írja meg a maga dolgozatát, mint aho­gyan én is ezt a kis karco­latot. Node nem mindegy? Az a fontos, hogy használjon. —fi— Mindazoknak, akik a Magyar Sajtó Napja és az új esztendő alkalmából jókívánságaikat küldték lapunknak, ezúton fejezzük ki köszönetünket s viszont kívánunk sok boldog■ súgót, gazdag új évet. VAS NÉPE

Next