Vas Népe, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

küag proletárjai, egyesüljetek. AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 73. szám Ara 80 fillér 1973. március 88 Szerda Az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának küldöttsége befejezte magyarországi látogatását A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására az Arab Szocia­lista Újjászületés (Baath) Pártjának küldöttsége Abdul­lah Al-Ahmar főtitkárhelyet­tes vezetésével március 22— 27 között látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek: G­uhdil Szakkarija, Dzsabr Alkairi, Kamal Khaldi, a Baath Párt vezetőségének tagjai. * A küldöttséget fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A szíriai Baath Párt küldöttsé­ge tárgyalásokat folytatott Biszku Bélával, a Politikai Bizottság tagjával, a Köz­ponti Bizottság titkárával, Jakab Sándorral, a Központi Bizottság tagjával, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetőjé­vel, dr. Berecz Jánossal és dr. Csendes Lajossal, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­­helyetteseivel. Szívélyes légkörben véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja közötti kap­csolatokról, a Magyar Nép­iköztársaság és a Szíriai Arab Köztársaság helyzetéről, va­lamint a nemzetközi politi­kai élet időszerű fejleményei­ről, különös tekintettel a közel-keleti helyzetre. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége ismételten teljes szolidaritásáról biztosította a szíriai haladó erőket a tár­sadalmi fejlődésért, az iz­raeli agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért, a palesztin nép törvényes jo­gainak helyreállításáért foly­tatott igazságos küzdelmük­ben. Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja küldöttségé­nek magyarországi látogatá­sa hozzájárult a két párt kapcsolatainak erősítéséhez, a magyar és a szír nép barát­ságának további elmélyítésé­hez. A küldöttség találkozott Apró Antallal, a Politikai Bi­­zottság tagjával, az ország­­gyűlés elnökével, Bencsik Istvánnal, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkárával. Megismerkedett a főváros nevezetességeivel, látogatást tett a Csepel Vas­es Fémművekben, ellátogatott Komárom megyébe, s meg­tekintette a Bábolnai Állami Gazdaságot. Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártjának küldöttsé­ge március 27-én, kedden el­utazott Budapestről. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára bú­csúztatta. Jelen volt Abdul- Hatim Kaddour, szíria, vala­mint Fantisek Dvorsky cseh­szlovák nagykövet. Magyar—osztrák vámmegállapodás Bécsben megállapodást kö­töttek azokról a vámkedvez­ményekről, amelyeket Ma­gyarország az Általános Vám­­tarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT) törté­nő csatlakozása során nyújt Ausztriának. Ez az osztrák export jelentős részének az eddigieknél kedvezőbb vám­tarifákat biztosít. Magyarország a GATT-hoz való csatlakozási tárgyalásai során a szomszédos Auszt­riával kötötte meg az első ilyen megállapodást.­­ Az amerikai szenátus kedden ratifikálta a magyar—ame­rikai konzuli egyezményt, amelyet William Rogers amerikai külügyminiszter ta­valy júliusi magyarországi látogatása során magyar részről Péter János külügy­miniszter, amerikai részről pedig William Rogers írt alá Budapesten. Mari vendégek a szerkesztőségben Kedves szakmabeli vendé­gek találkoztak kedden dél­előtt a Vas Népe szerkesztő­ségi dolgozóival. Megyénk és a Mari Autonóm Szovjet Szo­cialista Köztársaság szépen fejlődő baráti kapcsolatainak eredményeként Vagyin Nyi­­kolajevics Kartasov, a Ma­­rijszkaja Pravda főszerkesz­tője, a Szovjetunió Újságíró Szövetsége Mari Tagozatának elnöke, valamint Pjotr Gri­­gorjevics Koroyilov, a Marij Kommuna főszerkesztője, a Szovjetunió Újságíró Szövet­sége Mari Tagozatának el­nökhelyettese érkezett láto­gatóba hozzánk. A vendégeket a Vas megyei Lapkiadó Vállalat és a Ma­gyar Távirati Iroda Vas me­gyei Szerkesztősége vezetői­nek jelenlétében Pozsgai Zol­­tán, a Vas Népe főszerkesz­tője üdvözölte, bemutatva egyidejűleg munkaterületi be­osztásuk és feladataik sze­rint a lap munkatársait Kar­tason (a képen balról) és Komyilov (a képen jobbról) elvtársak válaszbeszédükben a megye és a szerkesztőség dolgozóinak a mari nép és a mari újságírók baráti üdvöz­letét és jókívánságait tolmá­csolták. Vendégeink egyheti vasi tartózkodásuk során megyénk életével ismerkednek. Megkezd­ik a regionális vízmű építését! Pécöli víz Szombathelynek! lukácsházán: kísérletek Egyre több vizet kér Szom­bathely! Tavaly például öt és fél millió köbmétert fo­gyasztott a város. De még több kell Évek óta kísért bennünket a vízhiány s a bizonytalanságot fel kell ol­dani. (A tavaly átadott pe­­renyei vízmű sokat segített, a végleges megoldás viszont egy regionális vízműhálózat kiépítése.) Igen alapos körültekintés után született meg az az is­mert döntés, hogy Pécel- Ikervár térségéből kell vizet hozni Szombathelyre. Másik megoldás is kínálkozott: a lukácsházi víztároló elkészí­tése. Pécel—Ikervár vízadó ré­tegeinek felhasználása került előtérbe, innét kap először nagyobb mennyiségű vizet a város! A Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat a közelmúltban megkezdte a rendszer kiépí­tését. Először a szombathelyi fogadóállomást építik meg, egy 2500 köbméteres hatal­mas víztárolót. A parkerdő előtti magaslaton már dol­gozik a hatalmas földmarko­ló, 1500 köbméter földet már kiemelt. (Idővel két ilyen tá­roló lesz itt.) Egy másik markoló — mellette zömmel pecöli munkásokkal — már ássa a tárolótól a város felé haladó mély csatornát, (a Turistaszállónál csatlakozik majd a városi rendszerhez) egyúttal fektetik a fél méte­­­res átmérőjű etemitcsöveket. (Ilyen nagy átmérőjű vízve­zeték még nincs a városban.) Az építők „műszaki fel­­ügyelője” a Víz- és Csatorn (Folytatás a 3. oldalon} Öntözéssel előzzük meg az aszályt Minél alibi kérték az engedélyt a nagyüzemek Tegnap írtunk a talajned­vesség megőrzésének fontos­ságáról, s a vízügyi szakem­berek máris kérték: írjuk meg, hogy megyénkben is időszerűvé vált az öntözés mielőbbi megkezdése. Az in­dok az, amit már megemlí­tettünk: a kevés csapadék miatt folyamatosan gondos­kodni kell a vízellátásról. Ebben a pillanatban nincs közvetlen veszély a megyé­ben, de ha engednénk, hogy tovább csökkenjen a talaj nedvességkészlete, nagy hibát követnénk el. Az öntözés fel­tételei az elmúlt években elő­­nyösen javultak a nagyüze­mekben. Az AGROKER már korábban ajánlotta partne­reinek, hogy számítva a szá­raz évszakokra, vásároljanak öntözőberendezést. Ahol így próbáltak úrrá lenni a­ helyzeten, már ta­valy is, az idén is munkába állíthatták a szivattyúkat. Egyelőre az MA 200-as tí­pusból van készlet az AG­ROKER-nek, mely típusok alkalmasak a megyei igények kielégítéséhez. A Vízügyi Igazgatóság szakemberei is készségesen felajánlották segítségüket, s a gépek használatára vagy az öntözés különböző módozatai­hoz teljesen ingyen adnak szaktanácsot. Tavaly és a korábbi évek­ben a szakemberek segítségé­vel újabb vízlelő­helyeket si­került felkutatni. Ennek ré­vén oldódott meg az alsósá­gi és a jánosházi tsz öntözé­si gondja. Tavaly ezer hek­tárra meg is kapták az ön­tözéshez a vízjogi engedélyt Egyelőre az igazgatóságnál van a vasvári tsz ezirányú kérelme, s várhatóan nagyon gyorsan megoldódik a nemes­­csői, a szarvaskendi és még több nagyüzem víznyerési problémája. Amikor a víz­­ügyi szakemberek segítőkész­ségüket ajánlják fel, egyben kérik is az érdekelt üzemek vezetőit: ők is minél előbb kérjék az engedélyt az öntö­zéshez, mert minél később kezdenek e munkához, an­nál inkább csökkentik a jó termés esélyeit. Ne késsenek hát a nagy­üzemek a bejelentéssel, s az engedélyek után állítsák munkába a szivattyúkat, s zúduljon az éltető víz a nö­vényzetre. U. Gy Gazdálkodás és munkaerő ellátás Lázár György munkaügyi miniszter, továbbá dr. Rózsa József és Kiss János minisz­tériumi főosztályvezetők ked­den Tatabányán Komárom megye párt- és tanácsi ve­zetőivel a munkaerőgazdál­kodási feladatokról tárgyal­tak. Az eszmecsere jól tükrözte azt a fejlődést, változást, amely a munkaerő-gazdálko­dásban az utóbbi két-három évben országszerte megin­dult. A megbeszélésen különös fontosságot kapott az, hogy az extenzív fejlődés helyébe lépő intenzív fejlesztés meg­követeli, más módon, meg­alapozottabban és körülte­kintőbben szervezzék meg a munkaerőgazdálkodást a gazdaságpolitikában és a he­lyi gazdálkodásban egyaránt Köztudott, hogy a munka­erő-tartalékok kimerültek, és a munkaképes korúak száma csak lassan növekszik. A he­lyes munkaerő-gazdálkodás­nak azonban — amint ezt különösen hangsúlyozták — az az alapja, hogy az ötö­dik ötéves tervben a gazda­sági tervezéssel együtt a munkaerőigényeket és lehe­tőségeket is megtervezzék országos és üzemi szinten is Vietnamban holnap befejeződik az amerikai csapatok kivonása — Jószomszédság — Az olvasók fóruma — Földcsuszamlások Romániában — Békekölcsönsorsolás — Expressz

Next