Vas Népe, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
Ü nnepi K önyvhét 97B. Ilácz Jánosnak, megyei pártbizottságunk titkárának megnyitószavai után Dobozy Imre Kossuth-díjas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke lépett a szónoki emelvényre Szombathelyen, a Bartók Béla teremben, hogy tolmácsolja íróink véleményét a vendéglátó megyét képviselő irodalom-barátok előtt. Miután minden olvasót köszöntött az alkotók nevében, a kölcsönös bizalom kérdéseit taglalta, s kérte a rokonszenv előlegezését a fiatal tollforgatók számára is. — Irodalmi termésünk java rászolgál az olvasók bizalmára — mondta többek között — ami pedig az írók személyét illeti: hat olyan fiatal foglal helyet az Írószövetség választmányában, aki még nem érte el 35. életévét, de már kiérdemelte a közönség bizalmát. — Hagyományaink közül leginkább a folyton megújuló forradalmiságra vagyunk büszkék — hangsúlyozta a továbbiakban. — Akadhatnak persze tudatunkban, érzelmi világunkban rosszabb hagyományok is, például a meghunyászkodás, a rangkórság, annak a maradványaként, hogy minket évszázadokon át nem vezettek,, hanem csupán parancsoltak nekünk... Az utóbbi időben, szerencsénkre, mind több írónk fordul a munkás-ábrázolás, a dolgozó nép mindennapi életének bemutatása felé... 9 Úttörőavatás Szombathelyen (Folytatás az 1. oldalról) tenni kell hazátokat, szüléiteket, a dolgozó embereket. A felnőttek gondoskodását úgy hálálhatjátok meg legjobban, ha becsületesen tanultok, úttörő eskütők szellemében, szüleitek, nevelőitek, egész népünk örömére éltek és dolgoztok. Felnőttként is emlékezzetek a gyermekkorotokban felétek áradó szeretetre és figyelmességre, hogy nem kevesebb tisztelet, szeretet, gondoskodás jusson tőletek a munkában elfáradt és megöregedett szülőknek, embertársaitoknak. Örömmel fogadunk benneteket az úttörőmozgalom soraiba. Nyakkendőtök színe vörösre változik, a harc, a forradalom, a hősiesség, a vörös zászló színére... Tanuljatok, készüljetek szorgalmasan nagy és nemes küldetésetek teljesítésére. Hisz azt az épületet, amelyet nagyapáitok, szülöitek kezdtek el építeni, nektek kell tovább folytatni, betetőzni és a jövő embere számára berendezni. Ti öröklitek a hazát, ti építitek fel a mainál is sokkal szebb, gazdagabb, szocialista Magyarországot. Ezután az avatószülőkhöz szólt Horváth Miklós, kérte őket, hogy a jövőben is segítsenek a gyerekeknek az élet bonyolult dolgaiban való eligazodásban. Befejezésül a következőket mondotta: — Az MSZMP városi bizottsága nevében köszöntöm a 30 éves úttörőmozgalmat, a régi és mai úttörőket, szülőket, mindazokat a felnőtteket, akik gyermekmozgalmunk segítői, vezetői. Megköszönöm a KISZ tagjainak, a pedagógusoknak, az üzemek munkásainak, a kommunista műszakok résztvevőinek, a balatonberényi úttörő üdülő építőinek áldozatos munkáját. Kérjük, hogy továbbra is segítsék legféltettebb kincsünk, gyermekeink és az úttörőmozgalom fejlődését, életünk örömtelivé tételét. Együtt egymásért! — lesz a következő úttörő mozgalmi év jelmondata. Együtt gyermekeinkért, mondjuk mi! Hiszen amit gyermekeinkért teszünk, szeretett hazánk, a szocialista Magyarország holnapjáért tesszük!” Az ünepi beszéd után felkérték az avatószülőket, hogy kössék fel a vörös nyakkendőt. A pajtások büszkén s kicsit meghatottan néztek a felnőttekre. Horváth Miklós úttörővé fogadta a pajtásokat, majd egy „öreg” úttörő, s egy ifivezető köszöntötte a legkisebbek szervezetébe most felvett gyerekeket. A párttól kapott zászlóra a 30 éves évforduló tiszteletére szalagot kötött az MSZMP nevében Horváth Miklós, a városi művelődési osztály nevében Milkó István osztályvezető, a KISZ nevében Horváth Gáspár városi titkár, a városi úttörőelnökség nevében Somogyi Aranka úttörő elnök. Cser Kovács Gábor Szombaton megyeszerte kisdobosokat avattak az általános iskolákban. Felvételünk Szombathelyen a Fürst utcai általános iskolában készült, a kék nyakkendő felkötésekor. Tóth Imre felvételei 1976. június 1. Kedd Korunkról, érthetően . Akadnak persze életünknek „félig kész” elemei is. Gyakran előfordul, hogy új irodalmunk épp ezeket keresi, hiszen az ilyesfajta ábrázolásnak is megvan a maga varázsa, örvendetes viszont, hogy az olvasótábor évről évre fejlődik: tavaly már 27 százalék volt a munkások aránya. Fontos feladatává vált tehát íróinknak, hogy mindenfajta igény lealkudás nélkül bár, de érthetően fejezzék ki korunk bonyolult valóságát, értsék meg, fejtsék fel s írják meg igényesen a problémák bonyolult szövevényeit. Ehhez természetesen szükség lesz az eddiginél nagyobb világnézeti tisztánlátásra, a teljesebb valóság közelsége — hangsúlyozta Dobozy Imre, majd befejezésül hozzátette: Az élő magyar irodalom vállalja a fejlett szocialista társadalom felépítéséből rá eső részt, s megvan a tehetségfedezete is arra, hogy megoldhassuk a kor által feladott leckét... Színvonalas műsor követte a Bartók Béla teremben az írószövetség elnökének szavait. A siker természetesen még nagyobb lehetett volna, ha a közreműködő színművészek meg is tanulják, át is élik azokat az irodalmi szövegeket, amelyeknek a tolmácsolására megbízást kaptak. Az viszont már nem rajtuk múlott, hogy a könyvpark megnyitására — Gyurácz János városi tanácselnök beszédével — fél órával később került sor a tervezettnél, s a közönség egy része elunta a várakozást. Az esztétikus, modern sátrakban ügyködő könyvárusok a jelek szerint így sem károsodtak: az első két nap forgalma meghaladta a 600 ezer forintot, s az érdeklődés azóta sem csökken, sőt inkább növekedésére számítanak. Különösen szerencsés helyzetben van az Arany János könyvesbolt, ahonnan ma délután 15 óra 20—30 perc között a „Könyvért — könyvet” című adást sugározza a Rádió, s ahova épp az élő adás miatt minden eddiginél több érdeklődőt várnak ebben az időpontban annál is inkább, mert a boltban ugyanakkor Weöres Sándor, Károlyi Any és Bata Imre dedikál. (kulcsár) Dobozy Imre nyitotta meg a könyvhetet. ________(fotó: Tóth Imre) Múzeumigazgatók országos tanácskozása A múzeumigazgatók három napos országos tanácskozásahétfőn kezdődött meg Szombathelyen. Ezúttal a múzeumok ötödik ötéves tervét vitatták meg a szakembereik. Közölték, hogy a magyar múzeumügy legsikeresebb öt esztendeje volt a negyedik ötéves tervidőszak. Beszédesen bizonyítja ezt, hogy 1970-ben 7 153 000-en keresték fel az ország múzeumait, 1975 -ben pedig már tizenkétmillióan. A tárlat- és kiállításvezetéseik száma elérte a 66 000-et. Az ötödik ötéves tervben folytatják a múzeumi rendszer fejlesztését. Nagy hangsúlyt kap a tudományos munka mellett a közművelődési tevékenység kiszélesítése, elmélyítése és a múzeumi műtárgyvédelem, valamint a biztonság fokozása. A természettudományos kutatások köre egyre bővül. A Mecsek, a Balaton és Észak-Dunántúl után Nyugat-Dunántúlt isbekapcsolták e munkába. Az országos hatáskörű régészeti feltárási tárnák között szerepel az ispánsági központok, a népvándorláskori telepek kutatása. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének irányításával készült Magyarország régészeti tomográfiája. A történeti kutatások jelentős része a hazai munkásosztály fejlődésével, életmódjának alakulásával foglalkozik. „Ki sokat markol...“ A mesékben gyakori varázsige nap mint nap valós formát ölt a diákok ilyenkor esedékes tavaszinyáreleji tanulmányi kirándulásai során. Nem varázsszőnyegen, hanem buszokon, vonaton járják széltében-hosszálban az országot, érvényt akarván szerezni az elsődleges célnak: látni értékeinket, szép tájainkat, városainkat, benne a múzeumokat és soksok múltbéli nevezetességet. Minél többet egyszerre. És — szabadjon megjegyezni — ez némiképp a baj. Hogy mindent egyszerre! Találkoztam nem egy diákcsoporttal, akik a műemlékekben gazdag városba érkezésük után másfél óra elteltével már odébb is álltak. Kell, muszáj, sürget az idő! Fogadnak (ha fogadnak) idegenvezetőt, akit folyvást siettetnek: „csak gyorsan, csak a legszükségessebbeket mutassa, mert...” mert ebédre már máshova várják őket, aztán a délutáni programot megint új helyre tervezték. Mit lehet ilyen kapkodva szemrevételezni ? Hiszen egy valamirevaló múzeumlátogatás is „felemészt” ennyi időt! Rohanás, kapkodás ide-oda, ebből is egy parányi, abból is, összességében az egészből mi marad meg tanulságként a gyerekben ? Vajmi kevés. Különösen, ha számításba vesszük a hajszolt tempóokozta fáradtságot, kimerültséget. örül a kisdiák, ha valahol fagyira, üdítőre lel, s igyekszik ott, ahol tud, „lazítani”. Jó a kezdeményezés, szép a szándék, hogy vigyük gyermekeinket szervezetten országot látni. És feltétlen hasznos. De csak a „kevesebb több lett volna!” utólagos tanulsága nélkül. (lakatos) ■ • ■ Amiért az ügyész fellebbez A csehimindszenti tszben történt a nem mindennapi eset. Március 27-én, a vegyszeres gyomtalanítás befejezésekor a kemizáló brigádtagok szokatlan elhatározásra jutottak. A raktáros ugyanis nem volt hajlandó visszavételezni 60 kiló vegyszert. Nem, mert ez sok papírmunkával, adminisztrálgatással jár. Javasolta a brigádnak: semmisítsék meg, vagy ássák el a vegyszert. A hét ember megegyezett ebben, s a raktáros javaslata szerint cselekedtek, elásták a maradékot. Amikor kitudódott az ügy, megoszlottak a vélemények a csehimindszenti tsz-ben. Sokan mondták, hogy ebbe nem megy tönkre a tsz. A síkhegyi dűlőben elásott vegyszer értéke — szakértő szerint — 1716 forint, valóban nem nagy összeg, ezért a sárvári járásbíróság is kisebb összegű pénzbüntetéseket szabott ki a hét, illetve nyolc tsz-tagra. Ám, a járási ügyészség fellebbezett a döntés ellen, tárgyalás tartását kéri a bűnügyben. „Valamennyi vádlott megfelelő keresettel és vagyonnal rendelkezik — mondja az ügyészi indoklás. — A pénzfőbüntetés megállapításánál a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a vegyszer nem került a gyomtalanítandó területre... A helyes keverési arány téves megváltoztatásával kevesebb vegyszert használtak fel, és ez hatással van a terméseredményre.” S mindamellett okirathamisítást is követett el a raktáros, a vegyszerezők csapatvezetője is visszaélt beosztásával, így helyénvaló az ügyészi indítvány, hogy szigorúbb elbírálásban részesüljenek a közös vagyonát hűtlenül kezelő személyek. Nem sikkadhat el a felelősség megállapítása, és az ennek arányában kiszabható büntetés azért sem, mert a társadalmi tulajdont általában sok ilyen kis kár éri, s ezek összege milliókra rúg. Legyen tanulság mindenhol, hogy nemcsak a fez szalmája, szénája, terménye nem lehet közpréda, de a vegyszer sem, amit mind tömegesebben használnak — éppen a kézi erő helyettesítésére — a gyomtalanításnál a tsz-ek. Büntetlenül ne tehesse senki túl magát az előírásokon, s ezenfelül vonják le a tanulságot másutt is a csehimindszenti vegyszerelásásból, amely környezetvédelmi szempontból is tiltott cselekedet. (Kék) ■ • ■ Érettségi előtt vas népe 3