Vas Népe, 1980. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
Születésnapom, táján vezetett ismét utam a faluba, melyben bölcsőmet ringatták. Bölcsőmet bizony, mert engem még abba fészkeltek bele világra jöttömkor. Szép, álmos-barna diófa bölcső volt, tulipánokkal, tubarózsákkal lábtól-fejtől. Negyvenöt karácsony estéjén vágtuk fel apámmal aprófának, hogy ne dideregjen a Kisjézus a fűtetlen szobában. Most, hogy deresedő halántékkal apámat faggattam a temetőben, hogy s mint megyen a világ odaát, eszembe jutott, hogy meg kellene keresnem Bába nénit is, aki világra segített. Ott porlad valahol a közelben , esztendők óta, de senki sem tudta megmutatni a sírját. Aki oly sok emberpalántát mutatott fel élete során szertartásos mozdulattal a fénynek, az a lenti sötét" ben jóvátehetetlenül magára maradt. Leányanya volt Bába néni, mint hivatásában annyian mások. Nagy erős fiát nem a meggondolatlanság, hanem a csontjaiba is belemeszesedő álszemérem kergette a határon túlra, ahova nem követhette tovább szégyene. Nagyon egyedül maradt nélküle Bába néni, hiszen a többi szál is úgy elsorvadt körülötte, akár az elvágott köldökzsinór. Ma már sírja sincs. Sióva tűntél, Bába** néni, s hova tűntek mind a csupa-fekete, görnyedt falusi asszonyok, kispadon teveferélgetők, sövény felett rizs- Asszonyok gálódók, erkölcs-csőszök és örök megbocsájtók? Gyógyfüves nénék, templomi előimádkozók, kocsmaajtóban tehetetlenkedők, jéghártyás folyóvízben gyolcsot fehérítők, szántó vető, disznóölő, szájban gyermekeledelt csócsáló, istenfélőn istenkáromló hadiözvegyek? Bele kell borzonganom a gondolatba, hogy egyikük-másikuk alig járt túl a negyvenen, amikor mi már a vénasszonyt láttuk benne. Mentségünkre szolgálhat talán, hogy még a dajkamesék is csupán az elformátlanodott, idős asszonyok tiszteletére kapattak bennünket. „Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál” — mondja a boszorkány a vándorló szegénylegénynek, s miért ne hinnénk, hogy valóban jól esik neki a megtiszteltetés? Miért is félnénk hatalmától, ha tudjuk a varázsigét? Az első nő, akinek a ** hatalmát a valóságban is megcsodáltam, szovjet katonalány volt. Egy piros meg egy sárga zászlócskával vezényelte vitézül az össze-összetorlódó harci járműveket a felszabadulás körüli hetekben. Társai sok archív felvételen szerepelnek, kis szerencsével talán őt magát is megpillanthatnám újra valami sárguló fényképen. Nos, ez a lány nem tűnt szépnek, sőt kifejezetten csúnyácska volt, távol a negyvenes évek légies filmcsillagaitól. De ahogyan tette a dolgát, abban volt valamiféle felemelően gyönyörű, méltóságteljes és tiszta. Láttam lányokat később körmös traktorok nyergében zötykölődve, szépek voltak-e, már nem tudom. Megbámultam társaikat toronydaruk fülkéiben, figyeltem ismét másokat, amint ejtőernyők margarétáin szállingóztak alá az égboltról, találkoztunk boltok pultjának két oldalán, vasúti kocsikban és istenháta mögötti szövetkezetek fóliasátraiban. Ápoltak engem kórházban hónapokon át, hajnaltájt, az injekciót hozó éjszakás nővér kialvatlan arcán ki kereste volna a karbantartott bajt az emberség helyett? Tisztelem a női szépséget, mely sok csodát termett már ezen a földön, s amelyet oly sokáig csupán fennmaradásunk varázsos eszközének tekintettek. Maradjon csak szent továbbra is mindnyájunk számára az anyaság fogalma, szókincsünket, gondolataink kifejezési rendszerét nevezzük anyanyelvnek, s legyen anyaföldünkön a sírkert is, mely végül befogad. De korunk nőideálja — s be nem vallottan apáinké is ez volt már — a küzdőtárs, a jóból-rosszból részt vállaló és részt követelő asszony, a maga teljes emberségében. Vállveregetésnél magasabb ranggal, ünnepi hóvirágcsokornál tartósabb érdemekkel. Kulcsár János Mai műsor GYŐRI RÁDIÓ nuDio KOSSUTH RADIO 8.27 Operaáriák. — 8.45 Szerpentin. — 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. — 10.05 Dominó. — 10.35 Könyvszemle. — 12.45 Zenemúzeum. — 13.56 Magyar remekírók. — 14.26 Filmzene. — 14.36 Kósa György: Karinthy-kantáta. — 15.10 Kóruspódium. — 15.29 Csiribiri. — 16.05 Fúvószene. — 16.16 Délutáni Rádiószínház. — 17.07 Körmikrofon. — 17.32 Dvorzsák: Vin. szimfónia. — 18.30 Esti Magazin. — Tudósítás az országgyűlés ülésszakáról. — 19.30 Ifjúsági Rádiószínpad. — 20.07 Operarészt. — 20.35 Az Esti Magazin különkiadása. — 21.15 Beethoven-műveik. — 22.30 Népdalok. — 22.50 Gazdaságpolitikai magazin. — 23.10 Orosz szerzők zenekari művei. PETŐFI RADIO 8.05 Cimbalomzene. — 8.33 Ghánai zene. — 8.40 Operettdalok. — 9.00 Örökzöld dallamok. — 12.33 Mezők, falvak éneke. — 12.55 Melléküzemágak. Riport. — 13.25 Gyermekek könyvespolca. — 13.30 Kórusművek. — 14.00 Válogatott perceink. — 16.35 Idősebbek hullámhosszán. — 17.30 Segíthetünk? — 18.33 Hétvégi panoráma. — 19.55 Slágerlista. — 20.33 A 04 , 05 , 07 jelenti. — 21.05 Visszatekercselés... — 21.15 Könnyűzene. — 23.15 Klasszikus operettekből. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. — 9.30 Mozartművek. — 10.23 Operarészl. — 11.05 Kórusművek. — 11.50 Herbert von Karajan vezényel. — 13.07 Tánczene. — 14.00 Operarészl. — 15.00 Vonós kamarazene. — 16.00 Zenei Lexikon. — 16.20 Muzsikáló fiatalok. — 16.50 Popzene sztereóban. — is.oo Külpolitikai dokumentumműsor. — 18.33 Fúvószene. — 19.05 Fordulók a líra történetében. — 19.35 Magyar zeneszerzők. — 20.25 Bach, d-moll partita. — 20.50 Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21.59 Schubert-művek. 17.00 Műsorismertetés, hírek. — 17.05 Ugyanaz, másképp. Világslágerek feldolgozásaiból. — 17.15—17.20 Üzemi lapszemle. — 17.30 Ballagó évek, nyugdíjasok műsora. — 17.45 Operett dallamok magyar szerzők műveiből. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli krónika — esti muzsika — programjavaslat — legfrissebb híreink — időjárás. KUStfflaud BUDAPEST 8.00 Tv-témna. — 8.05 Földrajz 8. o. (14.20). — 9.05 Környezetismeret 3. o. (14.55). — 10.05 Élővilág 6. o. (15.20). — 10.35 A kéz öt ujja. 9. 1. — 11.20 Orosz nyelv 6. o. (15.50). — 16.10 Napköziseknek — szakköröknek. — 116.35 Erzsébeti emberek. Dok.film. — 17.15 Tv-börze. — 17.25 Perpetuum mobile. — 18.10 Az Országházból jelentjük... — 19.10 Tv-téma. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 A vadon világa. Finn film. — 20.25 Szigetek az óceánban. Kanadai film.— 20.50 Labdarúgó Kupanap. — 21.30 Zenei körkép. — 22.30 Mexikói jegyzetlapok. — 23.00 Tv-híradó 3. 2. 18.55 Osztályfőnöki óra 7—3. o. — 10.30 Tv-híradó. — 20.00 Kár, hogy bestia. Olasz film. — 21.30 Tv-híradó 2. — 21.55 A világ nagy hegyei. POZSONYI MŰSOR 9.00 Iskola-tv. — 9.30 Tudományos kommunizmus. — 10.00 A Nagy Honvédő Háború 18. rész. — 10.50 Vérdíj Kovpak fejére szovjet film. — 12.25 Hírek. — 15.35 Hírek. — 15.50 Iskola-tv.— 16.15 Maria Turkova világa. Dok.-film. — 16.45 Egy fiatal századparancsnok munkájáról. — 17.00 Pionírhíradó. — 17.20 Pionírmagazin. — 18.00 Tv-magazin. — 18.40 Esti mese. — 18.50 Időjárásjelentés. — 19.00 Tv-híradó 1. — 19.30 Az apám is ez volt. Szórakoztató műsor. — 20.25 Példás anyós. Tv-játék. — 21.25 A rendőrség naplójából. — 21.30 Tv-híradó 2. — 22.00 A hulladékhő felhasználásáról. — 22.21 A labdarúgó kupamérkőzések tükre. — 23.05 Hírek. 2. 17.50 Hírek. — 18.05 Olimpiai vetélkedő műsor 6. r. — 18.55 Felkészülünk a spartakiádra. — 19.00 Orosz nyelvtanfolyam. 24. lecke. — 19.30 Hét kérdőjel. Tvnézők vetélkedője 2. r. — 20.15 V. Novak élete és munkássága. Portréfilm. — 21.05 Természetvédelmi film. — 21.45 Kurtizánok tündöklése és... — 22.45 Tv-híradó. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. — 17.45 Mérleg pontos méréshez — gyermekműsor. — 18.15 Tudományos intézeteink. — 18.45 Eurogol. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este bemutatjuk. — 20.00 Speciális adás Veljko Vlahovic halála évfordulója. — 20.30 Külpolitika. — 21.05 Szórakoztató zene. — 22.20 Robert Schumann: II. szimfónia C- dúrban. 2. 17.30 Dok.-film. — 18.45 Tapasztalatok. — 19.16 Idegenforgalmi szemle. — 20.00 Hagyják nyitva a Tv-készüléket. — 22.30 Huszonnégy óra. OSZTRÁK MŰSOR 9.30 Francia nyelvlecke kezdőknek. — 10.00 Iskola-tv. A történelemkutatás módszerei. — 10.30 Ziegfeld görl. Revüfilm. — 17.25 Don és Peter. Kisfilm. — 17.30 Öt barát. Filmsorozat. — 17.55 Jó éjszakát gyerekek. — 18.00 Tv-konyha. — 18.30 Mi. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tvhíradó. — 20.15 Jane Eyre. Film. — 22.00 Esti sportműsor. 2. 18.00 Orosz nyelvlecke kezdőknek. — 18.30 A művészet útjain: etruszk földön. — 19.15 Tv-galéria. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Riportműsor: Keresztkérdések. — 21.15 Kuglói — tv-kabaré. — 21.50 Tíz előtt tíz: Időszerű politikai műsor. — 22.20 Club 2. VUI02EB Savaria: Akiket a forró szenvedély hevít 4, 6, 8. Mini: Kinek a törvénye de. 10, 5, 7. 1980. március 6. Csütörtök Villanófényben Chrudinák Alajos A riportert, a Magyar Televízió külpolitikai osztályának vezetőjét természetesen nem kívánjuk bemutatni. Köztudomású, egyike azoknak, akikre érdemes a képernyőre figyelnünk. Nem csupán honi elfogultságunk mondatja ezt, a friss nemzetközi elismerés is bizonyítja: Háború a Szaharában című munkája a monte-carlói tévéfesztivál riport-dokumentumfilm kategóriájában nagydíjat kapott. Nem akármilyen elismerés ez, hiszen a televíziós világversenyek sorában az első helyen jegyzik a riviéráit. — A zsűri külpolitikai szerkesztőségünk módszerét ismerte el. Azt a gyakorlatunkat, hogy egy adott nemzetközi, vagy helyi konfliktusban minden érdekelt felet megszólaltatunk. Jó néhány éve vallom : ha szembesítjük a két- vagy többféle érvelést, tisztességesebben, pontosabban, tárgyilagosabban, meggyőzőbben körüljárhatunk egy-egy témát, mintha a nekünk nem tetsző helyett csak összefoglaló narrátorszöveget adunk. Így készült például a Kadüzenet nélküli háború Afrika szarván, a Harcok, a „Magányos cédrus” országában, vagy az Invázió című filmünk. S ugyanígy ez a legutóbbi, a Háború a Szaharában. A néző ebben, nemcsak eseményeket látott, elmondták véleményüket a nyugat-szaharaiak, s elmondták a marokkóiak is. A nézetek szinte úgy ütközhettek, mint a harcmezőn: szikrázva, drámaian. A közönség pedig a látottak, hallottak alapján eldönthette, kinek ad igazat — Elfogulatlanul közelít tehát mindkét félhez? Hogyan jut akkor kifejezésre szemlélete, meggyőződése, elkötelezettsége egy-egy kérdésben? — Ki állíthatná, hogy nincsenek fenntartásaim, előítéleteim? Természetesen, én sem lehetek igazán objektív. Nem vagyok ítész, csak kérdező, szembesítő, s ha kell, oknyomozó riporter. Ám ehhez nem kell ködbe borult tekintettel elítélnem, megbélyegeznem azt, amivel-akivel esetleg nem értek egyet De azonosulnom sem kell — még azokkal sem, akikkel részben, vagy egészében egy véleményen vagyok. Bizonyos távlatból és magyar szemmel látom tehát azt ami történik, s így próbálom érzékelni és értékelni az érveket-ellenérveket. A kérdéseimben, ellenvetéseimben vagy éppen egyetértő hallgatásomban is megfogalmazódhat hogy erről vagy arról, hogyan vélekedem. Azt pedig természetesen a néző is észreveszi, ha a kérdezett csűricsavarja a szót, vagy netán valótlanságot állít. Szaharatfilmünkben például a marokkói parlament elnöke ellenérvek helyett azt tanácsolta: foglalkozzam antropológiával, hogy eldönthessem, ki dél-, közép-, vagy észak-afrikai. Azt viszont egyszerűen letagadta, hogy Mahibesz városa elesett sőt, még annak város voltát is kétségbe vonta. S amikor tényekkel megcáfoltam, megint csak indulatos vádaskodásokkal próbálta helyettesíteni a bizonyító érveket. Úgy gondolom, a maga rovására volt indulatos. — Ha élet-halál kérdésében nem hangzanék majdnem cinikusan, azt mondanám: nagyfeszültségű térségekben, háborús összeütközésekben kedveli a kiélezett drámai szituációkat, a konfliktushelyzeteket. Csakugyan „színház az egész világ?” — Úgy hangzik ez, mintha az én kedvem szerint „feszülne”, vagy enyhülne a világ.Ez persze képtelenség, és megvallom: cseppet sem nyugtalanít a nyugalom. A világban azonban, sajnos, számos feszültség-góc található. A tisztulásiban, a gyógyulásiban az is segíthet valamicskét, ha mi, külpolitikai riporterek idejében, s lehetőleg minél pontosabb diagnózist adunk. Ha elmondjuk, hogyan tud fizikailag, lelkileg létezni, mondjuk a nyugat-szaharai, vagy akár a marokkói ernte a sivatagi háborúban. A nézők úgy érzékelik igazán a válsághelyzetet, a világpolitikát, ha nemcsak információt kapnak, de meg is ismerik azokat, akikkel beszélgetünk. Viselkedésüket, gondolkodásukat, reményeiket Nem a „téma” a fontos tehát hanem az ember, aki a világ veszélyes és veszélyeztető térségeiben él. S éppolyan, mint mi vagyunk. A Polisario Front katonái sem mind hősök tehát, van köztük határozott és nyílt természetű harcos, és van bizalmatlan is, aki gyanakodva méregeti a magamforma, messziről jött embert. S a „szerencsétlen foglyok” sem mindig egyértelműen szerencsétlenek. Egy mondatuk többet elárulhat előéletükről, mintha pusztán elítélném azt, amit tettek. — S miképpen juthat át a feszültség „drótakadályain”, az alkalmankénti bizalmatlanságon, a tényleges határokon a riporter? — Ha csupán farkasszemet néz a hivatallal, a papírokkal, vagy várja a jószerencsét, nem sokra jut." Sokat segítenek az újságíró-kollégák, de talán még ennél is többet számít, hogy a harciban, vagy harcközeliben állók mindegyike igényli a sajtót, a tömegtájékoztatást; szeretné, ha álláspontját a közvélemény megismerné. Így volt ez például Marokkóban is. Frontországban, polgárháborúban az is megeshet, hogy — hiába minden hivatalos engedély —, az ember bajba jut. Irániban, Ahwaz városa előtt csaknem meglincseltek, pedig teheráni Khameini-bizottságtól volt papírunk. A megszállt nyugat-szaharai Al-Almniban tehetetlenül és hiába vártunk a rabati jóváhagyásra, nem tudtuk elintézni, hogy a katonai vezetők fogadjanak. Máskor meg a legváratlanabb módon mellénk szegődött a szerencse. Szomáliába nem kaptunk vízumot, de a véletlen úgy hozta, hogy két órával a miénk előtt szállt le Mogadishuban az a bizonyos eltérített Lufthansagép. Gyorsan beütötték útlevelünkbe a pecsétet, s már tuszkoltak is mindenkit kifelé a repülőtérről, „tisztuljon a terep”. Az is előfordult, hogy egy-egy országba vízum nélkül „szöktem” be. Nem tartottam magam a fair play szabályaihoz? Szerintem inkább a diszkrimináció tisztességtelen. Nem vagyok felforgató, sem fenegyerek, csupán egy újságíró, aki tájékoztatni szeretné hazája közvéleményét . Most éppen mit készít, hova készül? És a Televízió külpolitikai osztályának milyen tervei vannak? — Szerkesztőségünk ismert műsortípusaihoz — Nemzetközi stúdió, Panoráma, Kockázat Külpolitikai Fórum, Monitor, Parabola, Tájak, városok, emberek — Szemtől szembe címmel egy újabb csatlakozik. Sajtókonferencia-szerű kis-Fórum ez: egy-egy neves személyiség válaszol 4—5 újságíró kérdésedre. Nagy műsort készítünk az iszlámról, filmet tervezünk az olajtermelő országokról, a haladó arab államok közti nézetkülönbségekről, a Perzsa-öböl térségéről, Egyiptom belső életét is ideje lenne alaposabban megismernünk. Szerkesztőségünk természetesen továbbra is készít külpolitikai riportokat A hét műsorába. Végezzük tehát a mindennnapi televíziós munkát, s ha kell, útnak indulunk. Azután hazatérünk néhány filmtekerccsel, abban a reményben, hogy sikerül minden ellentmondásával együtt rögzíteni: a nyolcvanas években, merre forog a Föld. N. T. A monte-carlói nagydíj: Arany Nimfa.