Vas Népe, 1980. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
4 VfISNEPE Négy Vas megyei vállalat a legjobb hatvan között Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a szokásostól eltérően nem a hivatalos nyitás előtt, hanem az azt követő harmadik napon adták át a díjakat a legjobbnak ítélt termékek gyártóinak. A bíráló bizottság tíz terméket honorált a vásár nagydíjával, köztük a Magyar Selyemipari Vállalat „Premier”, „Suzan” és „Arizona” reklámnevű blúzanyagait. Ezeknek az alapszövetét a vállalat legnagyobb szövőgyára, a szentgotthárdi készítette a svájci Hepatex céggel érvényben levő knowhow szerződés alapján. Két és fél-három évvel ezelőtt kezdtek hozzá e rendkívül könnyű — a hernyóselyemhez hasonlóan lágyan omló, kellemes fogású — áruk kidolgozásához s a kísérletekben is, majd a nagy tételű gyártásban is élenjáró munkát végeztek a szentgotthárdiak. A vásáron magasra értékelt termékeket már az 1981-es Intercolorgonálták, tehát a divat előtt járnak. A Magyar Selyemipari Vállalat a hazai gyakorlatot valamelyest megelőzve kezdett hozzá — belső igénytől, no meg a piaci szükségletektől is hajtva — termékszerkezete tempós átalakításához. Szentgotthárdon például e munka újabb jele: a fehér alapszínek mellett egyre több az eleve színesen szőtt selyem. A díjazottak „második vonalában” három Vas megyei, illetve megyei érdekeltségű vállalat neve olvasható: ők BNV-díjat kaptak. Ezt érdemelte ki a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat a Szombathelyen gyártott „Sabaria” reklámnevű fólia családjáért. A dologban elsősorban az a figyelemre méltó, hogy — ellentétben az általános vásári gyakorlattal — olyan árukért kapták a díjat, amelyet már nagy tételekben gyártanak, hovatovább egy esztendeje, NSZK-kooperációban. A késztermék háromnegyed részét exportra küldik, az idén 250 tonna marad itthon. A hazai igényfelmérések viszont arról tanúskodnak, hogy e műbőt helyettesítő profóliókból jövőre 800—1000 tonna is elkel Magyarországon. Várhatóan nyugati exportra is ennyi jut a jövő esztendőtől. A vásári díjban — miként az idei BNV-n általában — azt a vállalati, gyári törekvést is méltányolták, amelyet a Hungária és annak szombathelyi gyára a fokozott exportorientáció érdekében végzett, végez. Tavaly például még nem szállítottak Szombathelyről semmit kemény, valutával fizető piacokra. A Sabaria Cipőgyár „Roli” unisex csizmája kapott vásári díjat. Ezt tizenéves fiúknak, lányoknak készítették, varrás nélkül, hegesztett felsőrésszel és fröccsöntéssel rádolgozott talppal. A Sabaria vásári kollekciója zömét egyébként a fiatalok igényei kielégítésének szentelte, híreink szerint nagy közönségsikerrel is. Hármas célt tűzött maga elé a gyár: bemutatni a már szalagszerűen termelt legszebb kollekciókat, fölmutatni azon termékeket, amelyeket a jövő évre ajánlanak a kereskedelemnek, illetve azokat, amelyeket a közelmúltban fejlesztettek ki, s amelyek keresettségére várnak egyfajta választ a pesti vásáron is. A bőrgyárak némelyike és a cipőipar kezd azonos „hullámhosszon” dolgozni. Illusztrálja a kölcsönös törekvéseket, a gyors reagáló készséget az a kétezer pár, Szombathelyen gyártott cipő is, amelyet a Pécsi Bőrgyár most nagydíjat kapott sertés inbukbőréből késztettek, s amelyeket Centrum Áruházakban, pesti boltokban és a Luxus Áruházakban hoztak forgalomba. Nemcsak az exportképességet, de az importtakarékosságot is méltányolta a Budapesti Nemzetközi Vásár bíráló bizottsága. A Lakástextil Vállalat „térhatású” jaguard mintás plüss bútorszövetei — a Viktória család — elsősorban importpótló céllal készült s az első méterek az év elején futottak le a kőszegi Bútorszövetgyár négy gépéről. A terméket látva azonban nincs olyan aggályunk, hogy bármely külpiacon el nem adhatnák ezeket a Magyarországon korábban még sehol nem gyártott anyagokat. Nagyon is exportképesnek látszanak s bármely hasonló külföldi szövetekkel állja a versenyt a LATEX iparművészeinek munkája. Ám honi bútoriparunk is „lecsapott” e szép szövetekre, amelyből itt-ott már némelyik boltban is látni lehet. Az idén „még csak” százezer négyzetméter készül a Viktóriából, a többhöz további fejlesztések látszanak kívánatosnak. — T — Fotó: Kaczmarski színtrendjei szerint kom- A Mai Iyar Selyemipari Vállalat nagydíjas termékeinek egy részét Szentgottiárdal szőtték. A Tisza BútoripariVállalat ismét egy szép konyhát hozott, s kihasználták benne a fa természetesszépségét. Ez mostnem Szombathelyen, hanem szolnoki gyárukban készült. Sarokszekrény, nosztalgiára hajlamosaknak... Ezüstből „szőtt” tálak, elefántcsont faragások: részlet a szovjetkiállítók munkáiból. . Árváltozások a fogyasztói érdekvédelem tükrében Áruellátás Sárváron A lakosság közérzetére, jó hangulatára gyakorol közvetlen hatást az áruellátás kiegyensúlyozottsága, színvonala. Ezt a fontos — és esetenként kényes — témát tűzte napirendjére többek között Sárvár város Tanácsa legutóbbi ülésén. A város és városkörnyéki községek lakói nap mint nap képet alkothatnak az üzletek árukínálatáról, akár mint vásárlók, akár csupán a kirakatokat nézegetve. A dr. Fülöp Józsefné és munkatársainak gondos vizsgálataira alapozott beszámoló azonban hosszabb időszakról, az eltelt négy évről adott összefoglaló értékelést. A sárvári üzletek, vendéglátó- és szórakozóhelyek felújítása, korszerűsítése és fejlesztése a tervek szerint alakult: mintegy 4300 négyzetméterrel gyarapodott a kereskedelmi létesítmények alapterülete. Ennek nyomán a forgalom is csaknem másfélszeresére, sőt élelmiszerekből még ezt is meghaladó mértékben nőtt. Az árukínálatot és a választékot is jó színvonalúnak ítélte a beszámoló, szó esett azonban a visszatérő gondokról, problémákról is. Tej és tejtermékekből például bőséges választékot és korlátlan mennyiséget biztosító árualapok ellenére nem ritka délutánonként a kiürült tejihűtők látványa, de esetenként a sárvári baromfifeldolgozó termékeiből sincs elegendő az üzletekben. Sok bosszúságot okozott az új kenyérgyár — s okoz még néha ma is — a réginél is rosszabb minőségű termékeivel, a hol keletien, hol elégett kenyérszállítmányokkal. A zöldség- és gyümölcsellátás is csak a késői kitavaszodás és a hűvös időjárás miatt magasak voltak az árak, s gyakran kifogásolható a minőség. A helyi áfész sem jeleskedett különösképp a gondok enyhítésében, nem bővítette kellőképp a beszerzési lehetőségeit. Az évek óta folyamatosan javuló ruházati és vegyesiparcikk ellátásban az év eleji szabályozórendszer változás okozott átmeneti zavarokat, időszakos áruhiányt A gyermekruhák kínálata azonban sajnálatos kivétel, itt még a korábbihoz képest is visszaesés tapasztalható. Általában jellemző — figyelmeztet a beszámoló —, hogy a filléres, apró áruk — ilyenek például a háztartási és fémtömegcikkek — kínálata vészesen visszaesett. S ez a jelenség már nem csupán beszerzési nehézségeknek tudható be, sokkal inkább az üzletvezetők érdektelenségének, ahogy sok más hiánycikkért is ők felelősek. A vendéglátás összforgalma csak mérsékelten — 24 százalékkal — növekedett 1975-höz képest, sőt néhány vendéglőben komoly visszaesés tapasztalható. Áruellátási gond nincs, inkább a vállalatoknak kell felülvizsgálniuk kínálatukat, bővíteni a kisadtagok választékát. Ez a folyamat megindult, sőt néhol az ételhaszonkulcsok csökkentéséig is eljutottak már. A kulturált vendéglátás tárgyi feltételei megvannak Sárváron, csupán a jobb üzletpolitika, az udvarias kiszolgálás személyi feltételeit kell megteremteni a jövőben. Szó esett az áruellátás hatósági ellenőrzéséről, s a fogyasztók érdekvédelméről is. A rendszeres ellenőrzésnek, s a többnapos ünnepek előtt szervezett koordinációs értekezleteknek is része van abban, hogy alapvető élelmiszerekből az elmúlt években ellátási nehézség nem adódott. Szomorú azonban, hogy átlagban minden negyedik ellenőrzés szabálysértési eljárás megindításával, vagy különféle hiányosságok megállapításával zárul. A leggyakrabban előforduló szabálytalanság a lejárt szavatosságú áruk értékesítése, illetve az ármegjelölés hiánya. Nem enyhítő körülmény, bár jellemző a bolti eladók nehéz helyzetére: csak ebben az évben már több mint harminc leltár volt egy üzletben a gyakori árváltozások miatt, s ez bizony komoly többletmunka a folyamatos nyitvatartás mellett. Előfordul az is, hogy ugyanaz a termék más áron kerül forgalomba egyik, s másik boltiban. Ez rossz hangulatot szül a vásárlók között, azonban nem minden esetben a boltvezetők hibásak, hiszen az ár a beszerzés módjától, helyétől is függ. Talán ezért is hangsúlyozták többen a felszólalók közül a kereskedelmi munka emberi tényezőinek fontosságát. S nem csak az eladóknak, a boltvezetőknek kell felnőni a megnövekedett feladatokhoz, a közvetlen irányító szervektől is komolyabb munkát várnak a jövőben. A kereskedelemben kívánatos minőségi javulás érdekében következetesebben kell törekedni a vásárlók igényeinek kielégítésére, ezért Sárvár város Tanácsa határozatban kérte fel a területén működő kereskedelmi szerveket az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek elkészítésére. S. J. Nagy teljesítményű vetőgép Mosonmagyaróvárról Új, nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártását kezdték meg a Győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár mosonma- gyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A berendezés, amelyből háromkapcsolható egymás mellé, 40 féle mlag vetésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hektár terület vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége 13 méter. Az új gépnek a nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a műtrágyát is a földbe juttatja és a különféle fertőtlenítő szerek is kiszórhatók vele. Feltöltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy, a traktoros kezeli, s az előtte elhelyezett képernyőin ellenőrizheti a vetőgép zavartalan működését. Felszerelték tömörítő szerkezettel is, ennek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tömörítse a földet. A kerekek mozgatása, süllyesztése és emelése hidraulikával történik. Az első vetőgép-sorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65-ször három gépből. Ezek a gépek a napokban már bekapcsolódnak a búza vetésébe. 1980. október 1. Szerda