Vas Népe, 1981. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Az új év küszöbén Az 1980-as naptárt az asztali lábunkba tettük.. Búcsúzunk " az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. Szintebelső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk — jóról és rosszról egyaránt. E számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. 1980 márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongreszszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár elvtárs szavait idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menetközben újra értékelni és ahol kellett módosítani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as esztendőkben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el. A Központi Bizottság 1980. december 6-i üléséről kiadott közleményből idézve: eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő-gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárási viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközeítette a tervezett 5 százalékot.. • S Hogyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több ** vállalat és szövetkezet alkalmazkodott szorgalmasan gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságbanolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkból az ipari üzemekben tevékenykedőik is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tette készséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával honorálta, így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: atervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sok erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek termelése 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik ötéves terv? Az 1980. decemberi országgyűlés után, ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. A gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötévesterviben is még nehéz lesz, a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így ,van és lesz az elkövetkezendő években, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: „,A magyar népgazdaság és a világgazdaság mai helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűen alakítja a célok és eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében”. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkezendő esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Hogy mekkorát lépünk az új éviben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. ” De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva rajtuk, ,még nagyobb lehet az örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék meg minden népnek szerte a földtekén. Fodor László Japán megalapozatlan igényei Japán a nemzetközi helyzet viharos változásai ellenére a jövőben változatlanul a béke és a stabilitás fenntartásán óhajt fáradozni, mivel eddigi gazdasági sikereinek a záloga is a békés tevékenység volt — jelentette ki újévi sajtónyilatkozatában Szuzuki Zenko kormányfő. A miniszterelnök szerint országa ezután sem vállalhat jelentősebb katonai szerepet a nemzetközi porondon. Ehelyett minden tőle telhetőt megtesz, hogy elmélyítse mind a gazdasági-műszaki, mind pedig a politikai jellegű együttműködést, a fejlett tőkés országokkal. Ismét szükségesnek tartotta annak hangoztatását, hogy a hivatalos Tokió diplomáciájárnak gerincét az Egyesült Államokkal való ,,szoros és érett” kapcsolatok alkotják. Ezek fejlesztése céljából mielőbb fel kívánja venni az érintkezést az új Reagan kormányzattal. Japán és a Szovjetunió viszonyát érintve, a kormányfő, Moszkva sorozatos kezdeményezései ellenére, úgy tüntette fel a dolgokat, mintha a valóban baráti kapcsolatok kiépítése kizárólag a szigetország északi szomszédján múlna. Ezzel összefüggésben kormánya nevében újra megalapozatlan igényt támasztott a második világháború után jogerős nemzetközi döntés alapján a Szovjetuniónak ítélt négy volt japán szigetre. Egyidejűleg célzott arra is, hogy a konzervatív japán kormány óvatos formában mérlegeli a politikai problémáknak a gazdasági kooperáció kérdésétől való elválasztását. Kitüntetések, eskütétel, kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka Érdemrend arany fokozatát Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettesnek. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A kormány Bonifert Ádámot igazságügyimniszter-helyettessé, Burján Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált, az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettesévé, Spilák Ferencet a hivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Tompa Sándort, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetőjét. Gandhi az atomfegyverek teljes betiltásáról India kormánya és népe az atomfegyverek teljes betiltása mellett foglal állást — jelentette ki egy nyilatkozatában Indira Gandhi miniszterelnök. Országunk nem rendelkezik atomfegyverrel, és nem is áll szándékunkban atomfegyver gyártása. A nukleáris energiát kizárólag békás célokra kívánjuk felhasználni — mondotta Indira Gandhi. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett, mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordulás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kis mértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Ez ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági ter mékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a Számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmenynyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben, vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, pélapátfalvai Cementgyár, Magyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb (Folytatás a 2. oldalon)