Vas Népe, 1986. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-27 / 49. szám
XXXI. ÉVFOLYAM 49. SZÁM ■ 1986. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖKI ÓRA 1,80 FORINT Az előadói beszéd alfajaival folytatódik az SZKP XXVII. kongresszusa Az SZKP kedden megnyílt kongresszusának szerda délelőtti ülésén megkezdődött a párt Központi Bizottsága politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének vitája. A tanácskozás első felszólalója Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke volt. Felszólalását Vlagyimir Scserbickij, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára követte. A moszkvai pártszervezet problémáiról és terveiről szólt a szerda délelőtti ülésen Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a főváros pártbizottságának első titkára. Nyikolaj Szljunykovnak, a Belorusz KP KB első titkára beszámolt a köztársaság ötéves tervének maradéktalan teljesítéséről, de kívánalmakat fogalmazott meg a munka termelékenységének emelésével, a műszaki fejlesztéssel és a köztársaságban előállított termékek minőségével szemben. A köztársasági első titkárok felszólalásának sorozatát Gyinmuhamed Kunajev folytatta. Dzsumber Patiasvili, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára e soknemzetiségű kaukázusontúli szovjet köztársaság életéről adott képet. Anatolij Alekszamdrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában ironikusan szólt az akadémia és intézetei által kidolgozott eljárásokról, a kutatási eredményekről, a találmányokról, amelyek százszámra várják, hogy az iparban és más népgazdasági ágakban meghonosításra kerüljenek. ..Egy tudós számára nincs fájdalmasabb dolog — mondotta —, mint azt látni, hogy fontosnak tűnő munkájának eredményei a polcokon hevernek.” A szerda délelőtti ülésen megkezdődtek a testvérpártok küldöttségvezetőinek felszólalásai is. Egymás után üdvözölte a szovjet kommunisták fórumát Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, a köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnöke, Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel államtanács elnöke. A délutáni ülés első szónoka Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke volt. Beszédét követően egy kosztromai szövőnő szenvedélyes hangú felszólalásában bírálta azokat a vezetőket, akik csak szavakban a korszerűsítés hívei. Inamzson Uszmanhodzsajev, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a közép-ázsiai köztársaság gazdasági, társadalmi és kulturális életének irányításában feltárt torzulások helyreigazításáról adott tájékoztatást. Ugyancsak gazdasági sikerekről adott számot Karlo Vajno, az Észt KP KB első titkára, aki az észtországi új gazdasági mechanizmus kísérleti eredményeit elemezte. Ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke üdvözölte a kongresszust, majd Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök emelkedett szólásra. Az SZKP XXVII. kongresszusa szerdán este hallgatta meg a magyar pártküldöttség vezetőjét, Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát. Kádár János felszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége nejében tisztelettel köszöntöm a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának küldötteit és minden észtvevőjét. Átadom Önöknek és személyükben minden szovjet kommunistának, a Szovjetunió népeinek a magyar kommunisták, nepünk , forró üdvözletét és egjobb kívánságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa, amely kiemelkedő fontosságú az egész szovjet nép életében, egyben nagy nemzetközi jelentőségű politikai esemény is. Mindenki, aki a valóságosnak megfelelően látja a Szovjetunió szerepét a világhelyzet alakulásában, érti azt is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország további fejlődését fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak nemzetközileg is, nem utolsósorban az egész emberiség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából. A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk érdeklődéssel követték a kongresszus előkészítésének menetét. "Megismerkedtünk a kongresszusi dokumentumokkal, és küldöttségünk nagy figyelemmel hallgatta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár elvtárrs terjesztett elő. Felelősen kijelenthetjük: a szocialista eszmék minden magyar híve a legmelegebben, fenntartás nélkül üdvözli azokat a marxista-leninista, szigorúan elvi, ugyanakkor reális és nyílt politikai állásfoglalásokat, a szovjet társadalom dinamikus fejlődését előirányzó célkitűzéseket, amelyeket a Központi Bizottság beszámolója, a beterjesztett okmányok magukban foglalnak, és áthatják a kongresszus tanácskozását is. Elvtársak! A magyar kommunisták nagyra becsülik, a lenini politika és munkastílus gyakorlati érvényesülésének tekintik, hogy szovjet elvtársaink a jelenlegi helyzet reális értékeléséből kiindulva, a szocialista építés általános érvényű törvényszerűségeit és a Szovjetunió sajátosságait figyelembe véve dolgozzák ki terveiket a következő öt évre, s azt követően egészen az ezredfordulóig. A történelmi jelentőségű vívmányok megfelelő értékelése, ugyanakkor az elért eredmények reális, kritikus, további haladásra ösztönző szemlélete, a párt és a nép alkotó erejének széles körű kibontakoztatása bizonyítja, milyen hatalmasak a társadalomnak a szocialista forradalom által felszabadított erőforrásai. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítása nemcsak a szovjet dolgozók számát lelkesítő cél, hanem örömmel tölti el atársadalmi haladás, a szocializmus minden hívét az egész világon. A kongresszuson tárgyalt témák jelentős része nemcsak a Szovjetunióban folyó építőmunkának, hanem a szocialista társadalmi rendszer általános fejlődésének is központi kérdései. Alkotó jellegű felvetésük, megválaszolásuk és gyakorlati megoldásuk segíti általában a szocialista országokat, és a ta(Folytatás a 2., 3. oldalon) Külföldi delegációk Vezetői a kongresszus elnökségében. Tanműhelyben Az Élgép körmendi gyáregységében nagy gondot fordítanak a szakember-utánpótlásra. Legbiztosabb módjának azt tartják, ha a különféle szakmákra maguk készítik fel a tanulókat. Évente hatvanan kapnak itt hároméves tanulásuk, munkájuk alapján bizonyítványt egyegy elsajátított szakmáról. Felvételünk a gyáregység forgácsoló tanműhelyében készült. (Fotó: B. S.) 1990-ben 950 ezer vendég? Blk-friss távlata Bük-fürdő tavaly népszerűbb volt a vendégek körében, mint a korábbi évek bármelyikében. 825 ezren keresték föl megyénk legvonzóbb üdülőhelyét, s a látogatók csaknem harminc százaléka külföldi volt. Figyelemre méltó, hogy a főidény öt hónapjára összpontosult a vendégdömping: az üdülni, pihenni, gyógyulni vágyók hetven százaléka ebben az időszakban kereste föl a fürdőt. Ez persze némi gondot is jelentett,hiszen ahétvégi csúcsokon előfordult, hogy a medencék vizét szinte csak sejteni, ám látni aligha lehetett az embertömegtől. Minderről azon a koordinációs értekezleten esett szó, amelyet— a most éppen próbaüzemelését „élő” — büki Thermál Hotelben rendeztek e hét elején. A Büki Gyógyfürdő Vállalat tavalyi tevékenységét értékelő s az idei, illetve a VII. ötéves tervidőszakra fölvázolt feladatait megvitató eszmecserén részt vett dr. Bors Zoltán, Vas Megye Tanácsának elnöke. . A már említett tavalyi csúcsok egyébként rendkívüli intézkedéseket követeltek az üzemeltetőtől. Azaz: folyamatos és kétszeres úgynevezett pótvízadagolással lehetett csak a medencék higiéniáját megóvni, saz erőfeszítéseknek köszönhetően az előző évihez képest némiképp még javítani is. A Vas Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség 1985-ben hozott egy határozatot, miszerint a gyógy- és strandfürdő területére egyidőben beengedhető maximális vendéglétszámot 6530-ról 4 ezerre kell csökkenteni. A Büki Gyógyfürdő Vállalat fellebbezett, s az Állami Közegészségügyi Főfelügyelőség módosított: adott pillanatban ötezren tartózkodhatnak a fürdő területén. Nem titok, néhány forró hétvégi napon nyolcezren is voltak. Mi legyenhát a megoldás? Kitenni , a megtelt táblát és elküldeni a fürdőzni vágyókat, akik esetleg több száz kilométert utaztak azért, hogy Bükön üdülhessenek? Aligha lenne célravezető, hangzott el az értekezleten. A résztvevők állásit foglaltaik abban, hogy egyrészt a Magyar Rádió Útinform adásában folyamatosan közölni kellene (nagyon diszkréten), hogy tele van a parkoló, s tele a fürdő. Másrészt, s ami ennél jóval lényegesebb: növelni kell a vízfelületet. Nevezetesen, egy új, hatszáz köbméteres gyógymedencét ke© terveztetni, s kívánatos lenne, ha a kivitelezés még az idén megkezdődhetne. A tavalyi négymilliós nyereséggel szemben 1986- ra egyébként hárommilliót tervezett — s 805 ezer vendéget igyekszik jó színvonalon kiszolgálni — a Büki Gyógyfürdő Vállalat. Ugyanakkor jelentős feladata lesz a Danubius Gyógyüdülő és Szálloda Vállalat által üzemeltetett Thermál Hotel hévízzel és hővel való ellátása, s legnagyobb beruházása az épülő üdülőhelyi klub, amely összesen ötvenmillióba kerül, s előre láthatóan jövőre készül el. A fürdő belépőjegyei és szolgáltatási árai változatlanok maradnak, azonosak a hasonló gyógyfürdők áraival. A távlati elképzelések szerint 1990-ig a vendégforgalom mérsékelt ütemű növekedése várható. Becslések szerint a VII. ötévesi tervidőszak utolsó évében 150 ezer látogatót fogad Bük fürdő. A fejlesztési terv további ezer(!) köbméternyi vízfelület létrehozásával számol, s a mostaninál másfél ezerrel több öltöző lesz. Az értekezlet befejezéseként dr. Bors Zoltán elismeréssel szólt a Büki Gyógyfürdő Vállalat tavalyi tevékenységéről. A szolgáltatások színvonalának további fejlesztését és az infrastruktúra kiépítésének szükségességéthangsúlyozta, s megemlítette: az előrejelzések szerint a nyugati turistaforgalom növekedni fog, s a gyógyidegenforgalom előtt is nagyok a távlatok. Szenkovits Péter : Thermál Hotel.