Vas Népe, 1987. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

Egyezményt a közepes hatótávolságú rakétákról_____ Gorbacsov az európai leszerelésért A Szovjetunió indítványozza, hogy kössenek hala­déktalanul egyezményt külön az európai közepes ha­tótávolságú rakétákról — jelentette be Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton este Moszk­vában közzétett nyilatkozatában. Egyúttal közölte, hogy az erre vonatkozó javaslatokat előterjesztik a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. A Szovjetunió 1986. janu­ár 15-én történelmi léptékű programot hirdetett meg, a nukleáris fegyverek szaka­­szos felszámolásának prog­ramját. Amikor ezt javasol­tuk, abból a szilárd meg­győződésből indultunk ki, hogy a jövő biztonsága nuk­leáris fegyverektől mentes biztonság. A szovjet veze­tés, az ország védelmi taná­csa, amelynek vezetését rám bízták, mindig a figyelmé­nek központjában tartja országunk, szövetségeseink­­biztonságának problémáit és az egyetemes biztonság kérdéseit. A legkisebb mér­tékben sem kételkedünk ab­ban, hogy a földgolyó biz­tonságát, az emberiség fenn­maradását közös erőfeszíté­sekkel és politikai eszközök­kel, nem pedig fegyverekkel kell szavatolni — hangoztat­ta egyebek közt. Gorbacsov kiemelte: Reykjavik megmutatta, hogy a nukleáris lesze­relés nagyon is megva­lósítható politika. Az izlandi fővárosban egyet­len lépésre voltunk olyan döntések egész csoportjától, amelyek összeségüikben a nukleáris veszély frontjának mély áttörését jelentették volna. Ebben rejlik Reykja­vik minden nagyszerűsége és tragédiája. A nagyszerű az volt, hogy megnyíltak a nukleáris fegyverektől men­tes világ elérhető távlatai. A tragédia pedig az, hogy jelentős erők megakadályoz­ták a megállapodást, to­vábbra is a nukleáris erőre épülő gondolkodás foglyai maradtak. Mindenki számára ismert, hogy mi történt Reykjavik után. Az amerikai kormány­zat éles fordulattal eltávolo­dott az elért eredmények­től. A szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamiz­musuk és konkrétságuk nö­velését célzó erőfeszítéseink ellenére — ismét előre meg­fontolt szándékkal akadá­lyozzák. Az ilyen szemlélet idegen tőlünk, hangoztatta, sőt mi több, elfogadha­tatlan számunkra. Elvi alapokon nyugvó irányvona­lunk, hogy töretlenül keres­sük a megoldásokat, ame­lyek megnyitják a kölcsönö­sen elfogadható megállapo­dásokhoz, az egyenlő biz­tonsághoz vezető utat. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, miután a napok­ban áttekintette azokna­k a­­kérdéseknek a körét, amely a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésé­vel kapcsolatos, úgy döntött, hogy még egy jelentős lé­pést tesz ebben az irány­ban. A szovjet vezetés nevében ma bejelentem a következő döntésünket. A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában te­lepített közepes hatótá­volságú rakéták problé­máját vegyék ki a többi kérdések közül, kössenek róla külön megállapo­dást, mégpedig haladék­talanul. Ennek a lépésnek nem csu­pán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megálla­podás is született. Reykja­­víkban megállapodtunk ar­ról, hogy a következő öt év során a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámol­ja minden Európában tele­pített közepes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztá­lyú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyan­ilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemze­ti területén telepített köze­pes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Euró­pában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávol­ságú rakéták felszámolásá­ról szóló egyezményt, a Szovjetunió — az e két or­szág kormányával való egyeztetést követően — ki­vonja az NDK-ból és Cseh­szlovákiáiból a megnövelt hatótávolságú hadműveleti­harcászati rakétáit, amelye­ket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyu­gat-európai telepítésére vá­laszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-harcá­szati rendeltetésű rakétá­kat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kez­deni azok csökkentése és teljes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan annak a valós lehetősége, hogy záros határidőn belül megszabadítsuk közös európai otthonun­kat a nukleáris teher jelentős részétől. (Folytatás a 2. oldalon) A burgenlandi magyarok életéről évek óta mind gyakrabban kapunk hírt, lapunkban is többször fog­lalkoztunk a mintegy öt­ezer lelket számláló nép­csoport helyzetével. Az ot­tani Magyar Kulturális Egyesület, amely keretet ad a burgenlandi magyar­ság nyelvet, kultúrát, iden­titástudatot ápoló és fej­lesztő tevékenységének, több mint egy évtizede fá­radozik azon, hogy az anyanemzettel is minél szé­lesebb kapcsolatot teremt­sen. Ebben a törekvésben kiemelkedő jelentősége van annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap Szombathe­lyen tartottak. Az egyesület régi óhajá­­nak megfelelően, a bécsi­­Magyar Nagykövetség kez­deményezésére hívták ösz­­sze a tanácskozást, ame­lyen a nagykövetséget dr. Dezső Lajos, a Collegium Hungaricum Kulturális Központját pedig dr. Fe­hér László képviselte. A Magyarok Világszövetsége részéről Kerékgyártó Lász­ló főtitkárhelyettes, az Anyanyelvi Konferenciák Védnökségétől pedig Bar­­tos György vett részt a megbeszélésen. A burgen­landi magyarságot Sze­be­rényi Lajos, dr. Galambos Ferenc, Lányai László kép­viselte. A házigazda szere­pét dr. Bors Zoltán megyei tanácselnök és helyettese, Szabó László látta el. A szomszédos Győr-Sopron megyéből dr. Jankovits György elnökhelyettes vett részt. Ugyancsak jelen volt, s a tanácskozáson felszó­lalt dr. István Lajos me­gyei mápfrontelnök, Mé­száros Imre titkár, vala­mint Szalay László, a ta­nárképző főigazgatója. Az egybegyűlteket Kerék­gyártó László főtitkárhelyet­tes üdvözölte, majd elöljáró­ban arról beszélt, hogy a burgenlandi magyarok iránt mennyire megnőtt az érdeklődés az anyaország­ban. Utalt arra, hogy a burgenlandi Magyar Kul­turális Egyesület egy év óta új vezetőkkel látja el munkáját, igénylik, akar­ják, hogy a velük való fog­lalkozás szélesebb kerete­ket kapjon. Ebben a leg­fontosabb teendő, hogy ■koordinálják ezt a tevé­kenységet. Konkrétan kell megfogalmazni mindazo­kat a tennivalókat, ame­lyek a kulturális együtt­működésben, az iskolai munkában, a tömegtájékoz­tatásban, a tudományos ku­tatásokban, s egyéb terü­leteken adódnak. Mint mondotta, ez a tanácskozás hivatott arra, hogy e tárgy­körben döntéseket hozzon, illetve meghatározza a fel­adatokat. (Erről beszélt Szerberényi Lajos, a kulturális egyesü­let elnöke is, aki kifejezte azon óhaját, hogy az anya­országgal minél szélesebb körű együttműködést való­síthassanak meg. Ehhez megvannak a jogi keretek, s az anyaországnak köte­lessége is, hogy segítse tö­rekvéseiket. Dr. Bors Zoltán ez utób­bira válaszolva kifejtette, hogy nálunk a nemzetiségi kérdéseket tisztességesen, példásan oldjuk meg, ter­mészetes, hogy a burgen­landi magyarság reális és jogos igényei is megérdem­lik a támogatást. Az anya­ország pedig messzemenő­en segíteni akarja munká­jukat, törekvéseiket. Ahhoz azonban, hogy ez a segít­ség, támogatás konkrét és hatásosabb legyen, meg kell fogalmazni a tenniva­lókat, azt, hogy mit vár­nak tőlünk. A tanácskozás részvevői hasonló szellemben mond­ták el véleményüket, ja­vaslataikat. Megyei, illetve tartományi vezetői szinten több dolgot el lehet intéz­ni, de természetes, hogy amiben az egyesületnek, pontosabban, a burgenlan­di magyaroknak kell hatá­­rozottab­baknak lenniük, azt nem várhatják másra. A széles körű vita alap­ján végül is megállapodtak abban, hogy a két megye tanácsa koordinálja a ten­nivalókat. Időnként, de legalább évente egyszer ilyen körben is értékelik a munkát. A konkrét felada­tokról feljegyzés készül, amely mostantól az együtt­működés alapjául szolgál. P. J. A burgenlandi magyarokért XXXII. ÉVFOLYAM 51. SZÁM ■ 1987. MÁRCIUS 2. HÉTFŐ­I ÁRA 1,80 FORINT Gyártósoron Csaknem másfél milli­árd forintnyi termelési értéket ért el tavaly a Rába MVG Szombathe­lyi Futóműgyára. Ilajtó­­rúd, dugattyú, hátsó fu­tómű készül a korszerű gyárban, nagy sorozat­ban. Felvételünkön úgy­nevezett bolygóházat munkálnak meg a gyár­tósoron. (Fotó: H. P.) Eszmecsere a népfront időszerű feladatairól A Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága szomba­ton délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság nagy­termében fórumot rendezett a községi, a nagyközségi és a városi népfrontbizottságo­k tisztségviselői­­részére. Az eseményen részt vett Hor­váth Miklós, a megyei párt­­bizottság első titkára, dr. Bors Zoltán, a megyei ta­nács elnöke, s ott voltak a városi pártbizottságok első titkárai és a városi tanácsok elnökei is. Dr. István Lajos, a népfront megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében utalt arra,­­hogy nem először találkoz­nak a népfront helyi tiszt­ségviselői és a megye veze­tői, immár hagyományossá válnak az időnkénti eszme­cserék. A fórumon Mészáros Im­re, a népfront megyei titká­ra tartott bevezető előadást a Hazafias Népfront 1987. évi időszerű mozgalmi fel­adatairól. Bevezetőben arról szólt, hogy a népfrontmoz­­galomnak 1987-ben nincse­nek különleges, új feladatai, hanem az eddigi mun­ka folytatásáról­ van szó. Leg­fontosabb a VII. ötéves terv időarányos teljesítésének a segítése. A gazdasági felada­tok teljesítésében iránymu­tatásul a párt Központi Bi­zottságának novemberi hatá­rozatát fogadja el a nép­front. E határozat nyíltan rámutat a hibákra és ellent­­mondásokra.­­• Nyugodt lelkiismerettel elkötelezhetjük magunkat e határozat végrehajtása mel­lett — mondotta a népfront megyei titkára —, hisz e dokumentum előrehaladá­sunk fontos feltételének tart­ja az értéket teremtő, haté­kony munka megbecsülését, a teljesítménnyel arányban álló jövedelemelosztást. Igenis­­kapjon tömegtámoga­­tást minden haladó, az igé­nyességet, a rendet és fe­gyelmet erősítő vezetői tö­rekvés. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy napjainkban fontos feladat a jogokat és a kötelezettségeket, valamint a felelősséget összhangban érvényesítő demokrácia fej­lesztése. Ez hazánk s benne a munkahelyek, a családok, az állampolgárok közös ér­deke. Van közösen kidolgo­zott, jól átgondolt progra­munk, a VII. ötéves terv, amely a megye gazdaságá­nak intenzívebb fejlesztését, a területek és települések közötti aránytalanságok to­vábbi mérséklését, a lakos­ság élet- más munkakörülmé­nyeinek, társadalmi közérze­tének javítását célozza meg. Cél, hogy javuljon az alap­­(Folytatás a 3. oldalon) Dr. István Lajos köszönti a résztvevőket. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A KISZ kongresszusának határozata kiemelt figyelmet fordít a tizenéves korosztá­lyok mozgalmi tevékenysé­gének fejlesztésére. E prog­ram kezdeti tapasztalatairól Králikné Cser Erzsébet KB- titkár adott tájékoztatást. Kiemelte: a KISZ tavaly saját forrásaiból 11 millió forintot fordított a­­középis­kolákban működő diákkö­zösségek támogatására, a pe­dagógusok munkájának elis­merésére. Tavaly már eredmények is mutatkoztak: sok helyütt jöttek létre szakkörök, mű­vészeti csoportok, önképző körök, a közösségek kialakí­­tották önkormányzatukat, s jól halad a diák­sportkörök, -egyesületek szervezése is. Ugyanakkor a testület ar­ra is felhívta a figyelmet: egyelőre kevés a tanórán kívüli nevelést, a demokra­tikus diákközéletet tevéke­nyen támogató középiskola. A testület ezután Szórádi Sándor tájékoztatóját hall­gatta meg a KISZ kör­nyezetvédelmi munkájá­ról, majd Nagy Imre KB-titkár előterjesztésében áttekintette a „Jövőnk a tét” politikai akció kezdeti tapasztalatait, eredményeit. A KISZ KB köszönetét fe­jezte ki a téli rendkívüli időjárási viszonyok között helytállt fiataloknak; végeze­tül személyi kérdésekről döntött. Szendtner Ivánt ér­demei elismerése mellett felmentette testületi tagsága, KB-titkári, intézetbizottsági és titkársági tag megbízatá­sai alól, mivel a XX. kerü­leti pártbizottság első titká­rává választották. A KB kooptálta tagjai közé dr. Gönci Jánost és titkárává, az intézőbizottság, illetve a titkárság tagjává választotta.

Next