Vas Népe, 1993. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

Pozsgayék közgyűlése A párt programjának elfoga­dásával és a választmány út­választásával tegnap véget ért a Nemzeti Demokrata Szövetség kétnapos közgyűlése. Az új vá­lasztmány felkészültségén túl e­­legendő politikai erővel is ren­delkezik a szükséges kompro­misszumok megkötéséhez — jelentette ki Pozsgay Imre párt­elnök a választást követően. A 27 tagú testület legfontosabb erényének Pozsgay tartja, hogy abban a társadalom szinte min­den rétege képviselteti magát. Pozsgay a közgyűlés által vasárnap elfogadott program lé­nyeges elemeként a párt önmeg­határozását, a növekedésorien­tált gazdaságpolitikát, az állam­­háztartás reformjának követelé­sét, az agrárpiac visszaszerzését célzó ajánlást, valamint az ön­­kormányzatok megerősítését és a magyar társadalom autonó­miájának fejlesztését emelte ki. Bíró Zoltán társelnök el­mondta: programjuk 1994-re már kormányprogram lehet.Vé­leménye szerint a párt a szava­zatok 10-15 százalékát is meg­szerezheti a választásokon. Afgán békemegállapodás? Azonnali tűzszünet megkötésére szólította fel a Kabulban har­coló fegyvereseket hat modzsahed csoportosulás. A hat afgán fegy­veres csoport megállapodást kötött a megbékélésről, s erre szólítot­ták fel a többi csoportosulást és pártot is, továbbá szorgalmazták, hogy az országban egy éven belül tartsanak választásokat. A kelet­afganisztáni Dzsalalabádban egyeztek meg a fegyvernyugvás fel­tételeiről, s a találkozón ott volt a kemény vonalas Gulbuddin Hek­­matjar, akinek pártja, a Hezb-i-Iszlami több hete valóságos háborút folytat Rabbani afgán elnök kormánya ellen, s rakétákkal is támad­ja Kabult. Rabbani államfő pártja nem képviseltette magát a tanács­kozáson, s nem adott választ a tűzszüneti felhívásra. 2 Kisgazda 36-ok: frakcióból párt? A kisgazda 36-ok tegnapi frakcióülésén Dragon Pál frakciótitkár felszólalásában javasolta: a frakció bázisán szervezzenek egy új pártot. Véleménye szerint ugyanis a képviselőcsoport több olyan e­­lőnnyel — így például megfelelő infrastrukturális háttérrel és vá­lasztási tapasztalatokban gazdag képviselőkkel­­ rendelkezik, a­­mivel más kisgazda-szervezetek nem. Az új párt létrehozására az előkészületeket az eredetileg a 16-os ügyvivő testület (ebből a tör­ténelmi tagozat vezetői nemrég váltak ki) által március 21-ére ösz­­szehívott országos nagyválasztmányi ülésig kellene megtenni. A felszólalók közül mindenki egyetértett azzal, hogy a 36-oknak mint frakciónak együtt kell maradnia és továbbra is a kormánykoa­líciót támogatva kell tevékenykednie. Az ülésen téma volt a Független Kisgazdapárthoz való viszony és a Torgyán Józsefék által meghirdetett amnesztia kérdése. A kép­viselők megintcsak egyetértettek abban, hogy nem a független kis­gazdák soraiból kizártaknak, hanem magának Torgyánnak kellene „megbánnia bűneit”. Ezenkívül a kisgazdapártnak vissza kellene lépnie a kormánykoalícióba ahhoz, hogy a 36-ok képviselői jelent­kezzenek az alapszervezeteknél ismét felvételüket kérve a Függet­len Kisgazdapárt soraiba. Villamos­kalóz Egy 28 éves, elég ittas ostravai mérnök éjjel erő­szakkal hatalmába kerítet­te és megpróbálta elvezet­ni a végállomásra érkező villamost. A férfi kilökte a fülkéből a 33 éves villa­mosvezető nőt, és kísérle­tet tett a jármű beindításá­ra. A rendőrök gumibottal és könnygázzal térítették a kalózt jobb belátásra. Ausztria-lottó 4, 24, 29, 36,39, 40, Pótszám: 18 Joker: 332290 Lemondás a Magyarok Világszövetségénél Mayer Zoltán György, a Ma­gyarok Világszövetségének fő­titkára a szövetség szombati el­nökségi ülésén posztjáról le­mondott. Az elnökség tudomásul vette a főtitkár felmondását, akinek a szerződése három hónapra szólt. A folyamatos ügyintézés, a széles körű kapcsolattartás to­vábbi zavartalan fenntartása ér­dekében a testület Stark Feren­cet bízta meg 3 hónapra a hiva­talvezetői teendők ellátásával. Mayer Zoltán 1992 novem­berétől volt a világszervezet fő­titkára, a tisztséget pályázat út­ján nyerte el. Stark Ferenc eddig is az MVSZ munkatársa volt, ta­valy ősszel ő is pályázott. Hírek innen-onnan London: Az amerikai kormány titokban tárgyal az izraeli ve­zetéssel az izraeli atomfegyvertár jövőjéről. A tárgyalások célja megszüntetni a „fegyverszintű” plutónium gyártását a Negev-si­­vatagban — közölte a The Observer című lap. Brüsszel: A belga katonák mintegy 400 honfitársukat men­tették ki Kinshasából, a közép-afrikai Zaire fővárosából, amely az elmúlt napokban véres zavargások színhelye volt. Az eva­kuált személyeket a szomszédos Brazzaville-be szállították. Bogota: Szombat este gépkocsiba rejtett nagy erejű pokolgép robbant a kolumbiai főváros központjában. Legkevesebb heten életüket vesztették, köztük négy gyermek, és negyvenen megse­besültek, többen súlyosan. A merénylet Cesar Gaviria elnök hi­vatalának közvetlen közelében történt, feltehetőleg az illegali­tásban tartózkodó Pablo Escobar, a hírhedt kokainbáró emberei követték el. Escobar két hete „hadat üzent” az államnak. Gáza: Egy iszlám fundamentalista szervezet gerillái szom­baton támadást intéztek egy izraeli járőr ellen egy zsidó telepü­lésnél a Gáza-övezetben. A támadók két izraeli katonát agyon­lőttek, egyet megsebesítettek. A rajtaütés megtorlás volt az izra­eli Legfelsőbb Bíróság döntésére válaszul, amely csütörtökön törvényesnek ismerte el 415 palesztin kitoloncolását. Oromhegyes: A vajdasági Oromhegyesen ismét erőszakos katonai behívások voltak. A békemegmozdulásairól nevezetes vajdasági településen a napokban negyven behívót küldtek ki, s két személyt erőszakkal vittek el a szerb hatóságok a szabadkai laktanyába. Mindketten már korábban kinyilvánították, hogy csak polgári szolgálatot hajlandóak teljesíteni. Patakba pottyant, közlekedési baleset, nem volt jó a futómű — A merénylő megtagadta a parancsot — A KGB volt a háttérben? Újabb merényletkísérlet Jelcin ellen Magányos merénylő akciójáról van-e szó vagy felbujtók hú­zódnak meg a háttérben? — kérdezik Moszkvában a szom­bat este nyilvánosságra hozott, elnök elleni merényletkísér­let kapcsán. Ha az utóbbi feltevés igazolódik, akkor további kérdés, hogy kik és milyen célzattal próbáltak Borisz Jelcin életére törni, legalábbis ilyen látszatot kelteni. A Habarovszkból érkezett merénylő, a hadsereg őrnagya önmagában is komoly fegyver­tényként könyvelheti el, hogy egyáltalán sikerült bejutnia az egykori SZKP KB ma is szigo­rúan őrzött székházába, amely immár az orosz kormány intéz­ményeinek ad helyet. Különö­sen annak fényében, hogy az 1991 augusztusi puccs óta, ami­kor is az egyik cél állítólag ép­pen Jelcin fizikai megsemmisí­tése volt, az elnök védelmét jócskán megerősítették, s az in­tézkedések helyenként a koráb­bi szovjet pártállami korszak hasonló rendszabályain is túl­tettek. Felújították például azt a gorbacsovi korszakban elha­nyagolt gyakorlatot, hogy az ál­lamfő napi közlekedési útvona­lán egyes szakaszokat — arra a rövid időre, amíg a páncélozott elnöki kocsik és a testőrség ka­ravánja áthalad — lezárják a forgalom elől. A szigorú rendszabályok be­vezetését ösztönözte az is, hogy Borisz Jelcinnel számos furcsa eset történt azóta, hogy az 1987 novemberi központi bizottsági ülésen viharosan szakított Mi­hail Gorbacsovval. Az első eset közvetlenül azu­tán történt, hogy a KB-ülés után felépült szívbetegségéből és a szovjet állami építési bizottság elnökhelyetteseként visszatért a munkához. Akkor a sofőr vezet­te szolgálati autóján Moszkva melletti dácsájára tartó Jelcin máig kiderítetlen okokból és körülmények között beleesett egy patakba. Röviddel ezután hasonlóan gyanús módon bale­set érte őt Moszkvában, amint munkába tartott. Bár hivatalosan cáfolták, hogy bármiféle merénylet tör­tént volna, egyszerű közlekedé­si balesetnek minősítve az ese­tet, az akkor már népszerű Jel­cin hívei ezt nem hitték el, s a KGB „segítő kezeit” sejtették a karambolban. Ugyanebben az évben, va­gyis 1990-ben történt a „madri­di eset”. A spanyol fővárosba tartó szovjet repülőgépnek, fe­délzetén Jelcinnel, elsőre nem nyíltak ki a futóművei, s csak többszöri idegtépő kísérletezés után sikerült a kényszerleszál­lás. Jelcin tábora ekkor is a KGB-re mutogatott. Ezeken is túltesz az a Kom­­szomolszkaja Pravdában tavaly szeptemberben megszellőzte­tett információ, amely szerint a KGB komoly tervet dolgozott ki arra, hogy Jelcint egy tádzsi­­kisztáni út során tegyék el láb alól. Az orosz elnököt, akkor még mint fő építésügyi illeté­kest, a szangtugyinszki vízi erő­műnél tett látogatáskor érte vol­na baleset. A merénylet állítólag azon hiúsult meg, hogy a végrehaj­tással megbízott KGB-tiszt megtagadta a parancsot. Az ügy homályos voltát csak erősítette, hogy a tádzsik biztonsági szol­gálat a moszkvai lap kérdésére nem volt hajlandó sem meger­ősíteni, sem cáfolni az értesü­lést. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a merényletek sora csupán kitalált mese, ame­lyek Jelcin népszerűségének erősítését célozták, hiszen ha a KGB valóban úgy dönt, hogy valakit el kell tenni az útból, akkor ezt meg is teszi, s ennyi­szer semmiképpen sem véti el a célt. Ezen érvelés hangoztatói i­­lyenkor többnyire a hideghábo­rú idején elnémított szovjet disszidensek és KGB-ügynö­­kök példáját idézik. Dorogi Sándor Tizenöt hónap — tizenöt pont — Nyilván nem volt véletlen, hogy most szombaton volt az SZDSZ országos tanácsának és parlamenti frakciójának a közös tanácskozása. Árnyékkormány felállítása helyett ké­szült egy együttműködési program? Vagy éppen ez bizo­nyítja, hogy már van egy árnyékkormány? — kezdem a be­szélgetést dr. Farkas Györggyel, aki a Szabad Demokraták Szövetsége vasi OT-tagja. Ő Mészáros Bélával és Rácskay Jenővel együtt vett részt a szombati rendezvényen. — Ennek nincs köze az ár­nyékkormányhoz, ez a kon­struktív ellenzékiségből adódik. Nem kívánjuk, hogy ez a kor­mány a mi programunkat hajtsa végre. Ez a kormány arra nem is lenne képes. Mi olyan javaslato­kat teszünk, amelyek e kormány programjába még beilleszthe­tők, és szükségesek ahhoz, hogy az ország jelenlegi válságos helyzetében legalább bizonyos pontokon kedvező változás tör­ténjen. —Mind a tizenöt pont össze­függ a törvényalkotással? — Részben. Például az Ex­póról már kezdetben sem vélet­lenül fejtettük ki aggályainkat. Az Expo-törvény kötelezi a költségvetést, illetve a fővárosi önkormányzatot, hogy megren­dezze a világkiállítást, de most egyértelmű, hogy nem vállalko­zásban menne a nagyvonalúan tervezett rendezvény. — Hogyan alakítandó át önök szerint az önkormányzati törvény? — Az SZDSZ-es többségű, vezetésű önkormányzatok ta­pasztalata az, hogy már eddig is nagyon sok olyan feladatot kap­tak, amelyekhez a szükséges pénzt nem adta meg kormány. Idén még több ilyen várható. El­sősorban a megoldatlan szociá­lis, munkanélküliséggel kap­csolatos problémát hárítaná így át a kormány az önkormányza­tokra. Hiányoznak a garanciák. A fővárosi önkormányzattal sem lehet szembeállítani a kerü­leteket. Rendezni kell a közép­szintet is. Mi megyeellenesek voltunk, de arra nem gondol­tunk, hogy a köztársasági meg­bízotti hivatalok kormánytól függő rendszere ilyen módon és ilyen hatáskörökkel — az egy­kori megyei pártbizottságok és megyei tanácsok hatáskörét öt­vözve — avatkozik be az önkor­mányzatok életébe. — A munkanélküliség egyre nő. Az SZDSZ ennek csökkenté­sére például azt javasolja, hogy a fiatalok 18 éves korukig tanul­hassanak. Ám ez is csak a költ­ségvetést terhelné. — A munkanélküliséget a gazdaság fejlesztésével, fejlő­désével lehet megszüntetni. A kormánynak most csak tűzoltó­megoldásokat javasoltunk. Va­ló igaz, hogy a 18 éves korig tör­ténő iskoláztatás megterhelné a költségvetést, de a munkanélkü­li járadékok, szociális segélyek is a költségvetést terhelik, tehát csak át kellene csoportosítani. Az iskolákat elérő demográfiai hullámvölgy miatt pedig nem lenne pedagógus munkanélküli­ség sem a korhatár növelésével. —Csökkenteni akarják az ál­lam szerepét a gazdaságban... — Javaslatainkkal általában az állam túlzott hatalmát akar­juk korlátozni. Az Antall-kor­­mány és az MDF eredeti prog­ramja nem az állami tulajdon „átmentéséről” beszélt. Most meg ahol csak lehet, meg akar­ják tartani az állami tulajdont, s ezzel a kliensi rendszert kíván­ják továbbépíteni. Ez nem szol­gálja a gazdasági növekedést. Helytelenítjük többek között azt is, hogy 27 MDF-es országgyű­lési képviselő állami vállalatok­nál igazgatótanácsi tag — köz­tük egy vasi is. —­Szokták a szabaddemokra­tákat egyház-, illetve valláselle­­nességgel vádolni. Az egyház­­iakkal is kapcsolatos egy pont. — Akik az SZDSZ-t egyház­­ellenességgel vádolták, nem is­merik az SZDSZ egyházak kár­pótlásával és működtetésével kapcsolatos javaslatait. Bebizo­nyosodott, hogy az egyházak költségvetéstől függő támoga­tása politikai alkuk tárgyává vá­lik. Az a sajátos helyzet állt pél­dául elő, hogy egy református és egy katolikus politikai államtit­kár — szó szerint — összeve­szett egyháza költségvetési tá­mogatásának mértékén. Mind­emellett jobb helyzetbe is jut­nak az egyházak, ha az állampolgárok — jelenlegi — adójuk egy részét a hozzájuk közel álló egyháznak, aki pedig nem kötődik valamely egyház­hoz, azok karitatív szervezetek­nek utalják át. A német és az olasz adózási rendszerhez ha­sonlóan. Az egyházak a hívek valós létszáma arányában kap­nának támogatást, így egyetlen kormány kénye-kedvének sem lennének kiszolgáltatva.­­ Minden lényeges gondot érint a 15 pont? — Ha a demokráciában nem lenne természetes, felszólíthat­tuk volna a kormányt, hogy leg­alább a saját törvényeit tartsa be. Sok nyugdíjast joggal felhá­borított, hogy az elhatározott 14 százalékos idei nyugdíjemelés két részletre bontva végül nem fogja elérni a tíz százalékot. Ezt mi a nyugdíjasok, az állampol­gárok becsapásának tekintjük. A hátralévő 15 hónap alatt a kormány ne rontsa tovább a Par­lament tekintélyét ilyen intéz­kedésekkel. A törvénytisztelő polgárok törvénytisztelő kor­mányt akarnak. Horváth Sándor VAS NÉPE. Napilap. Főszerkesztő: Lengyel Sándor. Főszerkesztő-helyettesek: Kósa Tamás, Treiber Mária, Tarabó Zoltán (reklámfőnök) Rovatszerkesztők: belpolitika: Szenkovits Péter, gazdaság: Halmágyi Miklós, kultúra: Kozma Gábor, sport: Bodor Ferenc, fotó: Benkő Sándor. Szerkesztőség: Szombathely, Berzsenyi tér 2. II, III. em. Telefon: 12-232,12-895, 12-843, 16-828, 24-076. Telex: 37361., telefax: 11-524. Kiadja a VAS NÉPE Kft., Szombathely, Berzsenyi tér 2. A kiadásért felel a kft. ügyvezetője. Telefon: 12-8%. Levélcím: Szombathely, Postafiók 100.9701 Reklámiroda: 12-393. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 322.— Ft, fél évre 1932.— Ft, egy évre 3864.— Ft. Készült a szerkesztőség Multicom rendszerén. Nyomdai munkák: Zalai Nyomda Rt. Felelős vezető: Galla József vezérigazgató. — Index: 26076 — HU ISSN 0133-0454. Mai számunk felelős szerkesztője: Kósa Tamás 1993. február 1. Hétfő

Next