Vas Népe, 1993. július (38. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
a szelek szárnyán □ Lelemény □ Ügynöksirató A tartalomtól □ Tárlat a Hegyalján □ Ballonnal Cáfol a kormány A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: „A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett információja, amely szerint „a Kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes minisztérium létrehozását”. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. Jelenleg kizárólag a külképviseletek működésének racionalizálása és egységes kormányzati irányítás alá vonása folyik.” Új vezérigazgató a Sabaria Cipőgyárnál A Sabaria Cipőgyár Részvénytársaság közelmúltban megtartott rendes éves közgyűlésén a tulajdonosok képviselői elégedetten állapíthatták meg, hogy a sok gond és nehézség ellenére, öszszefoglalva a tavalyi év tapasztalatait, a Sabariának sikerült talpon maradnia, sőt, csekély összegű nyereséggel zárnia a gazdasági évet. Ez többek között azért is fontos, mert így a részvénytársaság hitelképessége megmaradt. A tulajdonosok egyhangúlag elfogadták az igazgatóság jelentését és az eredményfelosztásra vonatkozó javaslatot, miszerint az osztalék a társaságnál marad. Az eredményesnek tekinthető év ellenére Nyiri Péter ügyvezető vezérigazgató június 30-án lejárt munkaszerződését nem kívánta meghosszabbítani, míg egy igazgatósági tag és a könyvvizsgáló egészségi állapotára való hivatkozással lemondott. Az AVÜ képviseletében jelen lévő Faragó Sándor vezérigazgatónak Odonics Gábor harminckét éves közgazdászt javasolta, aki előző munkahelyein pénzügyi osztályvezetőként, főkönyvelőként és gazdasági vezetőként dolgozott. A tulajdonosok az ÁVÜ képviselőinek javaslatát egyhangúlag elfogadták. Zárjegy az alkoholra, cigarettára Jövedéki törvény lép életbe A dohány, szeszes italok, sör, kávé, motorbenzin, gázolaj és tüzelőolaj előállítására, forgalmazására, valamint exportjára kiterjedő, csütörtökön életbe lépő jövedéki törvény az adózás rendjét nem érinti — mondta a sajtónak Nagy Lajos, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. Hozzátette: a szabályozás célja, hogy szűküljön az áfa és a fogyasztási adó kijátszásának lehetősége, s így a költségvetés bevételei új adó bevezetése nélkül növekedjenek. A szabályozás a zárjegy fogalmát is bevezeti a kereskedelembe. A zárjegy, amelyet az állam állít elő, annak igazolására szolgál, hogy a termékek legális csatornákon, a törvény előírása szerint kerültek forgalomba. A zárjegy használata 1994. január 1-jétől lesz kötelező. A törvény betartatásáért a vám- és pénzügyőrség felel. A most életbe lépő rendszerben a nagy- és kiskereskedőket, a termelőket és fogyasztókat szigorúan ellenőrzik majd. Amennyiben nem igazolt eredetű árut fedeznek fel, bírságot vethetnek ki, vagy büntető eljárást kezdeményezhetnek. A törvény megtiltja az említett termékek üzlethelyiségen kívüli forgalmazását is, és kötelezi a rendőrséget, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget és a közterület-felügyeletet a szabálysértők megbüntetésére. Büntetést az eladóra és a vásárlóra is kivethetnek. A vásárló minimum húszezer forintra büntethető. A jövedéki termékek üzlethelyiségen kívüli értékesítésére a törvény hatályba lépésének napját követő 30 napig van lehetőség. Útavató Bérbaltaváron Régi vágya, kívánsága teljesül a Bérbaltavár térségében élőknek: július 4-én, vasárnap átadják a Bérbaltavár—Mikosszéplak közötti összekötő utat, s ezzel lényegesen javul, felgyorsul a közlekedés a környező településeken. Az avató ünnepségre délelőtt tizenegykor kerül sor. A bérbaltavári polgármester, Mészáros László köszönti a vendégeket Ezt követi Für Lajos honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselő avatója, majd a mikosszéplaki polgármester, Horváth István mond zárszót. Az avatók ezután a mikosdi kastélyba távoznak, ahol ünnepi ebéden vesznek részt. Az igazi ünnepet azonban minden bizonynyal az út elkészülte jelenti, amely a térség újabb „ajtaja” a környező világra. -kor Százmilliós lottóláz Szorgalmasan körmölgető lottózók zsibongásától volt hangos tegnap délelőtt a szombathelyi Fő téri totó-lottó kirendeltség. Volt, aki megmaradt szokásos egy-két szelvénye mellett, de a legtöbben több tucat ötöslottót töltöttek ki. Nem véletlenül. A Szerencsejáték RT. ismét megemelte a főnyeremény nyereményalapját. Szerencsés esetben a pénteki sorsolás után egy ötössel százmillió forintot lehet kasszírozni. Az említett belvárosi kirendeltségben egy átlagos héten körülbelül háromezer szelvényt értékesítenek. Volt azonban már olyan is, hogy több tízezer ötöslottót vásároltak a Fortuna kegyeiben bízók. A héten tegnap volt a csúcs, már csak biankó szelvényeket kaptak a szerencsevadászok. A szintén szombathelyi Rohonci úti totó-lottó kirendeltségben is növekedett a szelvényvásárlási kedv. Kedden és szerdán is többen kértek ötöslottót a szokásosnál. A kőszegi totózóból kapott értesülésünk szerint legalább háromszorosa az e heti forgalom a szokásosnak. Egy úgynevezett sima héten átlag ezerötszáz szelvényt értékesítenek, tegnap délutánig azonban már több mint háromezer elfogyott. A sárvári totózóban is lottóláz volt. Itt is a heti ezer-ezerötszáz ötöslottónál jóval többet adtak el. Szerda délután már csak biankó szelvényt kaptak a lottójáték kedvelői. Egyelőre ez az első hét a nyereményalap-halmozódásnál. Ha ismét nem lesz ötös, akkor tovább növekszik a nyeremény, és nagy valószínűséggel a lottóláz is. lendvai mmmmmmmmmmmmmmmmsssm Furcsa betörés Kemenespálfán Kétmillió forintnak nyoma veszett Kedden késő este egy kemenespálfai polgár hazatérve rémülten tapasztalta, hogy a lakásának ajtaja nyitva, a szobában ég a villany. S eltűnt megtakarított pénze. A rendőrök kutyával érkeztek a helyszínre, ám a derék eb nem szimatolt idegen után. A nyomozók is igen furcsa betörést tapasztaltak. Az ajtón nem volt feszegetés nyoma, a szekrényeket, ágyakat nem túrták fel. „Csupán” csak egy nagyobb pénztárca tűnt el egy szatyorból. Ebben takarékbetétkönyv — majd kétmilliót érő — és százötvenezer forint készpénz volt. A tolvaj — már ha járt a lakásban — a konyhában hagyott száznegyvezer forintot érő takarékleveleket. P. J. aznap igencsak felöntött a garatra. Már munkahelyén ivott bort, majd itt-ott lehajtott még néhány pohárral. És ami még furcsa a betörésben: a kétmilliót érő szatyor egész nap nála volt. Netán napközben emelték ki a kisebb vagyonnal felérő pénztárcát? Ezen tanakodtak tegnap a faluban az emberek, amikor ott jártunk. A választ —remélhetőleg rövid időn belül — a rendőrség adja majd meg. a.l. Sylvester János Nyomda Önkormányzati résztulajdon? A Sylvester János Nyomdának június 30-ai határidővel meg kell kezdenie az átalakulást a privatizáció miatt. Azonban az az ingatlan, amelyen a nyomda áll, a szombathelyi önkormányzat tulajdonában van. Ez a tény akadályozhatja az átalakulást, ugyanis a nyomda dolgozói E- hitelből kívánják megvalósítani a privatizációt, így azonban az önkormányzat tizenegy és fél százalékos üzletrészét (ennyi jár a földterület után) készpénzben kell kifizetni. A probléma csak az, hogy erre a kollektívának nincs pénze. Az átalakítással megbízott Kossuth-holding többször kérte az ÁVÜ-t, más privatizációs bevételekből fizesse ki az önkormányzatot, ám erre a felvetésre a Vagyonügynökség nem reagált, így nem maradt más megoldás, mint hogy a város tulajdonosként beszáll a nyomdába, amelynek a fennmaradó részét privatizálják. A sürgető határidő miatt az önkormányzat gazdasági bizottsága napirenden kívül foglalkozott az üggyel. A bizottság olyan határozatot hozott, hogy a város bennmarad az üzletben és résztulajdonos lesz. A végső döntés természetesen a közgyűlés kezében van, így aztán nem áll semmi a Sylvester János Nyomda privatizációjának az útjában. A tavalyi 4,5 millió forint veszteséggel szemben az idén eddig ugyanennyi nyereséget sikerült elérni, állította Horváth L. Péter vállalati biztos. Információink szerint több érdeklődő, köztük vasi vállalkozó is jelezte, érdekelné a megyeszékhely nyomdája. Osztály a kórház széfse Több gyerek kerül kórházba a vakáció első időszakában, mint máskor. A nem sürgős, előjegyezhető műtétek nem kis hányadát ebben az időszakban végzik a szombathelyi Markusovszky kórház csecsemő és gyermekosztályának dolgozói. Mandula-, sérvműtét, például a kövérség okainak kivizsgálása—mind-mind „repertoáron”. A szünidő elején és a végén elszaporodnak a gyerekbalesetek is , így nemcsak ezen az osztályon, hanem más kórházak baleseti ambulanciáin, illetve a rendelőintézetekben is több a kiskorú beteg. S hogy miben különbözik a Markusovszky gyermekgyógyászata a többi vasi kórház osztályától? —erről az 6. oldalon található képes tudósításunk. Fotó: B.S. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Júliustól új időszámítás Tormásliget és az önállóság Tormásliget, ez a Csepregtől hat kilométerre fekvő, 415 lakosú kistelepülés egészen a mai napig közigazgatásilag Csepreg nagyközség külterületi lakott helyének számított. 1993. július elsején új időszámítás kezdődik a faluban. Abban a faluban, amelynek múltja ugyan a római korig nyúlik vissza, de amely eddigi léte során soha nem intézte önállóan a sorsát. A falu lakóinak egyöntetű óhaja válik valóra ezen a napon, ugyanis a köztársasági elnök július 1-jétől önálló községgé nyilvánítja. Tormásliget (eredetileg Tormáspuszta, de a falu nevét a lakosság kérésére 1969-ben az Elnöki Tanács megváltoztatta) valaha uradalmi rész volt. A háború után indult meg a komoly gazdasági fejlődés, nem utolsósorban a közút és a vasút közelsége miatt. A települést közút szeli keresztül Csepreg-Újkér irányába, amelyen át minden környező város könnyen elérhető. A falu tövében húzódó Sopron—Nagykanizsa vasútvonal az ország vérkeringésébe is bekapcsolja a községet. A régi cselédházak helyén nyitott utcák—bár csak fél tucat van belőlük — rendezettek. Az elmúlt évtizedekben mintegy 120 családi ház épült az itt kialakított telkeken. Építési szándék ma is van a faluban, bár az ehhez szükséges telkeket még mezőgazdasági területként tartják nyilván. A főút mellett, a falu közepén áll az 1883-ban épült, egyemeletes kastély, homlokzatán „Tormás” felirat olvasható. Az idő vasfoga már kikezdte. A jobb sorsra érdemes épület ad otthont a kisiskolásoknak, a könyvtárnak, a postának, az Áfész vegyesboltjának és hat lakónak is. A bejárat fölött ugyan ott a mozit jelző tábla, de már régóta nem játsszák itt a legújabb Oscar-díjas filmeket. Vasár- és ünnepnapokon a szemben lévő kápolnában tartja a katolikus istentiszteletet a helyi hívőknek a Csepregről kijáró plébános. Az Egészségházban — melynek állaga a kastélyt „utánozza” — hetente kétszer rendel felnőtt- és gyermekorvos, szintén Csepregről. A település sok lakójának, egész családoknak a Csepregi Állami Gazdaság ad munkát. Mintegy negyvenöten járnak dolgozni Sopronba, Szombathelyre, illetve a szomszédos községekbe. A helybeliek szavaiból a tenniakarás csendül ki, alig várják, hogy maguk szabhassák meg, mire fordítják az önálló községeknek adható nagyobb támogatást. Egyöntetű véleményük szerint a rendszerváltás utáni években „mostohább” állapot adatott nekik, mint a náluk jelentősen kevesebb lélekszámú, de önálló településeknek. Épp itt az ideje, hogy kezünkbe vegyük a sorsunk alakítását — mondják. Képes összeállításunk a 4. oldalon található. S.E./Pannonpress Fotó: Benkő