Vas Népe, 1995. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

1995. ÁPRILIS 1. SZOMBAT Szerkesztőség: Szombathely, Széll Kálmán u. 40. Telefon: 312-232,312-895, 312-843,316-828, 324-076. Telex: 37361. Fax: 311-524. Reklámiroda: Szombathely, Berzsenyi tér 2. Telefon: 330-783, fax: 312-393 IDŐJÁRÁS Havas eső Ma erősen felhős lesz az ég, esőre, havas esőre is számítani lehet. Megélén­kül a délnyugati szél..., bő­vebben a 16. oldalon. GAZDASÁG Hegyközség Április végéig kell a szőlő- és bortermelőknek jelezniük, hogy belépnek­­e a megalakuló hegyköz­ségekbe. Egyelőre nem mondhatni, hogy tolonga­­nának a gazdák, Kőszegen kilencven százalékuk még nem nyilatkozott, írásunk a 4. oldalon. FÓKUSZ Kettészakadóban Minden jel arra mutat, hogy Vas megye a koalíci­ós többség szemében ma ugyanúgy ellenzéki me­gye maradt, mint az MDF- éra alatt. Ennek hátteréről és esetleges következmé­nyeiről olvashatnak elem­ző írást lapunk harmadik oldalán. MEGYEI KÖRKÉP Bírják-e a sulit? Nagy kérdés a szülők számára, bírják-e, hogyan bírják majd az iskolát a gyerekek, akikkel az óvo­dában van egy kis baj. Milyen iskolát, osztályt, módszert tudnak ajánlani a szakemberek? Erre keres feleletet írásunk a 6. olda­lon. KULTÚRA Napszámosok A pénzhiány, a közpon­ti költségvetés várható csökkentése minden isko­la fenntartását megnehezí­ti, de elsősorban a kicsi, vi­déki iskolák működésére jelent nagy veszélyt. Azok az iskolák kerülnek igazán bizonytalan helyzetbe, amelyekben verseny fo­lyik a gyerekekért, hiszen minden fillérre szükségük van­­ a létezéshez. Nincs ez másképp Hegyfalun sem, a két éve átadott álta­lános iskolában, írásunk a 7. oldalon. Napilap , ára: 18,90 Forint 40. évfolyam 77. szám A kulcs éve • TÖRÖK Szombathelyen járt a Horn-kormány első pénzügyminisztere, Békesi László. A gazdasági kabinet egykori vezetőjét megkér­deztük lemondásának körülményeiről, arról, mekkora esélyt ad a jelenlegi stabilizációs programnak. Feltettük neki azt a kérdést, van-e alternatívája az egyensúly megteremtésének, illetve „a csomag” bejelentésének stílusáról is kikértük a véleményét. (A teljes interjú a 4. oldalon olvasható.) — Ön például hogyan csinálta volna? —Hála istennek, nincs rám bízva. Én már csináltam egy dara­big. Szóval, az átélt kudarcaimnak vannak tapasztalatai. Végül is a keserves lépésekben, a pótköltségvetésben, az idei büdzsében rossz kompromisszumok árán meg tudtam egyezni a szakszer­vezetekkel és az érdekképviseletekkel. Még egyszer ilyen áron nem egyeznék meg velük. Néhány ponton nem engednék az ügyből, de még így is közelebb kerülnek hozzájuk, mint ahogy most történt, vagyis hogy kész tények elé állították őket. A kor­mánynak határozottságot, erőt kell sugároznia, nem kell félni a handabandázástól, a fenyegetéstől, és nem szabad meghátrálnia. Néhány területen viszont nem szabad magára haragítania a tár­sadalmat. The Economist: Horn „szerencséje” A meglehetősen bizonytalan start után a magyar kormány a jelek szerint magához tért, s jól­lehet eleinte sokat piszmogott a reformokkal, most olyan prog­rammal állt elő, amely fenekes­tül felforgatta a magyar belpoli­tikát — írja elemzésében a The Economist. A befolyásos gazdasági-poli­tikai hetilap legutóbbi száma szerint az elhatározott lépések a rendszerváltoztatás óta a legko­molyabb átalakítási kísérletet jelentik, s céljuk a túlméretezett magyar jóléti állam, valamint a burjánzó „adminisztrációs víz­fej áramvonalasítása”. A lap szerint Bokros és Surányi győz­te meg Horn miniszterelnököt afelől, hogy — egyebek mellett — az alanyi jogon járó gyer­mekgondozási segély és az in­gyenes felsőoktatás intézmé­nyét át kell adni a múltnak. Horn egyetlen szerencséje, hogy a következő választások csak három év múlva esedéke­sek — írja a The Economist, hozzátéve: a magyarok igen dü­hösek a megszorító intézkedé­sek miatt. A hetilap idézi a Szonda Ipsos adatait, amelyek szerint a közvélemény, minősí­tett többséggel utasította el a sú­lyos kormányzati döntéseket, s a megkérdezettek alig 4 száza­léka hisz abban, hogy a refor­mok alapvetően javítanak majd az ország helyzetén. Készül a megyei területfejlesztési koncepció Maradt pénz a kasszában • ERŐS Az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a me­gyei területfejlesztési koncep­ció előkészítéséről tárgyalt pén­teken a megyei közgyűlés. A testület ezen kívül még számos aktuális ügyben határozott. A tavalyi év zárszámadása kapcsán dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke el­mondta, hogy voltak nehéz idő­szakok, de a kiegészítő központi támogatás segítségével sikerült elkerülni az eladósodást. A fi­nanszírozási gondok miatt ugyan folyószámla-hitelt kény­telen volt felvenni a megye, de ezt sikerült az éven belül visza­­fizetni. A helyzet rosszabbodását mu­tatja azonban az, hogy a korábbiakhoz képest a záráskor ke­vesebb szabadon fel­használható pénz maradt a hivatal, il­letve az intézmények kasszájában. A készülő megyei területfejlesztési koncepció kapcsán Portshy Tamás, a szakbizottság elnöke kifejtette, hogy ez a munka akkor lesz si­keres, ha ebben vala­mennyi település részt vesz. Az előké­születek első szaka­sza, az adatgyűjtés hamarosan lezárul, s megkezdődhet a tu­dományos feldolgozó munka. Az egyes térségekben a tevé­kenységet a városok koordinál­ják. Az eddigi tapasztalatokról Honfi József, körmendi polgár­­mester elmondta, hogy a közsé­gek eltérő módon állnak hozzá a dologhoz. Vannak, akik komo­lyan veszik, de akadnak olya­nok, akik csak felszínes anyagot készítettek. Kovács Ferenc kép­viselő arra mutatott rá, hogy a koncepció nem állhat meg sem a megye, sem az ország határai­nál. Wagner András, Szombat­hely polgármestere jelezte, hogy a munkálatokba bekap­csolódik a megyei jogú város is. A területfejlesztési koncepció elkészítésével a közgyűlés a Magyar Tudományos Akadé­mia megyei kutatócsoportját bízta meg. Az aktuális kérdések között az Apáczai Alapítvány részéről dr. Paksy Ágnes a leendő főis­kola előkészületeiről tájékoztat­ta a testületet. Elmondta, az in­tézmény számára a volt huszár­laktanyában már készítik elő a helyiségeket, s kérte, hogy Vas megye közönsége támogassa az alapítványt céljai megvalósítá­sában. Vihar után A hét végére alábbhagyott a devizaszámla-tulajdonosok rohama a legnagyobb bankok valutapénztárainál. Becslé­sek szerint a devizaszámla­állomány az országban alig 5 százalékkal csökkent. A kifi­zetéseknél nem volt komo­lyabb fennakadás. „Szlovákiában vagyunk” Miként vélekednek a szlovákiai magyarok a nemrég megkötött alapszerződésről? Erről érdeklődtek munkatársaink a Csallóközben élő polgároktól. Riportunk az ötödik oldalon olvasható. ! 100 féle újjax festék csillas rendkívüli olcsó áron!. Részletek az utolsó oldalon! Csak az indok más... Ismét drágul a gyógyszer • BESENYŐ V. 28—30 százalékkal nő a külföldi gyógyszerek ára ápri­lis elsejétől, a forintleértékelé­sek és a vámpótlék bevezetése miatt. Az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár az alaplistán meg­található mintegy nyolcszáz gyógyszer esetében az áremel­kedést magára vállalja, ezeknek az ára tehát változatlan marad. Azoknál a külföldi gyógysze­reknél azonban, amelyek „fo­gyasztói” eddig 70, illetve 40 százalékos támogatást kaptak, az egészségbiztosító a támoga­tást a jelenlegi szinten befa­gyasztja, és az áremelkedést a betegre hárítja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beteg ugyanúgy megkapja a támoga­tást, mint korábban, de a ked­vezmény alapja az új ár lesz. A Nemzetközi Gyógyszer­gyártók Egyesülete (AIPM) tagvállalatai az elmúlt években nem emelték gyógyszereik kon­vertibilis valutában számított árait. Az AIPM tagvállalatai el­fogadták, hogy az Európában a legalacsonyabbak közé tartozó magyarországi gyógyszerárakat egybevetik — az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ál­láspontja szerint irányadó — francia és spanyol gyógyszer­árakkal. (Milyen kár, hogy ez­zel egyidejűleg nem tanulmá­nyozzák és nem akarják hason­lóvá tenni a hazai és a francia egészségbiztosítási rendszert, valamint a fizetéseket...) Dr. Pelle Pál, a Pharmaco Vas Megyei Gyógyszerellátó Vállalat igazgatója elmondta: a gyógyszerimport korábbi kö­töttségeit lazító politika ered­ményeképpen Magyarországot elárasztották a gyógyszerek. Ezek a készítmények orvosnak és betegnek egyaránt nagyobb választási lehetőséget nyújtot­tak, növelték az egyéni gyógy­szeres kezelések eredményessé­gét, ugyanakkor háttérbe szorult a magyar gyógyszer presztízse. Pedig — állítólag — azonnali ellátásra és huzamosabb keze­lésre egyaránt megfelel mai ma­gyar gyógyszerkincsünk. Az igazgató szerint az import gyógyszerek egy része rendkí­vül fontos, hiánypótló szer, melyeknek nincs magyar meg­felelőjük. Más részük azonban a bőség zavarát okozta, sok eset­ben még az orvosok is nehezen tudták követni a szinte naponta megjelenő újabb és újabb készítmények áradatát. Kérdé­sünkre dr. Pelle Pál elmondta: természetes, hogy az ország vé­di saját gyógyszeriparát, ezeket az intézkedéseket nem a külföl­di gyógyszerek alkalmazása el­len, hanem ésszerű felhasználá­suk érdekében hozták. Előfor­dulhat, hogy egy betegség keze­lésére az alaplistán szereplő gyógyszer alkalmas ugyan, de a mellékhatások erőssége egyé­nenként változik. Hogy a beteg ne érezze megát tűrhetetlenül, miközben éppen gyógyul, más gyógyszerrel kell helyettesíteni (Folytatás a 2. oldalon) Teskándi téglagyár termékei művi áron, pl.: HB-36 falazóblokk AKVALINE szigetelőanyagok, pl. nehézlemez 3,2-es DUNATHERM !­r—■ 103,— Ft/db. YTONG falazóelemek gyári ár—5%. WIENERBERGER 2250 Ft/db. Betongerendák művi áron. Cement, mészhidrát |||| ( | \ kedveltr’^°°^ xfCVIDA \l téglák, áthidalók, pl.: POROTHERM 38-as 133 Ft/db. 50 g felen ingyen szállítva. Ukrán hullámpala 419 Ft/db. ^1* márkakereskedés! ............ ................... HU III). Mill I I II ILII || .............. . ■■■ ■ ■ ■ 1 ■■ _______________________ ..~ Bú'orb°* heW, Sági %%.575/*m\ H. itifc-'jhkfcr! .Wrir jTg l i !;ni] íi

Next