Vas Népe, 2002. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
8 VAS NÉPE ii Szombathely (mon) Az intolerancia lelki gyökereiről dr. Frenkl Sylvia pszichológus beszélt a szakembereknek a szociális hét szerdai előadásán. Bevezetőjében elmondta: az intolerancia önvédelmi reflex, amelyben ott van a bizonytalanság és az „én” zavara. A tolerancia kialakulásának lelki gyökerei vannak, amelyek a csecsemőkorra, és a kisgyerekkorra vezethetők vissza. Az anya-gyermek kapcsolatban az anyának fontos érzelemhordozó szerepe van, a csecsemő bánatát, dühét, frusztráltságát úgy kell levezetnie, visszatükröznie, hogy az a megértést közvetítse. Ebben a korai kötődési szakaszban verhet gyökeret az intolerancia, magyarázta a pszichológus. Ugyanis, ha az anya nem képes megfelelő módon visszatükrözni az érzelmeket, akkor a csecsemő sem tud majd később toleráns lenni. Pár évvel később, az ödipális korban az ellenkező nemű szülő iránti rajongás során, a kisgyerek a vele azonos nemű szülővel rivalizál. Dühöt, agressziót vált ez ki belőle, de bűntudatot is. Ha a kisgyerek túl szigorú, bíráló családi légkörben nő fel, ahol a szeretetet feltételhez kötik, és büntetik, ha rosszat csinál, akkor csak a hierarchiát éli meg. Ezáltal tiltva van a kíváncsiság, le kell mondania késztetéseiről, így előítélet alakul ki benne, hiszen a szülőre való haragvás bűntudatot okoz. „A bennünk élő idegen” című könyv az intoleranciát egy idegennel azonosítja, ismertette a hallgatósággal a szakember. Ezt az idegent elveszítettük, de mégis benne marad sikolyként a lelkünkben. Amit a gyilkos az áldozatán elkövet, tulajdonképpen magán követi el. Az idegengyűlölet bizonyos szempontból öngyűlölet. Azt a bizonyos idegent, a legelevenebb részünket gyűlöljük. Az ember egész életében keresi elveszett énjét, hisz teljességet akar. Ha a keresés befelé irányul, akkor önmagát keresi, ám ha kifelé, az mások iránti indulatokat gerjeszt. Kultúránk arra szocializálódott, hogy elrejtsük a fájdalmat, nem baj, ha közben eltiprunk másokat. Pedig ha valaki meg tudja élni a fájdalmat, akkor meg tud maradni emberségesnek, és nem másokon tölti ki szenvedéseit, így a benne élő idegent barátjává teszi. Az intolerancia lelki gyökerei Az önvédelmi reflex a csecsemőkorra vezethető vissza HÁTTÉR WESTEL-IRODÁK: BÉKÉSCSABA, 5600 ANDRÁSSY U. 37-43, TEL: (06 66) 447-014, MOBIL: (06 60) 384-000 • BUDAPEST, 1111 KARINTHY FRIGYES ÚT 21. TEL.: (06 11 265-8262, MOBIL: (06 60) 327-088 • DEBRECEN, 4025 PIAC U. 26. TEL : (06 521418-038, MOBIL: (06 60) 327-800 • EGER, 3300 BAJCSY ZS. U. 3. TEL.: (06 36) 411-900, MOBIL: 106 60) 415-100 GYŐR, 9021 BAROSS G. U. 7 .TEL : (06 96) 318-896, MOBIL: 106 60) 327-400 • KAPOSVÁR, 7400 SZÉCHENYI TÉR 1 . TEL: 106 821 414-900, MOBIL: (06 60) 327-700 KECSKEMÉT, 6000 SZABADSÁG TÉR 2. TE.: 106 76) 485-330, MOBIL: 106 60) 415-200 • MISKOLC, 3525 KOSSUTH L U 2, TEL: (06 48) 411-550, MOBIL: 106 60) 351-000 • NAGYKANIZSA JM, DEÁK TÉR 12, TEL: (06 931310-460, MOBIL: (06 60) 327-408 • NYÍREGYHÁZA 4400 ORSZÁGZÁSZLÓ TÉR 10, TEL: (06 42314432, MOBIL: (06 60) 415-300 • PÉCS, 7621 RÁKÓCZI 106 72) 225-111, MOBIL: (06 601327-900 • SIÓFOK, 8600 SZABADSÁG TÉR 10/A TEL : (06 84) 315-815, MOBIL: (06 60) 327-100 • SOPRON, 9400 VÁRKERÜLET 15. TEL: (06 991 L 106 61 115-400 • SZEGED, 6720 FEKETESAS U. 25, TEL: (06 62) 421-575, MOBIL (06 60) 327-600 • SZEKSZÁRD, 7100 ARANY J.U.4., TEL: (06 74) 415-900, MOBIL: 106 60) 415-500 • SZÉKESFEHÉRVÁR, 8000 PROHÁSZKA ÚT 17. TEL: 106 22)328-717, MOBIL: (06 60) 327-200 • SZOLNOK, 5000 BAROSS U 4 . TEL.: 106 56) 422-232, MOBIL: (06 60) 386-000 • SZOMBATHELY, 9700 KIRÁLY U. 8. TEL.: (06 94) 324-420, MOBIL: (06 60) 377-000 • VESZPRÉM, 8200 KOSSUTH U. 3., TEL : 106 88) 406-383, MOBIL: (06 60) 415-600 • ZALAEGERSZEG, 8900KÖLCSEY U 2, TEL.: (06 92) 324-881, MOBIL: (06 60) 415-700, oooo Hatvanék szó szerint veszik a szólásszabadságot, annyit beszélhetnek, amennyit csak bírnak. Április 1 jétől Ön is nyugodtan megteheti, hiszen 60-as készülékéről a belföldi vezetékes hívás díja ugyanannyiba kerül, mintha hálózaton belül mobilozna! Úgyhogy mostantól senki sem teheti szóvá, hogy mennyit telefonál! További információ a 06 40 660 660-as kék számon! www.0660.hu 2002. április 15. HÉTFŐ Egyházi összefogás bontakozott ki az alkoholistákért Egy hétvégi házból indult el a Kékkekereszt-mozgalom Szombathely (nm) - A szociális hét egyik vendége volt Balogh Zoltán református lelkész, aki a Kékkereszt-mozgalom ismert vezetője. Borozgató nemzetből sörözgető, tömény szeszt fogyasztó néppé váltunk. Egy adat: 1945 előtt 6,5 liter tiszta szeszt fogyasztottak el a magyarok, ma ez majdnem 11 liter. Az egyházak nagy szerepet vállalnak az alkoholizmus leküzdésében. Egyházi gyökerű a Kékkeresztmozgalom is, amely az alkohol áldozatainak mentésére Svájcból indult el az 1800-as évek végén. Hazánk a világon kilencedikként csatlakozott hozzá 1895-ben. Egy újvidéki suszter, aki „kiitta” magát a családjából, városából, valahogyan Svájcba került, ahol kigyógyították alkoholizmusából, majd hazajött, hogy az itthoni szesztestvéreken segítsen. Ő indította el a magyarországi Kékkereszt-mozgalom egyik ágát. A szociális hét egyik vendége az alkoholbetegek körében országosan ismert Balogh Zoltán református lelkész volt. Ő a Kékkereszt Egyesület elnöke, a híres dömösi Kékkereszt Kórház irányítója. - Hogyan kezdett foglalkozni alkoholbetegekkel? - A szocializmus időszakában az orvosok nem tudtak igazán segíteni az alkoholistákon, az elvonók hatástalanok voltak. Akkoriban Siklós József lelkész volt az, aki felismerte: az egyház képes segíteni rajtuk. Elkezdte körükben a munkát. Én sohasem akartam iszákosmentéssel foglalkozni, de ismertem őt, a tevékenységét. 1981-ben a református egyház iszákosmentő miszsziója karolta fel az alkoholbetegeket, én a következő évben kapcsolódtam be a munkába. Siklós József 1983 tavaszán egy balesetbe belehalt. Akkorra én már Bükkszentkereszten, 700 méter magasan, a saját hétvégi házunkban, egyhetes turnusokban orvossal együtt létrehoztuk az iszákosmentő missziót. - Mikor lett ebből a ma már híressé vált Kékkereszt-mozgalom? - Kiderült, hogy több beteg azt hiszi, itt csak reformátusokat kezelnek. Ezért 1989-ben, amikor megnyílt a lehetőség egyesületek alakítására, létrehoztuk a Kékkereszt Egyesületet. Ebben az elnevezésben nem utal sem a betegségre, sem a felekezeti hovatartozásra semmi. 1993-ban lett országos egyesületté. - Milyen módszerekkel gyógyítanak a dömösi kórházakban? - A lelket és a testet együtt gyógyítjuk. Hirdetjük az Isten szabadító segítségét, ugyanakkor a beteg az elvonás tüneteire megkapja a szükséges gyors orvosi ellátást. Aki belép a közösségbe, azt egy más, gyógyító légkör fogja körül. Békesség és türelem. A betegek számára nagyon meggyőző, hogy találkoznak, elbeszélgethetnek mindig húsz-negyven egykori sorstárssal, aki 8-10 éve már megszabadult az alkoholtól. Az orvosi felvilágosítás is nagyon jelentős szerepet kap a munkában. Eljutottunk odáig, hogy tavaly Dömösön a Kékkereszt Kórházban tizenháromszor volt 12 napos gyógyító turnusunk. Kifejtünk megelőzési tevékenységet az ifjúság, a gyerekek körében, gyógyítunk, és van utógondozónk is. Most például egy munkaterápiás hétről érkeztem Szombathelyre. Dömösön 31 alkoholbeteg éppen nagytakarítást végez, szépíti a települést. Szabadság és tolerancia A világ bizalmatlanságot gerjeszt bennünk Szombathely (mon) Dr. Csepeli György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora a szociális héten a szabadságról és a toleranciáról tartott előadást. A világ jelenlegi állapota gerjeszti az emberekben a bizonytalanság érzését, fejtette ki a professzor. Olyan, mintha valami elkezdődött volna, és ez kiszámíthatatlan dimenziókba repítene bennünket. Nagyobb az igényünk a biztonság, a bizonyosság keresésére, mivel az a körülöttünk lévő világból eltűnt. Nagyobb lett a szabadság, de ez nem jelenti azt, hogy nőtt volna a tolerancia is egymás iránt. „A szabadság nevében rengeteg igazságtalanságot lehet elkövetni. A szabadság nem jelent feltétlenül egyenlőséget, sem pedig toleranciát”, hangsúlyozta. A megnövekedett szabadságfok velejárója egy káosz felé hajló állapot. Hiszen akik megtapasztalják a szabadságot, lehet, hogy egy idő után eldobják maguktól, mert megijednek, és nem tudnak mit kezdeni vele, magyarázta a szakember. A megnövekedett szabadság elől sokan valamiféle kollektív eszme szabadsága alá menekülnek. A csoportok, szekták tudják, mire vágyik az egyén. Szabadságot ígérnek, amely már nem az egyén szabadsága, hanem a kollektíváé. Az előadást egy elgondolkodtató mondattal zárta a professzor, amely segít, hogy megtaláljuk a szabadságot, és toleránsabbak legyünk: „Nincs más felfedeznivalónk önmagunkban, mint a másik ember felfedezése és megértése.”