Vasut Modellezés, 1960 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1960-04-01 / 2. szám
forgórészt, az állórésztartó trombitalemez rögzíti a kettő egymáshoz való helyzetét. A modellbe való beépítést legcélszerűbb a Ilidnél fogva végezni, csavarok segítségével. A motor kis terjedelménél fogva most már akár egy HD méretarányú motoros forgóalvázba is beépíthető, tehát igás erős villany és diesel gépeket készíthetünk két motor beépítésével. Ebben az esetben elég a két motort sorba kapcsolni, előtétellenállásként nem kell semmit bekapcsolni. Az egyes motorok üzemfeszültsége 12 V, tápfeszültségnél 6 V-ra adódik. A fordulatszám kb. 7000-7500 lesz. Kovács László főmérnök MÁV Vasúttervező ÜV Vasútmodellező köre. Stephenson Györgynek, a «gőzmozdony atyjának* tulajdonítják azt a mondást, mely szerint a «vágányt és a járműveket úgy kell tekintenünk, mint ugyanazon gép alkatrészeit*. Ez abban az időben, mikor vaspályát csak azért építettek, hogy a közúti járművek útjába kerülő ellenállásokat csökkentsék, forradalmi kijelentésnek számított, s ebben láthatjuk csítáját a közúti és vasúti közlekedés különválásának; ma viszont nekünk már egészen nyilvánvaló, hogy egy 30-40 millió mkp energiák képviselő rohanó szerelvény csak egy vele szerkezetileg tökéletes egységet képező pályán haladhat biztonsággal célja felé. Azonban Stephenson mondása nemcsak a nagyvasútra, hanem a modellvasútra is érvényes. Sajnálatos módon tapasztalhatják, ezt a magyar vasútmodellezők nap mint napi saját bőrükön* s egyben a szabványosítás hiányának következményeit is. Sajnos, iparunk egyáltalában nem vesz arról tudomást, hogy modellvasúti szabványok egyáltalában léteznek s előállt az a furcsa helyzet, hogy a műkedvelők szabványok szerint dolgoznak, illetve igyekeznek legalábbis azokhoz igazodni; ugyanakkor az üzemek, ahol feltehetően szakemberek, mérnökök, technikusok terveznek, következetesen megnehezítik az amatőrök munkáját. Nézzünk meg egypár tényt. A magyar HD vágányanyag a Maerklin 3600 típusának másolata, ugyanakkor a MEJA nem veszi tekintetbe az annak megfelelő gyári toleranciákat (pl. ugyanazon mozdonyon mértem 14,1 és 15,8 mm-t - helyes lenne 16,2), aminek következtében pl. egy kitérőn való áthaladás tisztára lutri* kérdése. 0-ás gyártmányaink közül a PV Előre típusu mozdonyának hibái közismertek, mégis, mint mai szabványaink témájához tartozó kérdést, kiemelem«belógó* fogaskerék megoldását, ami a háború utáni ismert gyártmányok között majdnem «egyedülálló», csak a csehek készítettek még hasonló hibás kivitelű játékot. E megoldás következtében a mozdony egyik oldalán a T méret közel 2 mm rel nagyobb, mint a másikon, s így természetes, hogy a hozzá szerkesztett kitérőn sem haladhat át „zökkenőmentesen*. Egyébként ez régi Maerklin mozdonyoknál is így volt, de figyelembe kellett volna venni, hogy az azokhoz tartozó kitérők viszont a szivdarabnál is zártak s igy nem volt szükség sem nyom. - 28