Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-01-26 / 4. szám
4. szám. JM Pest, 1871. január 26. Második évfolyam. Szerkesztési Iroda: Kerepesi út a „Bazár" czimű épületben földszint 10 száma. Előfizetési díj: Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre . . . ... 4 Kiadóhivatal: -Z— / //. fit. — ff/fftf r^y KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. Egyszersmind kereskedelmi, ipar- és biztositásügyi lap^^g ч* TZ W Megjelenik minden csütörtökön. Tartalom: A Duna. — A műmalmok és a közlekedésügy. A közmunka és a közi. minisztérium költségvetése 1871-re. — A vasutügy reformja. — Hitelezők védegylete. — Vasúti hirek. — Hajózási hirek. — Hivatalos. — Vasúti építési munkálatok. — Tőzsde. — Az építkezés alatt álló magy. pályák építkezéseinek haladása 1870 december végéig. A Duna. Midőn e sorokat irjuk, Londonban majdnem valamenynyi nagyhatalom képviselőiből alakult gyülekezet ülésez, hogy a Dunafolyamnak — ezen a nyugatot s keletet öszszekötő nagy forgalmi érnek — szabadsága felett tanácskozzék , illetőleg, hogy e folyam szabad voltát és semlegességét az e tekintetben történhető fenyegetések ellenében védelem alá vegye, s azt ismételten szerződésszerűleg annak mondja, amennyiben természetesen jelenleg európai szerződésnek jogérvényessége és kötelezősége elismerésre talál. A Dunafolyam ugyanis Oroszország részéről fenyegettetik; ez oly tény, mely legalább Gortschakoffnak a nagyhatalmakhoz intézett ismeretes jegyzéke óta az újságolvasók előtt tudva levő dolog. Oroszország vágyai a Duna feletti uralomra régi keletűek és azon szerződésre vezethetők vissza, melyet Oroszország Ausztriával 1840 julius 25-én kötött s mely szerint Ausztriának valamint más hatalmaknak is, kik azon joggal bírnak, hogy hajóikat a fekete tengerre meneszthetik, és Oroszországgal békében élnek, szabadságukban áll kereskedelmi hajóikkal a Dunának hajózható torkolatába hajózni. E szerződés tehát kétségkívül azon következtetést is engedi vonni, hogy azon hatalom, mely Oroszországgal hadilábon áll, a kelettel való forgalomból kizáratik : az összes európai Dunagőzhajózás ennélfogva Oroszország kegyétől függ. Ezen kényuralomnak véget vetett az 1856-ki párisi szerződés,m. "" a Dunafolyam szabad voltát kinyilvánította, azon rívül két bizottságot, az európai Dunabizottságot és a parti államok bizottságát alakította, mely bizottságok csak létesítése folytán Oroszország incselkedéseinek egyelőre határ szabatott. Midőn a két bizottság teendőit a következőkben röviden vázlatozzuk, egyszersmind ki fog tűnni: váljon mely bizottság fennállása leend különös érdekkel Magyarországra, és mily irányban kellene jelenlegi képviselőinknek Londonban működni Az európai bizottság, melynek tartama eredetileg 2 évre szabatott, de a hatalmak beleegyeztével 14 évig fennállott, valamennyi szerződő fél képviselőiből áll; hatáskörébe tartozik a Dunaterületnek Isatschkától a fekete tengerig felügyelete és szabályozása. A partibizottság melynek hatáskörébe a Dunawörthtől, Isatschkáig vonuló folyamrésznek felügyelete és szabályzása tartozik, Ausztria, Bajorország, Würtemberg és Törkország képviselőiből, valamint a Dunafejedelemségek és Szerbia biztosaiból áll. Az európai bizottság, melynek feladata a Dunának Isatschkától a torkolatig terjedő részét jókarban tartani (a Duna torkolatai az iszapodásnak nagyon ki vannak téve), e czélból fel volt hatalmazva a munkálatokra szükséges költségek fedezésére a torkolatba érkező hajóktól előre meghatározott illetékeket szedni; a feladatát teljesen kielégítő módon teljesítette. A Dunatorkolatnál a hajókázásra nézve fennálló akadályokat eltávolította s az általa felvett kölcsönöket majdnem teljesen törleszti legközelebb. Egében máskép áll az ügy a parti államok bizottságával. Ez összes működése alatt nem hozott mást létre, mint az 1870 november 7-iki dunahajózási adat; ez adta ugyan a parti államok részéről elismertetett és közhírré tétetett, de a szerződési államok elismerését különböző okoknál fogva meg nem tudta szerezni. Ennek oka először is azon határozmányban feküdt, mely szerint csak a partiállamok hajóinak engedtetett meg a cabotage, azaz a monarchia belső részeiből csak nekik engedtetett meg a hajózás, míg a nem partiállamok e jogtól megfosztattak. A második ok pedig abban fekszik, hogy a Dunafejedelemségek képviselői a bizottságban szavazattal nem birtak, s ennélfogva vonakodtak is a Duna szabályozásában résztvenni. Miután az európai bizottság fennállására szabott határidő a f. é. aprilisban lejár, a franczia kormány még a múlt évben azon indítványt tette, hogy a hatalmak e bizottság további fennmaradását ismerjék el, s a vaskapu szabályozásával bízzák azt meg, de ezen indítvány a franczianémet háború kitörése következtében el nem intéztetett. Már most az a kérdés, váljon a Duna további szabályzására nézve jövőben az európai vagy a pártállami bizottság döntsön-e s épp ezt kell Londonban elhatározni. Világos, miszerint Oroszországnak nagyon is érdekében fekszik, hogy az európai bizottság oszoljék fel, s hogy a partiállamok bizottsága tartassék meg. Az előbbit azért kívánja, mert az európai bizottság a szerződő felek képviselőiből áll s kebelében nincsenek a nagyon is Oroszországfelé hajló Dunafejedelemségek képviselői; az utóbbit ismét azért óhajtaná, mert a partiállamok bizottságában az érintett államok tényleg benn vannak, s ha eddig nem is bírtak szavazattal, nem leend már most nehéz, azt számukra kierőszakolni. De szintoly világos, hogy Ausztriának és Magyaroszágnak, mely a Dunafolyam két harmadával bir, a Dunafolyam ügyében döntő szavazatot kell szerezni és nem szabad oly helyzetbe jönnie — mint a partiállamok bizottságának jelen szervezete mellett lehetséges, — hogy leszavaztassék — Caveant consules! Eckstein Adolf irodájában, Kerepesi út „Bazár" czimű épületben földszint 10. sz. a.