Vasuti és Közlekedési Közlöny, 6. évf. (1875)
1875-06-03 / 22. szám
b) anyagszerekre és pénztári javadalmazásra a III. alatt mellékelt kimutatás szerint 3.007.782 frt c) egyéb beruházásokra a IV. alatt csatolt kimutatás szerint 5.628.560-27 frt d) időközi kamatokra . . 133.129-69 frt _ összesen : 14.472.174-96 frt Az időközi kamatok azonban ezen összeállításban csak első erdélyi vasútnál s ott is csak részben lettek felszámítva, hol az az V. alatti kimutatás szerint a fenntebbi szükségletből forgalmi eszközök czimén 2,192.490 frt anyagszerek czimén az épitési alapból fedezett 926.083 frt érték levonásával . . 1,782.071 frt egyéb beruházások czimén 1,891.967-80 frt s igy összesen . 5,866.528 frt 80 kr. már tényleg be van fektetve, mely összeg után részint az államkincstár, részint pedig az illető pénzintézetek számára a mindenkori felvételtől számított s csak a czélbavett rendezésnél megállapítható kamatok fizetendők. Hozzájárul, hogy a mellékelt kimutatások összeállítása óta is az új beruházási kölcsönből leendő megtérítés feltétele alatt több mint 50.000 forint engedélyeztetett egyes társulatoknál az üzleti számla terhére,minélfogva a volt kormány s illetőleg ennek közegei által megállapított új beruházási szükséglet kerek számban mintegy 15.000.000 forintra tehető. Hogy az érdekelt pályák kiépítésénél a hazai viszonyok és üzlet követelményei mily kevéssé tartottak szem előtt, kitetszik leginkább az V. kimutatás végrovatából, mely szerint az üzleti zárszámadások átvizsgálása alkalmával csupán kisebbszerű átalakítások és befektetések czimén eddig 1.000.000 forintnál több vétetett előjegyzésbe törlésre s illetőleg az új beruházási kölcsönből leendő megtérítésre. Különben pedig a már tényleg befektetett 5.866.528 forint 80 kr. eddig csakis ideiglenes módon következőkép fedeztetett fel kormánykölcsönből . . . 820.000 frt b) kincstári kamatok visszatartásából 242.514 „ c) engedély mellett az üzleti jövedelmekből .... 306.221 „ 70 kr. d) az üzleti számla terhére a kamatok megtérítésének kötelezettsége mellett engedélyezett függő kölcsönből 1.682.104 1 66 kr. e) a fennmaradó 2.815.688 frt 44 kr. pedig részint függő adósságok, részint más pénzügyi műveletek utján fedeztettek. Habár tehát a jelen minisztérium még eddig nem rendelkezett a kellő idővel arra, hogy a fentebb kimutatott beruházási szükségletnek minden egyes tételét kellő alapossággal és a legszigorúbb gazdálkodás szem előtt tartása mellett megvizsgálhassa, arról máris meg kellett győződnie, hogy ezen éveken át húzódó bizonytalan állapot nemcsak kormányzati szempontból egyátalán tarthatlan, hanem miután egynémely vasuttársulat csakis személyes váltóhitel útján képes még hitelezőit további várakozásra birni, a további halogatás komoly bonyodalmakkal járna s ezenfelül az aratási időszak közelgésével szemközt különösen a forgalmi eszközök szaporításának késleltetése csakis vasutaink jövedelmezőségének rovására, sőt esetleg az ország kárára történhetnék. A mondottaknál fogva tehát a minisztérium elkerülhetlennek találta azt, hogy ezen új beruházások tekintetében is felhatalmazást kérjen és pedig egy millió forint maximál külön biztosítási összeg erejéig, mely a fenntebb kimutatott 15 millió forint szükségletnek 90 évi törlesztés mellett kürülbelül megfelelvén, maximál összegnek tekintendő, amennyiben a minisztérium részint az egyes társulatok közti arányos megosztás, részint pedig egyes beruházási tételek elejtése által ezen összegen belül is a lehető legnagyobb megtakarításokat kívánja életbe léptetni. Ugyancsak takarékossági szempontból a minisztérium a kibocsátandó kötvények értékesítését csak successive szándékozik engedélyezni, a jutányos pénzbeszerzést pedig az által véli biztosíthatni, ha a) a vasúttársulatok közt e kölcsön felvétele czéljából szövetkezést hoz létre; b) ha a kötvények bélyeg és illeték nélküli kibocsátásán felül az illető társulatoknak e kötvények szelvényei után 10 évi adómentességet engedélyez, és c)ha a kötvények kamatozása esetleg arányban köttetik ki. Ezeket előre bocsátva, a minisztérium előterjesztésének ezen részét még a következőkkel véli indokolhatni: 1. A kincstári előlegek visszafizetésére nézve a törvényjavaslatba felvett feltételek sokkal előnyösebbek a kincstárra nézve, mintha az illető összegek az engedélyokmányokban foglalt kikötésekhez képest függő kölcsön alakjában az üzleti számla terhére engedélyeztetnének. 2. Az államkincstár azon helyzetbe jut, hogy a fenntebb elősorolt, részint közvetve, részint közvetlenül 1,368.735 frt írt 70 kr. kormánykölcsönt kamatostól, továbbá az üzleti számla terhére engedélyezett 1,682.104 forint 66 kr. függő kölcsön kamatait s végre az üzleti zárszámadásokban törlésre előjegyzett 1.001.451 frt 53 krnak azon részét, melyre netalán a folyamatban levő elszámolások szerint illetéktelen előleg adatott volna, azonnal visszakövetelheti, s egyszersmind ugyanezen törléseket illetőleg a kormány azon eddig minduntalan előállott kényszerhelyzettől is fel lesz oldva, hogy a kötvény a részvényszelvények sértetlen beváltása érdekében az említett törlésektől eltekintsen. Tekintve, hogy egyedül a II. alatti kimutatásban beszerzendőknek jelzett teherkocsikért, feltéve azok szükségét, mintegy 800.000 frt évi bért kellene fizetni, holott azok beszerzési költsége körülbelül évi 270.700 forinttal törleszthető, tekintve továbbá, hogy az anyagszerekre felállítandó tartalékalaptól a kincstárra azon felül, hogy ezen a pálya értékét emelő alap annak idején a kincstárra visszaesik, még azon előny is hárul, hogy az üzleti anyagok tömegesen, tehát olcsóbban lesznek beszerezhetők, tekintve végül, hogy a többi beruházások , úgymint kavicsbányák megszerzése, munkáslakók építése, műhely berendezések sat. által is jelentékeny megtakarítások lesznek elérhetők, ennélfogva bizton fel lehet tenni, hogy ezen új beruházásokból az államkincstárra már kezdetben sem fog újabb teher háromdni és pedig a jövedelmek fokozásától eltekintve, már azért sem, mert az üzleti számlának ily új beruházásokkal való terheltetése a következő években teljesen elesik. Ezek után a minisztérium a bemutatott törvényjavaslatot elfogadásra a legmelegebben ajánlja. Budapest, 1875. ápril28-án. Péchy Tamás, s. k. Az osztrák kereskedelmi miniszter rendelete a refakcziók tárgyában. Az osztrák kereskedelmi miniszter a refakcziók tárgyában a kassa-oderbergi vasút főigazgatóságához következő leiratot intézte: ,,Az 1866. június 26-án kelt engedélyokmány értelmében e vasút tarifái csakis az államkormány jóváhagyása mellett vagy annak elrendelése folytán változtathatók s egyes szállítóknak és vállalkozóknak díjmérséklések vagy egyéb kedvezmények szintén csak az államkormány jóváhagyása mellett engedélyeztethetnek. Miután néhány más osztrák vasút igazgatóság is a kedvezményeket illetőleg az engedélyokmány értelmében köteles az államkormány jóváhagyását kikérni, a lehető egyszerűség és egyöntetűség elérése tekintetéből, melyen belül az államfelügyelet fentartott jogai a létező üzletviszonyok és a forgalom gyakorlati követelményeinek sérelme nélkül megóvhatók, indíttatva látom magamat következőket elrendelni. 1. Bármily nemű megtérítések rendszerint csak 1 év tartamára engedélyezhetők. Azon kivételes esetekre nézve, amelyekben annak további kiterjesztése mutatkozik szükségesnek, beható indokolás mellett külön kérendő ki a cs. kir. kereskedelmi minisztérium előleges engedélye. 2. A többi, tehát egy éven túl nem terjedő megtérítések engedélyezését illetőleg egyelőre és fenntartva a bármikor történhető változtatás jogát, az államkormány jóváhagyásának előleges és minden esetben külön való kikérésétől eltekintetik. 3. Ellenben minden hó végével az annak folyamában engedett megtérítések azaz egyes szállítóknak és vállalkozóknak bármi néven engedett leszállításai az érvényben álló kihirdetett tarifáknak s azoknak a tarifa-határozmányok ellenében engedélyezett bármi egyéb kedvezmények a fekbér, kocsibér sat. tekintetében, akár rovatolás, akár visszatérítés utján adatnak azok —pontos kimutatásokkal táblázatos alakban e ezmn alatt: „A cs. kir. kereskedelmi minisztériumnak az osztrák vasutak cs. kir. főfelügyelősége utján" még pedig legföljebb nyolcz nappal a hó lejárta után jelentendők be. 4. Ezen kimutatásokban könnyebb áttekinthetés végett a tulajdonképi dijtétel-leszállitások a fekbér, kocsibér s egyebekre vonatkozó kedvezményektől elkülönítve kezelendők s ép igy a kedvezmények első neme nagyobb forgalmi területek szerint és czélszerű czikk-csoportokba osztva tüntetendő fel. 5. Ezen havi kimutatásokban folyó tételszám mellett következő rovatokat kell felsorolni és rendesen kitölteni : a) a kedvezményben részesített szállító vagy vállalkozó neve illetőleg cége és lakhelye; b) kedvezményezett czikk, illetőleg kedvezményezett czikkcsoport; c) forgalmi viszony.